NOL * Népszabadság Online * 2006. október 30.
A jövőben az internet lesz az igazi helye az antiszemita beszédnek – mondta az Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2004-2005-ben című könyv bemutatóján Monori Áron médiaszociológus, a kötet egyik szerkesztője.
Az esszékötetet a B”nai B”rith Első Budapesti Közösség adta ki. A két nyelven, magyarul és angolul is olvasható kiadvány már alcímében – „Jelentés és dokumentáció” – is jelzi, hogy a kötet a magyarországi sajtóban közölt, illetve nyilvános fórumokon elhangzott antiszemita megnyilvánulásokat dokumentálja és elemzi.
Gerő András történész, az öt szerkesztő egyike elmondta, hogy a most megjelent, már negyedik kötet szándéka a 2000-es évek eleje óta változatlan. Céljuk az, hogy elemzően mutassák be azokat a „csomópontokat”, amelyek köré az adott időszakban Magyarországon antiszemita viták szerveződtek. Hozzátette: „nem minősíteni akarnak, hanem bemutatni”.
Az internet megjelenésével a közbeszéd és a magánbeszéd hagyományos fogalma összekeveredik, s a világhálón használt nyelvezet is jóval radikálisabb, állította Gerő.
A kötetben megjelent tanulmányok és bibliográfiák a B”nai B”rith által 1999 végén alapított budapesti Zsidó Dokumentációs Központ (ZsiDoK) adatbázisára támaszkodtak.
A könyv függeléke a ZsiDoK adatbázisa alapján közöl válogatást a magyar tömegkommunikációban az adott időszakban közzétett publikációkból, valamint felsorolja azokat az antiszemita kiadványokat, amelyek a könyvesbolti forgalomban elérhetőek.
A kötet első tanulmányában Gerő foglalja össze az antiszemita közbeszéd legfontosabb jellemzőit a rendszerváltás utáni Magyarországon. A kötetben ezt követően Gadó János „pillanatfelvétele” található, amely a Magyar Nemzetből kirajzolódó Izrael-képet mutatja be a 2004 júliusában közölt cikkek alapján.
A könyv harmadik tanulmányában Monori Áron az internetes fórumokon megfogalmazódó antiszemita előítéleteket tekinti át egy olyan esettanulmány alapján, amely az RTLKLUB.HU és a Magyar Nemzet Online fórumairól kiválasztott két-két topic vizsgálatán alapul.
A kötet második felében Dési János újságíró a Teleki Pál szobrának fölállítása körül kialakult vita alapján azt a kérdést veti fel, hogy lehet-e nemzeti hős egy antiszemita. Mihancsik Zsófia újságíró pedig a Tilos Rádióban 2003. december 24-én elhangzott keresztényellenes kijelentés nyomán kirobbant botrány antiszemita megnyilatkozásait elemzi.
Varga László történész kötetzáró tanulmányában annak a kutatásnak a történetére fókuszál, amely egyetemisták kisebbségekhez, előítéletekhez való viszonyát vizsgálta, s amely Vásárhelyi Mária szociológus 2004 februárjában közölt beszámolója után váltott ki visszhangot a nyilvánosságban.
(forrás: MTI)
