Népszabadság * Munkatársunktól * 2006. október 30.
Bukaresti plakát Románia uniós tagságáról Kép: REUTERS – Bogdan Cristel Románia úgy csatlakozik az Európai Unióhoz, hogy egy 1945-ös törvény értelmében mind a mai napig „ellenségnek”, illetve „vélelmezett ellenségnek” tekinti néhány EU-tagország állampolgárát.
1942-ben Ion Antonescu tábornok Romániája zárolta azokat a vagyonokat, amelyek birtoklói Romániával hadiállapotban álló országok polgárai voltak. A háború után Bukarest létrehozta a hírhedt CASBI (Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Felügyelő Pénztár) intézményét, amelynek hatáskörébe utalta valamennyi „ellenséges hadviselő ország” és azok állampolgárainak Romániában található vagyonát.
Az intézkedés elsősorban a németek és a magyarok javaira terjedt ki. CASBI-zár alá került mindazok vagyona is, akik 1944 őszén nem tartózkodtak lakhelyükön, Erdélyben, azaz a szovjet front érkezésének réme miatt a magyar csapatokkal elmenekültek. A CASBI az Észak-Erdélyből deportált zsidók vagyonára is rátette a kezét.
A háború után CASBI-zár alá vont magyar vagyon értéke – a szakemberek becslése szerint – akkori árfolyamon meghaladta a 200 millió dollárt. A CASBI válogatás nélkül tette rá a kezét magyar és német érdekeltségű ipari és kereskedelmi vállalatokra, csakúgy, mint valamennyi magyar állami, köz- és magánalapítványi vagyonra. A CASBI-jogszabály végrehajtási utasításának előírásai megalkották a „vélelmezett ellenség” fogalmát, amellyel további több tízezer erdélyi magyar vagyonát kobozták el.
Egészen friss eset azoké Bánffy- és Wesselényi-örökösöké, akiknek föld-visszaszolgáltatási kérelmét a Szilágy megyei hivatal azzal az indokolással utasította vissza, hogy a szóban forgó ingatlanok CASBI-zár alá kerültek, és mint „ellenséges vagyon” ma sem szolgáltathatók vissza.
Az RMDSZ az idén tavaszszal a CASBI-vagyonok teljes körű restitúcióját kezdte szorgalmazni, és e célból törvénytervezetet nyújtott be a parlamentnek. A tervezetet a szenátus hallgatólagosan, azaz vita nélkül hagyta jóvá, és éppen ez háborította fel a román „nemzetvédők” jelentős részét. Akik szeretnék ugyan visszakapni a Gozsdu-vagyon utolsó gyufaszálát is, de amikor a román tulajdonba került magyar javakról van szó, mindent képesek megtenni a restitúció elszabotálásáért.
Kevesen tudják ma már, hogy a CASBI-tulajdonért Románia sohasem fizetett Magyarországnak kártérítést, más államoknak viszont csinos öszszegeket kényszerült átutalni.
Romániának még uniós belépése előtt el kellene döntenie: vagy végképp hatályon kívül helyezi a CASBI-jogszabályt, vagy nem kéri felvételét abba az unióba, amelyben a magyarok és a németek – tehát „ellenségei”, illetve „vélelmezett ellenségei” – teljes jogú tagok.(T. Sz. Z.)
