Három bemutató előkészületei zajlanak egyidőben a Vígszínházban.
Időrendben először Hanoch Levin: Az élet mint olyan című tragikomédiáját láthatja a közönség a Házi Színpadon. Ezt követi a Pesti Színházban Molnár Ferenc színműve, a Harmónia, majd Márquez: Száz év magány című regényének színpadi változata zárja a sort, amelynek a jövő év elején lesz a bemutatója a Víg nagyszínpadán. Házi Színpad – 2006. december 9. este 9 óra Hanoch Levin: Az élet mint olyan Rendező: Ilan Eldad Egy több évtizede együtt élő házaspár éjszakai sírni és nevetnivaló élet-halál harcáról szól Hanoch Levin izraeli szerző íróilag és színpadilag bravúros színműve, Parti Nagy Lajos nem kevésbé bravúros átiratában. Azt a súlyos (és néha nagyon mulatságosnak tűnő) konfliktus helyzetet elevenít fel a darab , amikor az egyik fél egyszer csak rájön, hogy el akar költözni és új életet akar kezdeni. Az emberi párkapcsolatok olyan mély és igaz alaphelyzetéről szól ez a keserű játék, amellyel (legalább egyszer) nagyon sok férfi és nő szembesült, szembesül, vagy szembesülni fog élete folyamán. Szereplők: Kútvölgyi Erzsébet, Kern András és Rajhona Ádám. A rendező, Ilan Eldad Szabadkán született, majd1948-ban kivándorolt Izraelbe. Tel-Avivban dolgozik, mint producer, televíziós-és színházi rendező, valamint dramaturg. Korábbi budapesti rendezési közül megemlítendő a Budapesti Kamaraszínházban bemutatott Rose, illetve az Anna Frank naplója. Legutóbb nagy sikerrel vitte színre a Thália Színházban Richard Alfieri Hat hét, hat tánc című darabját. Pesti Színház – 2006. december 16. Molnár Ferenc: Harmónia Rendező: Ács János A Vígszínház régi hiányt igyekszik törleszteni azzal, hogy műsorra tűzi egykori házi szerzőjének ritkábban játszott, ám a klasszikus Molnár-darabokhoz hasonlóan friss, bravúros vígjátékát, mint amilyen a Harmónia „családi idillje”. „Az író ebben a darabjában egy meghitt, harmonikusnak tetsző családot választ játéka történetéhez, amely családban, úgy tetszik, „minden rendben van”, negyedszázadon át boldogan dédelgetett férj és boldogan dédelgető családanya él, s ahol a férjet éppen ünnepelni készülnek az általa alapított dalárda tagjai. És egyszerre kiderül, hogy a látszólagos harmónia diszharmóniát takar…” – írja Kárpáti Aurél a Tegnaptól máig című kötetében az 1932-ben bemutatott vígjátékról. Majd így folytatja: „A virtuóz, a művész, a költő és a bölcs egyformán remekelt ebben a darabban, amely éppúgy elragad a kiformálás biztonságával, mint az elmésség szikrázásával, a gúnyos-komoly mondanivaló gazdagságával és nem utolsó sorban a megoldás újdonságával. A zenét, az éneket, amely eddig prózai daraboknál legfeljebb kísérő, melodramatikus elem volt, a Harmónia avatja először aktív drámai tényezővé.” Szereplők: Halász Judit, Lukács Sándor, Zeck Julianna, Fesztbaum Béla, Csonka Szilvia, Tahi Tóth László, Varju Kálmán, Vallai Péter, Mécs Károly, Szegedi Erika. Vígszínház – 2007. január 7. Gabriel García Márquez: Száz év magány Rendező: Forgács Péter A Száz év magány az egyik legcsodálatosabb könyv, mely 1967-es megjelenése után szinte egy csapásra vált a hetvenes- és nyolcvanas évek generációinak egyik meghatározó olvasmányélményévé. A regény nemcsak a világhírt, hanem később az egyik legnagyobb elismerést, az irodalmi Nobel-díjat is meghozta írójának, sőt új kategóriát nyitott a huszadik századi irodalomtörténetben, melyet mágikus realizmusnak hívnak. De a legkülönösebb mégis az, hogy ez a könyv és a belőle készült feldolgozás – az igazi nagy történetekhez méltóan- magáról az életről, az élésről szól, s olyan közelivé hozza egy család történetét, mintha nem egy távoli, egzotikus világról mesélne, hanem egy sokkal ismerősebb, a saját kultúránkhoz nagyon is hasonlóról. Mindezt úgy teszi, hogy a csodákat az élet részévé emeli, s leplezetlen nosztalgiával festi varázslatosan gyönyörűvé az elveszett világot – a meleg nagycsaládban eltöltött fantasztikus gyermekkort, s minden olyan ártatlanság korát, melyben a gyerek szeme igazodik el a legbiztosabban. A mű Schwajda György kiváló feldolgozásában kerül színre. Főbb szerepekben többek közt Börcsök Enikő, Hegedűs D. Géza, Harkányi Endre, Pap Vera, Csőre Gábor.
