Egyesek csúfos és felelőtlen hatalmi játszmát kezdtek – mondta a parlamentben napirend előtt Gyurcsány Ferenc. A kormányfő megjegyezte, hogy az utcai rendbontáshoz az ellenzék vezére adott ideológiát. Az ülésen hosszan folyt a szó a hétfőn történtekről. A pártok egymást vádolták, mi több, a Fidesz frakcióvezetője nemcsak lemondásra szólította fel a kormányfőt, hanem azt is megismételte, hogy pártja szerint Gyurcsány Ferenc nem kívánatos személy a magyar politikában.
Dönteni kell mindenkinek, hogy a rend, vagy a rendzavarók pártján áll – mondta napirend előtt Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök megerősítette, hogy a kormány természetesen rendet szeretne. Megjegyezte, hogy a randalírozók elvették az emberektől az ünnepet. Mint mondta, lehet, hogy rajta akartak ütni, ám ez mást is ért. Felzaklatták az országot, a koalíció azonban mindent megtesz, hogy hazánkba visszatérjen a nyugalom. (A beszédet a 6. oldalon közöljük.)
Hétfőn provokáció történt – válaszolta a miniszterelnöknek Semjén Zsolt. A KDNP frakcióvezetője kijelentette, hogy Gyurcsány Ferenc nyílt hatalmi harcához használta a rendőrséget, legalábbis ez így látszott október 23-án. Mint mondta, a brutalításért, a provokációért, a rendőrség, a titkosszolgálatok, az illetékes miniszter, de elsősorban a miniszterelnök a felelős. Közölte, hogy minden ütésért, földön fekvő ember megtaposásáért, rugdosásáért előbb, vagy utóbb felelni fognak. Bejelentette, jogvédő segítségnyújtást biztosítanak a brutalítás áldozatainak, az Európai Unió parlamentjében vizsgálatot kezdeményeznek az ügyben és nemzetközi szervezetekhez is fordul a párt.
Navracsics Tibor rendkívüli helyzetről beszélt. A Fidesz frakcióvezetője szerint tizenhat éve nem volt még olyan politikus, aki szinte mindenkit megsértett: a hívőket, a vállalkozókat, az orvosokat, a pedagógusokat, a fiatalokat, a nyugdíjasokat. Úgy vélte, az országnak olyan miniszterelnök kell, aki összeköt, és nem megoszt, aki kormányoz, és nemcsak beszél. Ismét kijelentette, hogy szerinte Gyurcsány alkalmatlan posztja betöltésére.
A vita most nem a kormány és az ellenzék között zajlik, hanem a demokrácia és a molotov koktéllal dobálódzó rendbontók állnak egymással szemben – mondta Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője Navracsics Tibort kiegészítve – és Orbán Viktorra utalva – közölte, tizenhat éve olyan politikus sem volt ebben az országban, aki radikális lépésekre szólított fel, aki azt mondta, hogy megindulnak a kormány ellen. Leszögezte, hogy aki Árpád-sávos lobogókkal megy az utcára, azt el kell ítélni. Ez a zászló ugyan valóban a tizenöt magyar történelmi lobogó között található, ám a rendbontók mégsem a többit viszik magukkal, hanem csak ezt, amely rossz emlékű hungarista jelképpé vált.
Kuncze Gábor szerint ami történt, az a Fidesz politizálásának a következménye. Az SZDSZ elnök- frakcióvezetője úgy fogalmazott: „Ez nemcsak a Fidesznek a felelőssége, hanem ez, amit láttunk, a Fidesz taktikája”. A randalírozókat a legnagyobb ellenzéki párt félelvbarátjának nevezte. Megjegyezte, nem igaz az, amit Orbán Viktor állít, jelesül, hogy egy ország áll szemben a kormánnyal. Kuncze szerint az lehet a helyzet megoldása, ha a demokratikus politikai erők, nem lázítanak tovább, az utcán lévőket pedig arra szólítják, hogy térjenek haza.
Dávid Ibolya szégyennek és a forradalmi emlékek meggyalázásának nevezte az eseményeket. Az MDF elnöke Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort egyaránt lemondásra szólította. A kormányfőt azért, mert – ahogy fogalmazott – becsapta nemzetét, Orbánt viszont azért, mert felelőtlen magatartásával anarchiába taszítja az országot.
A vita végén a kormányfő többek között azt mondta, a Fidesznek és a KDNP-nek meg kellene kérdeznie, milyen felelőssége van a történtekkel kapcsolatban. Ő, mint mondta, többször megkérdezte már magától, hogy miben hibázott. Október 23-án milliók nem ünnepelhettek úgy, ahogy szerettek volna, de a két ellenzéki frakcióvezető egyetlen szót sem ejtett azokról, akik ezért megcsalatva érzik magukat. Úgy vélte, hogy a dolgokat inkább egymást tisztelve, a parlamentben kellene megoldani.
A hatalom visszavágott, a tüntetés tizenhat éve példátlan rendőri terrorba torkolt, Gyurcsány Ferenc pedig elvesztette realításérzékét – fogalmazott Wittner Mária, fideszes képviselő, 56-os halálra ítélt, aki a közös ünnepléstől elhatárolódók nevében Gyurcsány Ferencet vádolta az évfordulón történtekért. Mint fogalmazott, az 50. évfordulón ismét „folyt a vér a gyurcsányi döntés következtében”. Emlékeztetett arra is, hogy Sólyom László államfő előzőleg külön kérte, ne alkalmazzanak erőszakot a tüntetéseken. Mindezért követelte a miniszterelnök és a kormány lemondását.
Hiller István azt válaszolta, kell beszélni az évfordulón történtekről és 1956 örökségéről. Ha Wittner Mária a parlamentben fejti ki nézeteit, az előnyére válik a demokráciának, ám, ha mindezt az utcán teszi, az káros lehet. Ezt neki is figyelembe kell venni – mondta a szocialista pártelnök. Utalt rá, vannak különbségek és azonosságok is kettejük véleményében. Ugyanakkor megkérdezte Wittnert, mint 56 egyik résztvevője odaállna-e például a másik 56-os halálraítélt, Mécs Imre mellé. Hiller elmondta, ő azt tartja provokációnak, amikor például egy kiállított tankot beindítanak és elvisznek, vagy amikor a tüntetők, randalírozók rendőrökre támadnak.
A KDNP nevében Rubovszky György arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzék a parlamentben akart vitatkozni és ezt szolgálta volna az általuk szorgalmazott rendkívüli vitanap. Kifogásolta, hogy a kormánypártok előbb a vitanap címét nem fogadták el, majd közölték, hogy a Házszabálytól sem hajlandók eltérni. Szerinte a tegnapi ülésnapnak teljes egészében a hétfőn történtekről kellett volna szólnia.
A rendőrségnek az engedély nélkül demonstrálók feloszlatásánál nincs mérlegelési joga, hiszen a bejelentés nélküli tüntetést fel kell oszlatnia. Erre hívta fel a figyelmet Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter. Szerinte annak a vizsgálatnak, amelyet akár egy vitanap keretében, akár külön vizsgálóbizottságban folytatnak, erre is figyelnie kell.
Demszky Gábor arról beszélt, hogy a liberálisok mindig kiállnak a gyülekezési és szólásszabadság mellett, ám a demonstrálók hétfőn már kiléptek az alkotmányos keretek közül. Emiatt szerinte egyértelmű, hogy a rendőrök jogszerűen léptek fel, hiszen nincs olyan demokrácia, ahol a barikád, a rongálás, molotov koktélok dobálása, a zsidózás, a halállal fenyegetés a szólásszabadság eszköze lenne. Kitért arra is, hogy alig egy hónappal az MTV ostroma után, több, mint 200 milliós kár keletkezett a fővárosban, és „elhintették a félelmet az utcákon és otthonainkban”.
Az MDF nevében Herényi Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos ugyan a pártérdek, de ezt meg kell előznie a nemzeti érdeknek. Hozzátette, az 50. évfordulóról kellett volna hétfőn megemlékezni, de „ezen a vizsgán megbuktunk”.
Fazekas Ágnes, Markotay Csaba
Keretes cikkek
Azonnali kérdés Navracsics Tiborhoz, a Fidesz frakcióvezetőjéhez
– Igaz, hogy Orbán Viktor külföldre utazott? – Az Európai Parlament ünnepi ülésére repült kedden délelőtt a Fidesz elnöke. Strasbourgban 1956 ötvenedik évfordulója előtt tisztelegnek és Orbán Viktort az Európai Néppárt hívta meg. Az ülésen már fel is szólalt. Strasbourgból Berlinbe utazik tovább, ahol csütörtökön találkozik Angela Merkel német kancellárral. – Nem gondolták, hogy a jelenlegi helyzetben le kellene mondania a meghívásokat? – Utazása előtt beszélgettünk arról, mit is kellene tenni. Volt, aki úgy gondolta, hogy most Orbán Viktornak inkább Magyarországon lenne a helye, végül azonban eldöntöttük: utaznia kell. A strasbourgi ünnepi ülés olyan esemény, amiről nem szabad hiányozni és ugyanez vonatkozik a német kancellárral tervezett találkozóra. Reméljük, nyugalom lesz az országban és azt is, hogy megoldódik a pénzügyi és politikai válság. Ezért is kezdeményezzük az ügydöntő népszavazást.
Rendkívüli bizottsági ülés a történtekről
Bár a házbizottság ülésén tegnap nem sikerült a frakcióknak megállapodni, mikor tartsanak vitanapot, három testület ellenzéki elnökei bejelentették, hogy ma reggel 9 órára együttes ülést hívnak össze. A rendészeti, a nemzetbiztonsági, valamint az emberi jogi bizottság az október 23-án történteket vizsgálja. Az ülésre elvárják az illetékes minisztert, valamint az emberi jogi szervezetek képviselőit, hogy választ kapjanak arra, miért a Fidesz rendezvénye felé szorította hétfőn délután a rendőrség a tömeget. Lázár János, a rendészeti bizottág fideszes elnöke, megjegyezte, nem akarnak felmentést adni a randalírozóknak, de arra kíváncsiak, hogyan válhattak áldozattá őszerintük békés emberek. Lendvai Ildikó még az ellenzéki bejelentés előtt elmondta, hogy az MSZP támogatja a parlamenti vitanapot, ám azt nem kell soron kívül megtartani. Az MSZP frakcióvezetője hozzátette: ők is szívesen megvitatnák azt, kié a közvetlen és a közvetett felelősség a történtekkel kapcsolatban.
Felkötött karral a T. Házban
Csak rövid időre engedtek ki a kórházból, azután vissza kell mennem – mesélte a Parlament folyosóján Révész Máriusz. A fideszes képviselő – aki délelőtt még nem volt agyonkötözve – felkötött karral, bekötött fejjel jelent meg a T. Házban, azért, hogy elmondhassa, mi történt vele pártja hétfői nagygyűlése után. Sebtében sorolta, hogy mély seb van a fején, eltört a lapockája, ütést mértek a veséjére, amikor békés demonstrálókat akart az Astoriától nem is olyan messze a rendőröktől megvédeni. Arra, hogy pontosan mi történt vele, nem emlékszik. Éjfél tájban a kórházban tért magához. Megjegyezte, bár mindene sajog, sokkal rosszabbul érezné magát, ha nem próbált volna meg az általa ártatlannak vélt embereken segíteni.
Parlamenti páholy
Miközben halványkék zsákokba leltározzák a Kossuth téri tábor romjait, rendőrkezek alatt bomlanak a sátrak, katalogizáló kedvet hozott az utcai harcok utáni, első parlamenti nap. A „gúnyos taps” kapta nálam az első sorszámot, melyet a Fidesz, Gyurcsány felszólalása alatti ki-bevonulása váltott ki a szocialistákból. A kettes a bekötött fejű Révész Máriusznak jutott, akinek megjelenése nemcsak utcai hősnek kijáró tapsot hozott, hanem cinikus szópárbajt, szó meg-nem-adást, meg bekiabálós harcikedvet. A hármas számot a fideszes szarvasbőgésnek adtam, ami Demszky felszólalása közben keletkezett, mégpedig úgy, hogy a méltatlankodás szülte idő szó mindhárom betűjét olyan távolra helyezték egymástól a képviselők, hogy a hallgatóság egy erdei tisztáson érezte magát, madárcsicsergéses szép világban. A négyes számot a „Gyurcsány janicsárok” semjéni találmány kapta, mely az elnöki szigor miatt a hang lekeverése után keletkezett, de olyan erővel köpődött ki a keresztény politikusból, mint a megbolygatott kaptárból a gyilkos méhraj. Az ötös sorszámot a beszólások kapták, melyeknek alrendszereit „üdvözöljük Satu Ferdinándot” , „hazudsz”, „szerencsétlen” szavak alkották. A hatos a „parlament tekintélye” kifejezésnek jutott. De az sajnos elveszett a hetedik sorszám kiosztásáig.
Erős mondatok
„Gyurcsány Ferenc az MSZP szeánszán nyílt hatalmi küzdelemről beszélt, és úgy látszik, hogy ezt a rendőrséggel akarja megvívatni. Ez nem Nagy Imrét, hanem Kádár Jánost és Münnichet idézi, azzal a különbséggel, hogy nem tudják behívni a Vörös Hadsereget.” (Semjén Zsolt, KDNP) „Én azt hittem, hogy a politikai életünk eljutott a politikai idiotizmus csúcsára akkor, amikor az a kijelentés hangzott el, hogy a miniszterelnök képes megöletni magát csak azért, hogy miniszterelnök maradhasson. Most, amikor hallottam Mindszenty Józsefet és Szűrös Mátyást egy mondatban említeni, hát azt kell mondjam, hogy a csúcsjavítási kisérlet sikerült.” (Kuncze Gábor, SZDSZ) „Ha önök legközelebb majd azt mondják, a nyilas karlendítést látva, hogy ez is rendben van, hiszen tornagyakorlatok közben szokták az emberek a karjukat lendíteni, akkor én azt mondom: ebben az országban nem mindenki hülye.” (Lendvai Ildikó, MSZP)
