6. évfolyam 42. szám, 2006.10.19.
OKTÓBER 22., HÉTFŐ Több budapesti és vidéki egyetemen diákgyűléseket tartanak, a lengyel változások melletti szolidaritási tüntetéseket hirdetnek. A Budapesti Műszaki Egyetemen este elfogadott 16 pontban az egyetemisták követelik a kormány átalakítását Nagy Imre vezetésével, a szovjet csapatok azonnali kivonását Magyarországról, szabad választásokat több párt részvételével, valamint a teljes vélemény- és sajtószabadság megvalósítását. A Petőfi Kör ülésén javasolják az MDP Központi Vezetőségének összehívását, Nagy Imre bevonását a párt és a kormány vezetésébe, Rákosi kizárását, Farkas Mihály ügyének nyílt tárgyalását.
OKTÓBER 23., KEDD A magyar napilapok üdvözlik a lengyelországi változásokat, a Szabad Nép A demokratizálás útja az egyetlen út címmel két újságoldalon közli az új lengyel pártvezető, Gomulka beszédét. Kora délután a pesti Petőfiszobornál, Budán a Műegyetem előtt, majd a Bem-szobornál több tízezer diák, fiatal munkás és alkalmazott tüntet a lengyel függetlenségi mozgalmat támogató, valamint a hazai demokratikus változásokat követelő nagygyűléseken. A mintegy 200 ezres tömeg a késő délutáni órákban az Országház elé vonul, és Nagy Imrét követeli. Tüntetők egy csoportja a rádió épületénél gyülekezik, be akarják olvastatni az egyetemisták 16 pontját. Este 8-kor Gerő Ernő, az MDP első titkára rádióbeszédében nacionalistának, sovinisztának minősíti a délutáni tüntetést. 8 óra után megkezdődik a Magyar Rádió ostroma, a tüntetőkkel szemben először az ÁVH-s őrség használ fegyvert. Fél 10 után 7 perccel jelenti a mentőszolgálat az első halottat, ugyanabban a percben, amikor a tömeg ledönti a Városligetnél álló Sztálin-szobrot. 9-kor Nagy Imre a Parlament egyik ablakából rövid beszédet mond a türelmetlen tömegnek, majd az MDP vezetőinek válságtanácskozására siet. Az esti órákban Budapest egyre több pontjára kiterjed a fegyveres felkelés, a tüntetők véres harcban elfoglalják a rádió épületét.
(Az esti órákban az SZKP elnöksége Hruscsov vezetésével ülésezik, és a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok Budapestre vonulásáról dönt. Az első szovjet harckocsik éjjel 2 körül érkeznek a fővárosba, a felkelők több helyen felveszik a harcot a megszállókkal.)
OKTÓBER 24., SZERDA Éjjel az MDP KV ülésén a pártvezetésbe ismét beválasztják Nagy Imrét, akit egyúttal a Minisztertanács élére neveznek ki. A kormány a „fasiszta, reakciós, ellenforradalmi elemek” fegyveres támadásának leverése és a rend helyreállítása érdekében kijárási tilalmat és statáriumot rendel el. Budapestre érkezik a szovjet párt két magas rangú vezetője, Mikojan és Szuszlov, a hadműveletek irányítására Malinyin tábornok, valamint a KGB főnöke, Szerov tábornok. Nagy Imre rádióbeszédében a harcok beszüntetésére szólít fel, és az 1953-as kormányprogram elvi alapján az ország következetes demokratizálását ígéri. A nap folyamán Budapest egyre több csomópontjára terjednek ki a fegyveres harcok, a fővárosban és több vidéki városban forradalmi bizottságok alakulnak.
OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖKSzovjet és magyar alakulatok visszafoglalják a rádió épületét, reggelre a Minisztertanács közleménye szerint az „ellenforradalmi bandákat” lényegében felszámolták. Délelőtt az Országház előtt békésen tüntető fegyvertelen tömegre ÁVH-sok és szovjet tankok tüzet nyitnak, a tömegmészárlás után több száz halott és sebesült fekszik a Kossuth téren. Délben a rádióban bejelentik, hogy Gerő Ernőt leváltották az MDP első titkári tisztségéből és helyére Kádár Jánost választották. Nagy Imre miniszterelnök bejelenti, hogy a magyar kormány tárgyalásokat kezdeményez a szovjet csapatok kivonásáról. Egész nap súlyos harcok folynak a fővárosban, este megjelenik a forradalom első lapja, az Igazság.
OKTÓBER 26., PÉNTEK Országos sztrájk kezdődik, a fegyveres harcok több vidéki városra is átterjednek. Mosonmagyaróváron mintegy száz halálos áldozata van a határőrlaktanya előtti sortűznek. Az MDP Központi Vezetősége rádiónyilatkozatában új nemzeti kormányt, jólétet és függetlenséget ígér a magyar népnek, az Elnöki Tanács amnesztiát hirdet mindenkinek, aki leteszi a fegyvert.
OKTÓBER 27., SZOMBAT Nagy Imre elnökletével megalakul az új kormány, amelyben két volt kisgazdapárti vezető, Tildy Zoltán és Kovács Béla is helyet kap. Nnagy Imre nem engedi meg a még harcoló csoportok – köztük a Corvin köziek – katonai megsemmisítését.
OKTÓBER 28., VASÁRNAP Nagy Imre Andropovval és Mikojannal tárgyal a szovjet katonai intervenció beszüntetéséről és a demokratikus változtatásokról. 13.20-kor Nagy Imre miniszterelnök általános, azonnali tűzszünetet rendel el, majd késő délutáni rádióbeszédében „nagy, egész népünket átfogó és eggyé forrasztó nemzeti demokratikus mozgalomnak” nyilvánítja az október 23-a óta zajló eseményeket. Bejelenti, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről, megszüntetik az ÁVH-t, felkarolják az új, demokratikus önkormányzati formákat, valamint visszaállítják a Kossuth-címert, és március 15-e ismét nemzeti ünnep lesz. Az MDP katonai bizottsága Apró Antal vezetésével titkos tervet dolgoz ki a hatalomátvételre. Gerő, Hegedüs és más keményvonalasok a Szovjetunióba távoznak. Megalakul az Országos Nemzeti Bizottság, a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, megkezdik a Nemzetőrség megszervezését. Estére Budapest legtöbb pontján elhallgatnak a fegyverek.
(Az SZKP elnökségének ülésén Hruscsov kiáll a magyarországi fordulat mellett. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzi a magyarországi helyzet megvizsgálását.)
OKTÓBER 29., HÉTFŐ Nagy Imre a pártközpontból áthelyezi székhelyét a Parlamentbe. A főváros több nagyüzemében újraindul a munka.
(Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete hivatalosan tájékoztatja a szovjet vezetést arról, hogy az USAnak nincsenek tervei Magyarországgal. A szuezi válság elmélyül: Izrael megtámadja Egyiptomot.)
OKTÓBER 30., KEDD A szovjet csapatok megkezdik a kivonulást Budapestről. Felkelők megostromolják és elfoglalják a budapesti pártbizottság Köztársaság téri székházát, az ÁVH-s védőket meglincselik. Nagy Imre rádióbeszédében bejelenti az egypártrendszer megszüntetését és az 1945-ös koalíciós kormányzáshoz való visszatérést. Újjáalakul a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt (Petőfi Párt).
A kormány tárgyalásokat kezdeményez a szovjet csapatok kivonásáról. Győrött megalakul a Dunántúli Nemzeti Tanács, kiszabadítják házi őrizetéből Mindszenty bíborost, hercegprímást.
(Moszkvában az SZKP elnöksége nyilatkozatot bocsát ki arról, hogy hajlandók tárgyalni a Nagy Imre-kormánnyal a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról.) OKTÓBER 31., SZERDA A Honvédelmi Minisztériumban megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány, délelőtt a Kilián laktanyában Király Béla tábornok vezetésével megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság, Maléter Pált kinevezik a honvédelmi miniszter első helyettesévé. Befejeződik a szovjet csapatok kivonása a fővárosból, de a szovjet és a román határon át újabb egységek özönlenek Magyarországra. Az MDP elnöksége kimondja a párt feloszlatását, Kádár János vezetésével megalakul az MSZMP. Kéthly Anna elnökletével újjáalakul a Magyar Szociáldemokrata Párt.
(Moszkvában az SZKP elnöksége úgy dönt, hogy mégsem vonják ki a szovjet csapatokat Magyarországról, a „reakciós felkelés” leverésére komoly katonai erő bevetését határozzák el és azt, hogy a Nagy Imre-kormány helyére új, „forradalmi” kormányt állítanak. Este brit és francia csapatok a Szuezi-csatornánál megkezdik az Egyiptom elleni hadműveleteket.)
NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Reggel megjelennek az újjászületett, demokratikus pártok napilapjai: a Népszava, a Kis Újság, a Szabad Szó, valamint a szakszervezetek új lapja, a Népakarat. Megalakul a Keresztény Front, a Katolikus Néppárt és a Demokrata Néppárt. Kéthly Anna, az SZDP elnöke Bécsbe, a Szocialista Internacionálé vezetőségi ülésére utazik. Miután a szovjet invázió folytatódik, és páncélosok körbezárják a repülőtereket, a magyar kormány úgy dönt, hogy azonnal felmondja a Varsói Szerződést, egyidejűleg kinyilvánítja az ország semlegességét, amelynek védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri. Este 19.50-kor Nagy Imre a Szabad Kossuth Rádióban kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét. Késő este Kádár János – aki Münnich Ferenccel együtt már távozott Budapestről – rádióbeszédében „népünk dicsőséges felkelését” méltatja, amely „kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét”, és bejelenti, hogy az új párt, az MSZMP „részt vállal a függetlenség és a demokrácia megszilárdításáért vívott harcból”. A budapesti nagyüzemek forradalmi bizottságai felhívással fordulnak az ország dolgozóihoz, hogy fejezzék be az általános sztrájkot.
(Hruscsov, Malenkov és Molotov Bresztben tájékoztatják a lengyel vezetőket a készülő magyarországi intervencióról.) NOVEMBER 2., PÉNTEK A kormány három tárgyalódelegációt állít össze a szovjet csapatkivonás, a Varsói Szerződésből való kilépés és az ENSZ-közgyűlésen való magyar részvétel céljából. Király Béla tábornok kidolgozza Budapest védelmi tervét.
(Hruscsov és Malenkov a román, a bolgár és a csehszlovák pártvezetőkkel a magyarországi rendteremtésről tárgyal. Ezután az adriai Brioni szigetén Titóval tárgyalnak, a jugoszláv vezetők is támogatják a szovjet intervenciót és a Nagy Imre-kormány eltávolítását. AZ ENSZ november 3-ra tűzi ki a magyar kérdés tárgyalását.)
NOVEMBER 3., SZOMBAT Reggel több budapesti üzemben újra megindul a munka. Nagy Imre megalakítja az új nemzeti kormányt, amelyben többségbe kerülnek a nem kommunista miniszterek. Kádár Jánost távollétében államminiszterré nevezik ki. Az új honvédelmi miniszter: Maléter Pál. A Nemzetőrség főparancsnoka: Király Béla, helyettese: Kopácsi Sándor. Délben magyar-szovjet tárgyalások kezdődnek a Parlamentben a csapatkivonás kérdéseiről, miközben bezárul a 100 ezer főnyi szovjet intervenciós erők gyűrűje Budapest és a nagyobb városok körül. Este Mindszenty József hercegprímás a rádióban szózatot intéz a nemzethez. Késő este Tökölön folytatódnak a magyar-szovjet tárgyalások, amikor Szerov KGB-főnök letartóztatja a magyar küldöttség vezetőit, Maléter Pál minisztert és Kovács István vezérkari főnököt.
(Moszkvában az SZKP elnöksége egyhangúlag jóváhagyja a „Forgószél” hadművelet forgatókönyvét, majd a Kremlben megalakul a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Kádár János és Münnich Ferenc vezetésével. Este New Yorkban összeül a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a magyar helyzetet, az amerikai határozati javaslat követeli a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.)
NOVEMBER 4., VASÁRNAP Hajnalban megkezdődik a szovjet hadosztályok általános támadása Budapest ellen. 5.20-kor Nagy Imre miniszterelnök drámai rádióbeszédben közli a magyar néppel a szovjet támadás hírét, és azt, hogy „csapataink harcban állnak”. Janza Károly altábornagy, a november 3-án leváltott honvédelmi miniszter és Kovács Imre vezérőrnagy, a fővárost védő katonai törzs főnöke megtagadja a tűzparancs kiadását, ezután Király Béla tábornok elhagyja Budapestet, a Nemzetőrség főparancsnokságát a budai hegyekbe telepíti. Szovjet páncélosok zárják körül az Országházat, Nagy Imre és a kormány több tagja a jugoszláv, Mindszenty bíboros és Tildy Zoltán az amerikai nagykövetségre menekül. A Parlamentben egyedül maradó Bibó István államminiszter nyilatkozatot ad ki, melyben passzív ellenállásra szólítja fel a magyar népet, és megállapítja, hogy Magyarország egyetlen törvényes külföldi képviselője Kéthly Anna államminiszter. A Szabad Kossuth Rádió 7.57- kor közli a Magyar Írók Szövetségének felhívását a világ szellemi életének vezetőihez – „Segítsetek Magyarországon! Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!” -, majd 8 óra után néhány perccel abbahagyja az adást. Szolnoki rádióban Münnich bejelenti, hogy Nagy Imre kormányának volt tagjai – Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc – november 1-jén kiléptek a kormányból és kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását. Budapesten és az ország több pontján a civil felkelők és a fegyveres munkások komoly ellenállásába ütköznek az iszonyatos túlerőben levő megszálló szovjet csapatok. Zsukov marsall, szovjet honvédelmi miniszter maximum három napra becsüli a fegyveres ellenállás leküzdését, amely azonban egy teljes hétig tart.
