A terjedő antiszemitizmus veszélyeire hívja fel a figyelmet a Zsidó Ügyvédek és Bírók Nemzetközi Szövetségének elnöke, Alex Hertman, aki pénteken budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a zsidók két generáció elteltével ismét növekvő fenyegetésnek vannak kitéve számos országban.
A bemocskolt váci zsidó imaházAz antiszemitizmus ma is fenyeget az egész világon, a legsúlyosabb fenyegetés az iráni elnöké – mondta Alex Hertman, aki az Emlékezés Budapestre címmel csütörtökön kezdődött nemzetközi konferencia részeként tartott sajtótájékoztatót.
A zsidó jogászok a háromnapos konferencián a vészkorszak idején üldözött és meggyilkolt kollégáikra emlékeznek.
A szövetség elnöke emlékeztetett: 1944-ben két hónap leforgása alatt mintegy 450 ezer zsidót, a magyar zsidóság felét, deportálták haláltáborokba. Nem szabad megengedni, hogy még egyszer hasonló tragédia megtörténhessen – hangsúlyozta.
Magyarországon 1938 és 1944 között 3400 zsidó jogászt zártak ki az ügyvédi kamarából, sokan közülük náci haláltáborokban vagy munkaszolgálatosként vesztették életüket.
Irwin Cotler volt kanadai igazságügyi miniszter a ma is fenyegető népirtás kapcsán azt mondta: az iráni antiszemitizmus abban különbözik minden más ilyen típusú megnyilvánulástól, hogy „ez egy állami apparátus által szervezett antiszemitizmus, amelynek célja egy másik ország (Izrael) elpusztítása”.
Tomi Lapid volt izraeli igazságügyi miniszter, a Jad Vasem Intézet tanácskozó testületének elnöke szólt arról: a magyarországi holokauszt megértése szempontjából fontos lenne foglalkozni azzal, hogy a magyar nép milyen szerepet játszott abban, hogy három hét alatt sikerült több százezer zsidót kivinni az országból.
Előfordulhatott volna-e ez, ha a lakosság egy része nem lett volna passzív, más része pedig nem lett volna aktív segítője a népirtásnak – tette fel a kérdést Tomi Lapid.
A. HertmanSzerinte a magyar oktatás, a sajtó és az irodalom nem néz szembe a magyar nép felelősségével. Mindent áthárít egy kis rétegre, amely a náci, a nyilas érdekeket hivatalosan képviselte – mondta, majd hozzátette: „nem csak ők voltak a felelősök”.
Alex Hertman végül szólt arról is, hogy szükség lenne a magyar hatóságok nagyobb nyitottságára a holokauszttal kapcsolatos magyar dokumentumok megismerhetősége miatt.
Mint elmondta, a magyar hatóságok „akadályokat tesznek” ezen dokumentumok megszerzésére. Példaként említette, hogy elmaradnak reagálások megkeresésekre, valamint az ügyvédi kamara sem adta ki azokat az anyagokat, amelyeket a szövetség kért.
(MTI)
november 20th, 2006 at 03:05
ebarat, örülnék annak, ha
megfelelő publicitást kapna a konferencia a magyar sajtóban. Sok mindenre fény derülhetne, amit a ma generációja nem tud és igy könnyen félrevezethető. Talán ha többet és nyiltan beszélnénk a multról és a jelenről, az antiszemitizmusról, sokan megértenék azt is miért hallgatták és még mindig agyonhallgatják ma is hogy mi történt?
Eddig egyetlen nemzet a német, amely szembe tudott nézni a saját bűneivel. Ezt az olasz, osztrák, magyar, román és még sorolhatnám nem tette meg. Lehet, hogy itt kellene elkezdeni és akkor nem lehetne félrevezetni a mai fiatalokat mindenféle orbáni, kövéri retorikával, amit aztána a különféle „nemezeti” cimkével ellátott szervezetek sulyosbitanak.