Ablonczy Bálint, itthon@hetivalasz.hu
Villámgyorsan népszerű lett a www.matula.hu honlapon megjelent, Energiamezők Magyarországon című írás, mely az őszödi beszéd óta kialakult helyzet magyarázására sajátos összeesküvés-elméletet barkácsolt össze.
Villámgyorsan népszerű lett a www.matula.hu honlapon megjelent, Energiamezők Magyarországon című írás, mely az őszödi beszéd óta kialakult helyzet magyarázására sajátos összeesküvés-elméletet barkácsolt össze. A valóságban nem épül a nagyhatalmak részvételével giga-atomerőmű, olaj- és gáztározó, ám tény: a közelmúltban számos, hazánk energiaellátását meghatározó kormánydöntés született.
A Matula Magazin bombasztikus története szerint a megaberuházás előkészítéséből a kormányfő kihagyta az MSZP – Puch László és Kapolyi László nevével fémjelzett – energetikai lobbiját, mire utóbbi eljuttatta a Fideszhez a Gyurcsány Ferenc őszödi böszmeségeit tartalmazó kazettát. Orbán Viktor sokáig a kormánybuktatás eszközét látta a hangfelvételben, majd „szóltak” neki, hogy nemzetközi érdekek fűződnek az erőművet és a tározókomplexumot előkészítő Gyurcsány hatalmon maradásához. Ezért a Fidesz elnöke – úgymond – letett a kormánydöntésről szőtt terveiről. Így semmi akadálya a hatalmas pénzeket hozó, Európa energiaellátását biztosító reaktor és tározó megépítésének – összegez a szöveg. A kombináció komoly népszerűségre tett szert, számos honlap utánközölte az írást, melynek hitelességét sokak szemében növelte, hogy az Index internetes portál általánosságban cáfoló cikkén kívül ellenvetés nem érkezett.
KÉSZENLÉTI ENERGIAFEGYVER
A kételkedőknek azonban az elején szemet szúrt több, a szöveg hitelességét megkérdőjelező állítás; hogy csak egyet említsünk: elképzelhetetlen, hogy egy atomerőmű alá gáz- és olajtározó épüljön. Emellett más, gyorsan ellenőrizhető tévedés is van a cikkben. Ha a lázadó szocialisták valóban csak augusztusban adták el a felvételt az ellenzéknek, Orbán Viktor Tusnádfürdőn július 22-én nem tudhatott a beszédről, így – a szöveg állításával ellentétben – a szeptember 23-i nagygyűlést sem a kazetta nyilvánosságra hozatala érdekében hirdette meg. Gyurcsány Ferenc nem szeptember 19-én, hanem egy nappal korábban járt Putyin orosz elnöknél, nincs információ arról, hogy a kormány az MTV-székház ostroma után a statárium bevezetését fontolgatta, és így tovább.
De mint minden összeesküvés-elméletben, a Matula cikkében is vannak valós elemek; hazánk tényleg az Európa energiaellátása körül zajló játszmák egyik szereplője. Magyarország évi 15 milliárd köbméteres gázfelhasználásával az unió kilenc nagyfogyasztója közé tartozik, ráadásul igényeinek 85 százalékát – szinte kizárólag orosz – importból fedezi. Az EU energiastratégiája szerint az európai lelőhelyek kiürülése miatt 2030-ra már a 70 százalékot is eléri az uniós gázimport. Mivel az energiahordozót az EU jórészt orosz forrásból szerzi, a stratégia szerint „új energiapolitikai partnerségre” van szükség az unió és Oroszország között – ami finom megfogalmazása a kiszolgáltatottság csökkentésének.
Ma ugyanis az EU nagyban függ a világ legnagyobb gáztermelőjének számító Oroszországtól, pontosabban az orosz gázkészletek 65 százaléka felett rendelkező Gazprom cégtől. Utóbbi ráadásul nem kizárólag piaci logika szerint dönt, hanem egyik végrehajtója a Putyin-doktrínának, amely a volt szovjet tagköztársaságokban és Közép-Európában elvesztett orosz befolyást az „energiafegyverrel” akarja visszaszerezni. Az Európai Unió tehát jól felfogott érdekből támogatja egy új, Törökországtól Ausztriáig érő csővezeték építését. A rendszer közvetlenül juttatná a nyugati piacokra a Kaszpi-tenger környékéről, nem orosz forrásból származó gázt. A Nabuccónak nevezett vezetékről szóló szándéknyilatkozat június 27-i aláírásán miniszterrel képviseltette magát a tervben érdekelt Törökország, Bulgária, Románia, Ausztria, ott voltak a nemzeti energiatársaságok vezetői és Andris Piebalgs, az unió energiaügyi biztosa is. Magyarországról csak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium akkori közigazgatási államtitkára látta el kézjegyével a dokumentumot.
HAZÁNK A GAZPROM FOGLYA?
Hazánk visszafogottsága annál feltűnőbb volt, mert néhány nappal korábban Magyarországon a legmagasabb szinten fogadták a Gazprom elnökét, Alekszej Millert. Gyurcsány Ferenc Kóka János gazdasági miniszter és Veres János, a pénzügyi tárca vezetője társaságában tárgyalt az orosz „gázipari grizzly” vezetőjével. A felek megegyeztek egy közös projektcég alakításában, melynek feladata egy Dél- Oroszországtól Törökországon és a balkáni államokon keresztül Magyarországig érő csővezeték építésének előkészítése (a Blue Streamnek, vagyis Kék Áramlatnak nevezett vezeték Fekete-tenger alatti szakasza már korábban elkészült). A cég másik penzu- ma egy óriási, Magyarország éves gázszükségletének kétharmadát fedező, tízmilliárd köbméteres gáztározó kialakításának megtervezése.
A Matula Magazin szerint a Gazprom-szerződés aláírását tudatosan időzítették George Bush elnök júliusi magyarországi látogatásához, mert az amerikaiak is szentesíteni akarták az üzletet. Ám ez kevéssé valószínű, hiszen a Bush-adminisztráció egyre keményebben ítéli el az orosz energiapolitikát. Dick Cheney alelnök például egy hónappal a budapesti szerződés aláírása előtt Vilniusban keményen ostorozta azt a politikát, amely befolyási övezetének kiterjesztésére, „zsarolásra és megfélemlítésre” használja az energiát. Erre rímelt a londoni Standard and Poors gazdaságelemző intézet közleménye a magyar-orosz szerződés aláírása után, mely szerint Magyarország könnyen a Gazprom foglyává válhat.
Kóka János az orosz gázóriással közös cég létrehozása után azt nyilatkozta: a Blue Stream támogatása egyáltalán nem zárja ki részvételünket az Európai Unió által előnyben részesített Nabucco-tervben. Az energia világát ismerő informátoraink azonban kétkedőbbek. Két, párhuzamosan haladó csővezeték a befektetőknek nem éri meg, hiszen nem térülne meg az egyenként több milliárd eurós beruházás, így csőfronton jelenleg patthelyzet alakult ki.
Az orosz kapcsolat szorosabbra fűzését pártolók óvnak a múltbeli félelmekből táplálkozó gyanakvástól. Szerintük hazánknak komoly üzlet, ha itt épül meg a Nyugat-Európába irányuló orosz gázszállítások egyik tározója. Ezt a kétkedőbb lelkek is elismerik, ám ők úgy látják, Magyarországnak több forrásból kellene az energiát beszereznie, mert az oroszok mostanában hamar elzárják a gázcsapot, ha érdekeik úgy kívánják. Nemrég például Grúzia négy orosz állampolgárt kémkedés vádjával bíróság elé állított, mire Moszkva bejelentette, 230 dollárra emeli ezer köbméternyi gáz – eddig feleannyiért szállított – árát.
OROSZ-NÉMET ÖSSZJÁTÉK
A politikai megfontolások mellett gazdasági érvek is szólhatnak a túlzott barátkozás ellen. A Gazprom kutatói szerint 2010-2013 körül a cég kevesebb gázt fog kitermelni, mint amennyire szerződése van. Ráadásul Szibéria egyre távolabbi tájairól kell szállítani az energiát, a 400 ezer kilométernyi vezeték jó része pedig elöregedett. Néhány éven belül Oroszország várhatóan mérlegelni fogja, mely kötelezettségeit teljesítse, s a mérlegelésben – különösen a kisebb államok esetében – komoly szerepe lehet annak, ki hogyan „viselkedik”.
Az üzlet mellett érvelők ezt távoli, kevéssé valószínű forgatókönyvnek vélik, mondván, ha Németországnak megéri (gáz)üzletet kötni az oroszokkal, nekünk sincs félnivalónk. Az óvatosak viszont emlékeztetnek: Németország nagyhatalom, ráadásul az Északi-tengerről, norvég forrásból is jut gázhoz, s Magyarországnál előrébb tart az alternatív energiaforrások fölhasználásában, kiszolgáltatottsága tehát jóval kisebb. Amúgy hazánkban a gázüzletben semmi nem írja fölül az „orosz, német két jó barát” tételt. A Moltól március végén megvásárolt gázüzletág közel felét, valamint hazai gáz- és áramszolgáltató cégének közel negyedét júliusban a német energiamamut, az E.On szibériai kitermelőhelyekért cserébe továbbadta – a Gazpromnak.
MATULA A VILÁGHÁLÓN
A tíz éve gimnazista blődli lapként induló Matula Magazin három éve váltott az alkalmi internetes megjelenésről a rendszeres tartalomkészítésre. A honlapot négyen szerkesztik: Bede Márton és Tamás Bence Gáspár az Index, Inkei Bence, az Origo portál munkatársa, a mostani cikket – Homoki-Szabó Attila néven jegyző – Magyari Péter pedig a Manager Magazinnál dolgozik.
A közismerten szabadszájú honlap anyagai az elmúlt években sokakat megbotránkoztattak. Egy alkalommal pornónovellában szerepeltették Lamperth Mónika belügyminisztert, 2004 januárjában pedig a Jézus születéséről szóló animáció verte ki a biztosítékot a Jobbiknál – a gyermek Jézus ugyanis rózsaszín napszemüvegben repkedett szülei felett, a film végén az alkotók trágár dalocskával kívántak boldog karácsonyt. A jobboldali mozgalom felszólította a Matulát, hagyja abba a keresztények sértegetését, mire a honlap megköszönte az ingyenreklámot. Szintén a Jobbikkal gyűlt meg a baja a Matulának, amikor a párt feljelentette a honlapon közzétett Internet Zsidó Database miatt, melyből azt lehet megtudni, hogy egy magyar közszereplő zsidó-e vagy sem. „Az számít közszereplőnek, aki szerintünk az. Az számít zsidónak, aki szerintünk az” – fogalmaznak a matulások az útmutatásban.
Ugyanezt a témát lovagolták meg, amikor Ablak-Zsidó címmel kislexikonban figurázták ki a zsidóság vélt vagy valós tulajdonságait. „Kik ezek a szőrös emberek a vastag pénztárcáikkal?… Van-e rosszabb egy buta zsidó nőnél?” – indul a szöveg, s a folytatás, ha lehet, még cifrább. A kislexikon ellen a balliberális tábor nem tiltakozott.
