Szenes Hanna cionista mártírra emlékeztek kivégzésének 62. évfordulója alkalmából kedden Budapesten, a VII. kerületben a róla elnevezett parkban.
A szélesebb nyilvánosság számára világossá kell tenni Szenes Hanna mártírumának valódi értelmét: „meg kell mutatnunk, hogy alakja arra példa, hogyan győzhet a fény a sötétség, a szabadság a zsarnokság, a gyengeség az erő felett. S a természeti jog a formális jogok, az akkori magyar jogrendszer felett, mely maga sem volt más, mint a jogtalanság rendszerének jogi álcája” – mondta Novák Attila történész a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány által szervezett megemlékezésen.
A történész beszéde után a Szenes Hanna nevét viselő kőtömbnél a zsidó hitközség, cionista szervezetek, a diplomáciai testület és a közalapítvány képviselői, valamint magánszemélyek, virágokat és koszorút helyzetek el. Egyesek zsidó szokás szerint kavicsot tettek a kőtömbre.
A megemlékezésen részt vett David Admon, Izrael budapesti nagykövete, valamint több családtag is.
Szenes Hanna cionistaként önfeláldozóan próbált meg hazai zsidókat rávenni arra, hogy még a náci eszmék magyarországi beteljesedése előtt vándoroljanak ki Palesztinába.
A költő, az ellenállási mozgalom mártírja az első zsidótörvény megjelenése után, 1939-ben vándorolt ki Palesztinába. A második világháború kitörésekor önkéntesnek jelentkezett a palesztinai brit hadseregbe. Ott ejtőernyős lett. Később – mivel menteni akarta az üldözötteket – visszatért Magyarországra: jugoszláv területen partizánok közé dobták le.
Magyar területen fogságba esett, majd a fővárosban a Margit körúti fogházban 1944. november 7-én, 23 évesen kivégezték.
Szenes Hanna Izrael nemzeti hőse, a közel-keleti országban számos utca, tér viseli a nevét.
Forrás: MTI
