Forrás: NOL

Kanális

Népszabadság * Pogonyi Lajos * 2006. december 1.

Devecseri LászlóKép: Sibalin György

Devecseri László Kép: Sibalin György A Magyar Televízió már „befogadta” a Kasztner-vonat című filmet, ami annyit tesz, hogy valószínűleg műsorára tűzi, a Duna TV jövő tavasszal a holokauszt emléknapján feltehetően sugározza. Jómagam a Bálint Zsidó Közösségi Házban láttam nemrég a háromszor hatvan perces, egyszerre megrázó és felemelő dokumentumfilmet, amelyet a Budapesti Zsidó Egyetemen és a Spinoza Házban is vetítettek már, de látható volt a szegedi hitközség dísztermében is. A film DVD-változata többek között kapható a Bálint közösségi házban, de egy Pozsonyi úti könyvesboltban is láttam már. Nemrég a Magyar Televízió Kultúrházában beszélgettek a film rendezőjével, Radó Gyulával. A producer-szerkesztő Bubryák István.

Herskovits Noémi Kép: Sibalin György 1944 júniusának végén, több mint 1600 utassal egy vonat indult Magyarországból Svájcba. A vonat utasai – magyar és lengyel zsidók – egy alku tárgyai voltak, amely formálisan a náci csapatok német vezetése, de személy szerint Eichmann, valamint a Budapesti Mentőbizottság, illetve annak alelnöke, Kasztner Rezső között jött létre. A vonat és az utasok történetén keresztül az egyik és máig legvitatottabb mentési akció történelmi, és emberi hátterét mutatja be a film, hiszen Kasztner tevékenysége mind a mai napig nagy vitát kavar túlélők és történészek körében egyaránt – mondja Radó Gyula. 1953-56-ban Izraelben Kasztnert azzal vádolták – miközben formálisan ő volt a vádló, hogy „eladta a lelkét az ördögnek (Eichmannak)”. 1957-ben a nyílt utcán agyonlőtték, így nem élhette meg az Izraeli Legfelsőbb Bíróság az ő számára minden tekintetben kedvező ítéletét. 1997-ben Izraelben Kasztner Rezső-emlékparkot avattak fel. Magyarországon ma is több száz egykori auschwitzi fogoly vagy annak túlélő hozzátartozója emlegeti Kasztner nevét túláradó gyűlölettel, hisz ő vagy hozzátartozója nem fért fel a vonatra, és legtöbbjük nyomorultul elpusztult, de sokan emlegetik megmentőjükként, hisz ők a svájci vonatra felszállhattak – mondja Bubryák István producer-szerkesztő.

– Hogyan pattant ki az ügy? – kérdezem a szerzőket.

Komoly Lea Kép: Sibalin György – 1953-ban Kasztner, mint a közellátási minisztérium sajtófőnöke, minisztere utasítására becsületsértési pert indított Grünwald Malkiel ellen, mert az a lapjában felelőssé tette Kasztnert „szeretett testvéreink legyilkolásáért”, mondván: Kasztner „Hitler fosztogatásai és mészárlásai során szedte meg magát… a nácikkal való együttműködése során”. Grünwald ügyvédje viszontperben Kasztner bíróság elé állítását követelte. Innen szabadultak el az indulatok, és lett a vége az a lövés, amely kioltotta Kasztner életét – folytatja Radó Gyula.

– A filmből kiderül, hogy nemcsak egy vonat volt akkoriban, amely zsidókat menekített, hanem több is.

Kasztner Zsuzsa Kép: Sibalin György – A szegedi és a debreceni csendőrkerületből induló vonatok közül néhányat nem Auschwitz felé irányítottak, hanem Bécs környékére, Strasshoffba. Egyrészt mert Blaschke, Bécs polgármestere sürgősen munkaerőt kért, másrészt, mert Kasztner megegyezett Eichmannal. Blaschke kérésére és Kaltenbrunner kívánságára Eichmann tárgyalni kezdett Kasztnerrel harmincezer zsidó osztrák területre szállításáról, mégpedig 15 ezer budapesti és 15 ezer vidéki emberről, akikért Kasztner fejenként minimum 1000 dollárt ígért. A budapestiek kiszállítása elmaradt, de a vidékieké megtörtént – folytatja Radó Gyula.

– Voltak-e állandó segítői Kasztnernek?

– Igen, Hanzi Brand, aki annak a Joel Brandnak a felesége, akit ezekben az időkben Törökországban vettek őrizetbe az angolok, mert nem hittek abban, hogy a németek pénzért, teherautókért, üzemanyagért emberek ezreit engednék el. Ez lett volna a híres Blut für Ware (Áruért vért) akció. Az angolok azt hitték, hogy mindez provokáció, mert Joel Brandot a mentőbizottság küldte – mondja Bubryák István.

Kasztner Rezső Kép: Sibalin György Ki volt Kasztner Rezső? Egy második Schindler? Egy újabb Perlasca? Egy magyar Wallenberg? Vagy egy gátlástalan nyerészkedő, aki emberi életekkel üzletelt? Miért éppen azok az emberek kerültek a vonatra és nem mások? Miért nem figyelmeztette a zsidókat, hogy Auschwitzban megsemmisítő táborokba viszik ki a többieket? Minek köszönhették, hogy ők kapták meg a bevándorlási engedélyeket? Milyen elvek alapján szervezték a zsidómentést, és kik? Mi motiválta Kasztner Rezsőt? Mindaz, amit tett, tisztán emberbaráti zsidómentés volt csupán, azaz tette a kötelességét, vagy mint meggyőződéses cionista, már 1944-ben felismerte, hogy a leendő zsidó államnak fiatal, erős túlélőkre lesz szüksége, és olyan szellemi elitre, akiknek tagjait feltétlenül meg kell menteni? Vajon kódolva volt-e Kasztner megszállottságában a tragikus végkifejlet? – Egyebek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a 180 perces, háromrészes dokumentumfilm. És amikor Kasztner már a családját is biztonságban tudhatta Svájcban (1945 legelején), még mindig visszatért Németországba és járta a haláltáborokat Kurt Becher obersturmbahnführerrel, hogy zsidókat mentsen. Hogy miért? Becher megérezte, hogy Kasztner majdani tanúvallomása számára az életet jelentheti. Így is lett.

Tomy Lapid Kép: Sibalin György De Kasztner számára a Becher-kapcsolat végzetessé vált. Csak itt jegyezzük meg, hogy Kasztner ígéretéhez híven a nürnbergi per idején kiállt Kurt Becher mellett. 1686 ember közvetlenül Kasztnernek köszönheti megmenekülését.

A strasshoffi több mint tizenötezer és a haláltáborokban a háború legvégén Hitler kifejezett utasítása ellenére életben maradottak közvetve ugyancsak Kasztner megmentettjei. A filmben többen úgy vélik, hogy a meg nem mentett több százezer magyar zsidó haláláért bűnbakot kellett találni. A felheccelt izraeli közvélemény ezt Kasztner személyében találta meg, és ez vezette az orgyilkos merénylő Zeév Eckstein kezét is, amikor a lövéseket leadta, elkövetve ezzel a fiatal állam első politikai gyilkosságát. A merénylet egyébként Kasztner lakása előtt történt.