A budapesti gettó megmentése kapcsán felmerült Szalay Pál könyvkereskedő neve, aki a háború kezdetén gyors karrier érdekében belépett a Nyilaskeresztes Pártba, de megundorodván az ott tapasztaltaktól, 1942-ben kilépett a pártból. 1994-ben Szálasi uralomra jutása után maga a „nemzetvezető” hívta vissza, mint régi párttagot, hogy segítse a szervezet munkáját.
Raul WallenbergSzalay azzal a titkos szándékkal lépett vissza a szervezetbe, hogy fékezze a nyilasok túlkapásait és megakadályozza a zsidóság tömeges lemészárlását. Létrejött egy Wallenberg-Szalay titkos találkozó is a budapesti gettó megmentése érdekében. 1944. december 11-én(?) két alacsonyabb rangú SS-tiszt vezetésével körülbelül ezer fő nyilas és SS-katona gyűlt össze a gettó ellen azzal a szándékkal, hogy betörnek a gettóba, mindenkit megölnek, és benzinnel lelocsolva felgyújtják a zsidónegyedet.
Szalay megpróbált Vajna György nyilas főmegbízottnál érdeklődni, hogy várható-e a terv végrehajtása. Vajna nemcsak megerősítette a hírt, hanem közölte, hogy ő is részt vesz. A gettót az mentette meg, hogy a Budapestet védő német csapatok parancsnoka időközben értesült Himmler SS birodalmi vezető parancsáról, hogy a budapesti gettót nem szabad megsemmisíteni, mert az a nyugati különbékét akadályozná (ebben az időszakban Himmler, mint háborús főbűnös a saját bőrét szerette volna menteni titkos különbéke-tárgyalásokkal).
A budapesti német csapatok parancsnoka ezért a Keleti pályaudvarhoz irányította az összes szabad erőt, ahol szovjet betörés történt a frontvonalon.
Így sikerült megmenekülnie hetvenezer embernek a budapesti gettóban.
Tóth Tibor
Forrás: Szekeres József CSc, történész
Mindennapi Tudomány – Kossuth rádió
