Emlékezetes lenácizások
Hála a történelmi relikviák iránt érdeklődő, egy gyenge pillanatában SS öltözetbe bújó Gyenge Zsoltnak, hála a lakás csendes magányában készült kompromittáló fotók kiszivárogtatójának, ismét le lehet jóízűen nácizni az ellenfelet a politikai közbeszédben. Felbuzdulva a lehetőségen, áttekintettük és csokorba szedtük az utóbbi évek legemlékezetesebb hasonszőrű eseteit, nehogy méltatlanul feledésbe menjen egy is közülük.
Mielőtt rátérnénk a magyar politikai élet finomságaira, emlékezzünk meg arról, hogy külföldön is szép példái vannak a botrányos „hagyományőrzésnek”. Elég ha csak az angol királyi családot feldúló esetre, Harry herceg jelmezbáli tündöklésére gondolunk, ami szép vihart kavart a brit médiában. A náci egyenruhában – egész pontosan a Rommel vezényelte Afrika Korps ingére emlékeztető felsőruházatban és horogkeresztes karszalaggal – partizó herceg fotója bejárta a világsajtót, a történtekért később bocsánatot kérő Harry-t zsidó emberi jogi szervezetek és a Simon Wiesenthal Központ auschwitzi zarándoklatra szólította fel. A herceg nevében a Clarence House, Károly trónörökös hivatalos londoni rezidenciája kért nyilatkozatban bocsánatot „mindazoktól, akiket a kép sérthet”, elismerve, hogy a jelmez kiválasztása „szerencsétlen volt”.
A hazai nácizás egyik kiemelkedő darabja volt, amikor 2002 januárjában Orbán Viktor miniszterelnök „életterezett” a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. „Ha sikerül összekapcsolnunk a határon túli magyarokat a magyarországi magyarokkal, a határon túli magyarok gazdasági életterét a magyarországi gazdaság életterével, akkor az ország gazdasága sokkal nagyobb teljesítményre lesz képes, mint most” – fogalmazott Orbán, aki az SZDSZ szerint a náci politikai zsargonból származó kifejezéssel élt a kedvezménytörvény szerepét magyarázó megszólalásában. A rádiós műsorral kapcsolatos parlamenti vitában Orbán úgy válaszolt a nácizásra, hogy a „magyar gazdasági élettér” nem az 1930-as évek politikai életére jellemző, hanem egy jóval korábban keletkezett kifejezés.
2004 októberében írta ki magát az aktuálpolitikából Zuschlag János Fiatal Baloldal Ifjú Szocialisták (Fibisz) MSZP-elnökségi tagságra is pályázó alelnöke. A fiatal politikus – aki akkor az Országgyűlés gyermek és ifjúsági albizottságának elnöki és a Bács-Kiskun megyei MSZP alelnöki posztját is betöltötte – a Terror Házánál tartott szocialista sajtótájékoztató előtt viccelődött a Hír tv kamerája előtt a holokauszt áldozatain. A felvételek tanúsága szerint Marsovszky Balázs, a Fibisz budapesti elnöke odafordult Zuschlaghoz, és azt magyarázta neki, hogy „hideg van”, majd a holokauszt áldozataira utalva hozzátette: „gondold el, hogy ebben az időszakban milyen hideg volt szeren…, szegény embereknek”. Zuschlag erre nevetve vágta rá: „á, nekik már nem volt hideg”. A hatalmas botrány miatt Zuschlag lemondott mandátumáról, jelenleg a Bács-Kiskun megyei közgyűlés tagja, helyi pártelnök, és megyei pártelnök-helyettes.
2004-ben lehetett valami a levegőben, ebben az évben kezdődött és ért csúcspontjára a semmiből előbukkanó Bácsfi Diána és hungarista társainak vesszőfutása. A magát Magyar Jövő Csoportnak hirdető szervezet a budapesti Nagykörúton elhelyezett nyilaskeresztes plakátokkal debütált, az MJCS az Oktogontól a Jászai Mari térig hirdette Szálasi Ferenc nemzetvezető jelszavával, hogy „Kitartás!” meg hogy „Jövünk!” Az egykori ELTE-s filozófushallgatót és három társát 2005 februárjában ítélte el a bíróság – talán érdemes feleleveníteni az eljáró bíró nevét is: Nyilas Levente – önkényuralmi jelkép használata miatt.
A 2006-os választási kampány sem volt mentes nácizástól, a Fidesz – illetve elsőként a Magyar Nemzet – Gyurcsány Ferenc egyik választási plakátját tűzte górcső hegyére: a „Van egy ország. Van egy ember. Van egy program” szlogen szerintük erősen emlékeztetett Adolf Hitler harmincas évekbeli plakátján olvasható „Ein Volk, ein Reich, ein Führer” náci jelszóra.
A rémisztő nevű Deutsch-Für Tamás a februári sajtótájékoztatón szólította fel a miniszterelnököt, hogy kövesse meg azokat az embereket, akikben félelmet és rettegést keltett plakátjával.
Egy hónappal később ismét lenácizták körmönfontan Gyurcsányt. Semjén Zsolt, a Fidesszel szövetséges Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a párt országos nagygyűlésén keményen támadta Gyurcsány Ferencet, bírálta például a miniszterelnök azon kijelentését, hogy a vallás magánügy.
A megelőző mondataiban a „deviáns és értékromboló” SZDSZ-t is kiosztó Semjén Zsolt kijelentette: Hitlerék is magánügynek tekintették a vallást, „jött is utána Gestapo, Auschwitz, börtön”.
