Forrás: Heti Válasz

Szőnyi Szilárd, itthon@hetivalasz.hu

Legyen november 4-e a kommu-nizmus áldoza-tainak európai emléknapja – javasolja a Fidesz. A kommunisták tiltakoznak, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke viszont támogatja az ötletet.

Legyen november 4-e a kommunizmus áldozatainak európai emléknapja – javasolja a Fidesz. A kommunisták tiltakoznak, egyes kelet-európai országok más dátumokért lobbiznak, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke viszont támogatja az ötletet.

Az Orbán-kormány intézkedésének megfelelően Magyarország hat éve február 25-én emlékezik a kommunizmus áldozataira; a dátum – korabeli koalíciós szempontok előtt is meghajolva – Kovács Béla egykori kisgazda politikus 1947-es letartóztatásának napját idézi. A Fidesz elnöke a múlt héten Brüsszelben azt szorgalmazta: Európa az 56-os magyar forradalom és szabadságharc leverésének napján, minden év november 4-én emlékezzen a vörös terror kárvallottjaira.

TILTAKOZÓ BALOLDAL

Miként a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, Szájer József lapunkat emlékeztette, az Európai Néppárt már 2004-ben – akkor még dátum említése nélkül – elkötelezte magát egy emléknap kijelölése mellett. Mi több, az Európai Parlament (EP) tavaly jelentésben ítélte el a kommunizmus bűneit, és arra ösztönözte a tagállamokat, szenteljenek napot az önkény áldozatainak. Az EP a múlt héten el is fogadott egy állásfoglalást a magyar forradalomról, és annak tervezetében még szerepelt a jobboldali pártszövetség javaslata, ám a szocialisták vétója nyomán az emléknap kikerült a végső változatból.

„Ennek az az oka, hogy a nyugat-európai kommunista pártok úgy vélik, a kezdeményezés nem tesz különbséget a kommunizmus elmélete és annak – a földrész keleti részén elfajzott – gyakorlata között” – mondta a Heti Válasznak Hegyi Gyula. Az MSZP európai képviselője szerint külföldi frakciótársainak alkalmasint nem lenne kifogásuk az ellen, ha az unió a sztálinizmus bűneit ítélné el, ám a párbeszédben eddig nem jutottak el a felek. A baloldal így össztüzet zúdított az Európai Parlament 2005-ös jelentésére is, mondván: „Halott elvtársaink nevében, azok nevében, akiket a Gestapo gyilkolt meg vagy haláltáborokban öltek meg…, szégyen azokra, akik az áldozatokat hóhérnak, a hősöket bűnözőnek, a kommunistákat nácinak akarják láttatni” – fogalmazott Mikisz Theodorakisz görög zeneszerző.

Francis Würtz, az Európai Parlament kommunista pártszövetségének vezetője múlt kedden az 56-os forradalomról szólva hasonló húrokat pengetett. Elítélte ugyan a szovjet diktatúrát, ám szerinte a magyar forradalom azért emblematikus esemény, mert rávilágított annak a gyakorlatnak a tarthatatlanságára, amely reformok híján végül életképtelennek bizonyult. „Amivel nem tudunk egyetérteni, az a kortárs történelem egyoldalú olvasata, a kommunista eszme démonizálása” – jelentette ki a politikus. Hegyi Gyula szerint a baloldal már csak azért sem egyezik bele a kezdeményezésbe, mert szerintük furcsán venné ki magát, hogy miközben az unió megbélyegzi a kommunizmust, Európában a marxisták több országban a kormányzó szocialisták koalíciós partnerei lehetnek.

VERSENGŐ DÁTUMOK

Az Európai Parlamentben az emléknap lehetséges időpontjaként több dátum is közszájon forog. A balti államok képviselői augusztus 23-át, a számukra hamarosan a szovjet megszállást eredményező 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum napját szorgalmazzák mint olyan alkalmat, amikor egyszerre lehetne felidézni a nácizmus és a kommunizmus rémségeit. A két diktatúra összekapcsolását elvetők közül többen viszont a megemlékezéseket a lengyelországi, csehszlovákiai ellenzéki mozgalmak leveréséhez kötnék – vagy épp november 4-éhez.

„Bizonyos értelemben a második világháború kezdetének dátuma, szeptember 1-je már létezik a nácizmus emléknapjaként. És miért ne emlékezhetnénk a kommunizmus áldozataira az 1956-os forradalom leverésének kezdetét jelentő november 4-én, a szovjet csapatok budapesti bevonulásának napján?” – állt a magyarok ügye mellé az Európai Parlament külügyi bizottságát vezető Elmar Brok egy múlt héten közzétett interjújában. A nyilatkozat abban a kötetben látott napvilágot, amely a Fidesz európai frakciójának gondozásában jelent meg Az én ötvenhatom címmel, és az Európai Parlament tucatnyi képviselőjével készült beszélgetéseket tartalmazza. A német politikus úgy véli továbbá: „Európában a nemzetiszocializmust egyfajta tabuként kezeljük, és ez a tabu sajnálatos módon még nem terjed ki a másik totalitárius rendszerre.”

EMLÉKMŰ WASHINGTONBAN

Nem úgy Amerikában, ahol épp egy hónapja tették le annak a washingtoni emlékműnek az alapkövét, amely 2007. június 12-étől, Ronald Reagan elnök 1987-es brandenburgi, a berlini fal lebontását követelő beszédének jubileumától hirdeti a kommunizmus bűneit. Az alkotást az állami költségvetésből létrehozott Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány állítja fel, s amint a szervezet elnöke, Lee Edwards az ünnepségen hangsúlyozta: „Az elmúlt évtizedben tanúi voltunk annak, hogy létrejött a holokausztmúzeum és a második világháborús veteránok emlékműve, de szenteltek már emlékművet a koreai és a vietnami háborúban elesett nőknek és kisegítő személyzetnek is. A kommunizmus áldozataiért emelt alkotás ehhez a történelmi tablóhoz járul hozzá, és segíthet megértetni, miért harcoltunk és végül győzedelmeskedtünk a hidegháborúban.”

Az Egyesült Államokban emellett számtalan törekvés létezik a baloldali diktatúra elítélésére. Az Amerikában élő orosz menekültek már a nyolcvanas években szorgalmazták, hogy legyen november 7-e a kommunizmus áldozatainak napja, amikor a világ államai nem üdvözleteket küldenek Oroszország ünnepére, hanem részvéttáviratokkal nyilvánítják ki együttérzésüket az orosz népnek. Földrészünkön legutóbb 2005-ben, a második világháború befejeződésének hatvanadik évfordulója adott alkalmat, hogy az Európai Parlament határozatban ítélje el a náci és a kommunista diktatúrát. Egyelőre felettébb bizonytalan, hogy Brüsszel az unió emléknapjává emeli-e november 4-ét, Szájer József szerint azonban nem is feltétlenül a formális jóváhagyás a lényeg. „Ennél fontosabb, hogy közmegegyezés szülessen: szükséges emlékeztetni a kommunizmus bűneire és áldozataira, és e meggyőződés az uniós intézményeket is áthassa” – fogalmazott a Heti Válasznak a politikus.