Zorro és árpádsáv: akcióban a nemzet misszionáriusai
Népszabadság * Munkatársunktól * 2006. december 14.
Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke petíciót akart átadni Kolompár Orbánnak a megszaporodó roma bűncselekményekről. Az Országos Cigány Önkormányzat vezetője az írást nem vette átKép: Móricz Simon Küldetésben a magyar szélsőjobb. A 2002-es budapesti hídblokád óta erősödik, 2006-ban „öntudatára ébredt” a szélsőjobboldali mozgalom.
Túljutott a 2002-es budapesti hídblokád évfordulóinak egyszerű „ünneplésén”, közterületi szobrok leöntögetésén a magyarországi szélsőjobb. Orbán Viktor Fidesz-elnök szavaival élve: 2006 az öntudatra ébredés éve – a jelek szerint a politikai paletta jobb partján is.
Az idén talán minden korábbinál aktívabb volt a magyarországi szélsőjobb mozgalma. Míg korábban a megmozdulásai lényegében a nemzeti ünnepeken tartott MIÉP-gyűlésekben, esetenként ünnepek, tüntetések megzavarásában merültek ki – lásd a zsidó megemlékezéseket vagy a kendertüntetéseket -, az elmúlt években megalakult s megerősödött szervezetek, összefogások mind gyakrabban állnak elő erőteljes önálló kezdeményezésekkel, médiaeseményekkel.
A kevéssé sikeres parlamenti választások után végképp az utcai akciókra helyezték a hangsúlyt. A melegfesztiváltól az „Igazság napjáig” (az Erzsébet híd elfoglalásának évfordulójáig), a turulszobortól a Ságvári-emléktábláig; Gergényi Pétertől Sólyom Lászlóig – alig volt olyan alkalom, szimbólum, személyiség, amelyik, illetve aki ne sarkallta volna vonulásra a „nemzeti misszionáriusokat”.
A visszafogottabb megmozdulások közé tartozott a Jobbik Zorro-akciója, amellyel a nekik nem tetsző plakátokat „leápolták”, vagy a virgácsosztás politikusoknak, többségében azonban „véresen” komoly szándékokat tükröznek a zömmel fiatalokból álló tömörülések akciói. A Jobbik, illetve a kuruc.info naponta közöl híreket „cigány rablógyilkosokról”, az „uzsorás zsidókkal való szembeszállásról”. A Jobbik nemrég konferencia összehívását kezdeményezte „a cigánykérdés megoldásáról”, majd petíciót küldtek Kolompár Orbánnak, az Országos Cigány Önkormányzat elnökének a „békés megoldás” érdekében, végül alig félreérthetően rasszista felhanggal felhívták a figyelmét a cigányok által mind gyakrabban elkövetett gyilkosságokra. A hivatalos holokauszt-álláspont revízióját sürgető Lelkiismeret 88 egyik aktivistája éppen a napokban vesz részt a teheráni (anti)holokauszt-konferencián.
Egy, a szélsőjobboldali mozgalmat jól ismerő, abban szervezőként dolgozó fiatalember arról panaszkodott, milyen nehézségeket jelent számukra üzeneteiket eljuttatni a célcsoportokhoz. Valószínű, a hangnem durvulása is erre vezethető vissza: Sólyom Lászlót leantimagyarozni, nyíltan cigányozni, zsidózni, betiltva tüntetni – „tuti címlap”.
A magyar szélsőjobb immár az egész Kárpát-medencében szervezkedik. A revizionista mozgalom számos partnerre talált Romániában, Szlovákiában, Szerbiában. A 64 Vármegye a minap megállapodott a Magyar Összefogás Koalícióval, hogy közös listát állítanak a januári parlamenti választáson, s együttműködnek a Vajdasági Ellenállással is. Toroczkai László, a HVIM volt vezetője Mi Magunk néven Kárpát-medencei szervezet létrehozását jelentette be. A külföldi aktivitás erősödését jelzi, hogy a Fidesz épp egy MIÉP-Jobbik országgyűlésiképviselő-jelöltet hívott meg Brüsszelbe szemtanúként az október 23-i rendőri föllépésről tartott európai néppárti meghallgatásra.
A mozgalom külföldi kapcsolatokkal, kiforrott szimbólumrendszerrel és ideológiával, illetve már saját hősökkel is rendelkezik: „politikai foglyokkal, üldözött vezetőkkel”. A Jobbik a napokban indított kampányt az árpádsávos zászló becsületének a védelmében. E tekintetben a jobboldalon korántsem érezheti magát elhagyottnak.
