A nap tétje: Orbán, Demszky és Gyurcsány karrierje
Varró Szilvia 2006. október 1. 19:01
Már 45 ezer jelöltből lehet választani A fővárosiak nem engedték át a város irányítását Tarlós Istvánnak, ám a megyei közgyűlésekben jelentősen előretört az ellenzék – legalábbis a Medián előrejelzése szerint. 1990 őszét leszámítva az önkormányzati voksolások Magyarországon a kormányoldal győzelmét hozták. Gyors visszatekintés összegzéssel.
„A budapesti főpolgármesteri székért folytatott versenyből minden bizonnyal az SZDSZ és az MSZP közös jelöltje, Demszky Gábor kerül ki győztesen” – írja legfrissebb előrejelzésében a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, hozzátéve: „A fővárosi közgyűlésben azonban valószínűleg nagyon kiegyenlített erőviszonyok alakulnak ki a kormánypártok és az ellenzék között.”
„A megyei közgyűlésekben (tehát a nem megyei jogú városok és a községek lakosainak szavazatai alapján) valószínűleg mindenütt a Fidesz-KDNP közös lista kerül többségbe”, ez alól a Medián szerint egy-két kivétel fordulhat elő (például Heves megyében). Az intézet felmérése szerint a megyei közgyűlésekben 51 százalékra számíthat a Fidesz-KDNP, és csak 32-re az MSZP, 6-ra az MDF és 4-re az SZDSZ.
„A Medián a választást megelőző két napon, szeptember 29-én és 30-án a Magyar Televízió és az RTL Klub megbízásából 3000 fős mintán végzett személyes felmérést a szavazókorú népesség hangulatáról, szavazási szándékairól. A budapesti előrejelzés megbízhatóságának érdekében a fővárosban 1000 személy megkérdésére került sor, de az ország egészére vonatkozó adatok esetében Budapest tényleges súlyával szerepel” – írja az intézet
Grafikonok: Medián
A hiedelemmel és a mindenkori ellenzék vágyával ellentétben Magyarországon az önkormányzati választások eddig nem a kormány elleni protestszavazások voltak, hanem főleg a tavaszi nyertesek győzelmét hozták. Kivéve a rendszerváltás utáni első voksolást, amely még kétfordulós volt: 1990 őszén az MDF-kormány keményen kikapott (az „első vereség” – értékelte később Antall József).
Innentől kezdve azonban már a parlamenti választásokon győztes erők vitték el az önkormányzati voksokat is. A 94-es brutális szoci győzelem után a jobboldalnak csak egy megyében sikerült maga alá gyűrnie az MSZP-t, míg a „98-as fideszes parlamenti választási siker után 17 megyében és 9 megyei jogú városban szintén a Fidesz nyert, és azóta sem látott győzelmet aratott Budapesten is.
Mikro- és makrosanszok
A 2002-es önkormányzati választásokon rekordrészvétel volt: a választópolgárok 51 százaléka ment el szavazni. A tavaszi siker után itt is a szocik nyertek: 16 megyét, 13 megyei jogú várost és Budapestet is vitték, míg a Fidesznek be kellett érnie 3 megyével és 5 megyei jogú várossal (utóbbiból az SZDSZ-nek 3 jutott).
Grafikonok: Medián
A mai voksolást a kampányban az ellenzék a kormányról való „népszavazásnak”, míg a kormánypártok részben helyi ügynek, részben a tavaszi választás megerősítésének próbálták beállítani. Valószínű azonban, hogy a mai nap tétje elsősorban három politikus, Gyurcsány, Orbán és Demszky politikai pályájának alakulása. Az is izgalmas, hogy Budapesten sikerül-e erősítenie a Fidesznek, amely jelenleg csak három kerület (I., XII., XIV.) polgármesterét adja.
A Fidesznek a mai nap értékelésekor nem lesz nehéz dolga: miután négy éve a szavazók péppé verték, most csak javíthat pozícióin (ha a megyei jogú városokban nem is, a megyei önkormányzatokban megverhetik a szocikat). Kérdés azonban, oly mértékben-e, ahogyan az Orbán Viktor túléléséhez szükséges. Politológusi diploma nélkül elmondható az is, hogy a szocik veszítenek négy évvel ezelőtti pozícióikhoz képest.
De nem mindegy, hol
De nézzük a mai számokat: fél hatig a választásra jogosultak 46,53 százaléka (a fővárosban: 48 százaléka) adta le szavazatát. 23 megyei jogú városban és Budapesten voksolhatunk.
Grafikonok: Medián
Ma elvben a 8 millió 200 ezer választásra jogosult állampolgár 3174 településen 90 ezer jelölt között választhatott. Több tucat községben azonban jelölt hiányában nem tartottak polgármester- és képviselőválasztást. Az önkormányzati választás egyfordulós, tehát az győz, akinek több szavazata van.
A számok persze önmagukban nem értelmezhetők: nem mindegy, hogy valaki Besencén vagy Szegeden nyer polgármesteri tisztséget. (Több mint háromezer település tízezer lakosú, vagy az alatti; 165 helyen pedig ennél több ember él.) Valódi, politikailag is értelmezhető jelentősége a nagyvárosok, megyei jogú városok és Budapest megválasztott vezetőinek van. Márpedig ezek többségében kormánypárti vezetők ülnek; ha pedig abból indulunk ki, hogy a ember önkormányzati választáson főleg a korábbi polgármesterre szavaz, akkor itt jobbak a kormánypártok esélyei.
Végre nem a többség szavaz
Igazi áttörést jelentenek az idei kisebbségi szavazások, amelyeket szinte minden második településen rendeztek. A korábbi antidemokratikus gyakorlat után, amikor bárki szavazhatott a kisebbségek jelöltjére, most először választói névjegyzék készült, és a kisebbséghez vagy nemzetiséghez tartozóknak külön helyen kellett leadnia (kisebbségi) voksukat.
Több mint egy évtizede tiltakozott a civil szféra egy része, valamint az EU is a magyar gyakorlat ellen. Csak két példa: Lányi Zsolt volt kisgazda hadvezér 2002-ben örmény színekben indult, de örmény kisebbségi önkormányzatot alakítottak MIÉP-es politikusok is – maguk nyilván joggal tiltakoztak volna az ellen, ha a románok (ne adj” Isten izraeliek) választják meg a magyar parlamentet.
A kisebbségi önkormányzatokba egyébként öt főt választhattak be a szavazók. Senki nem számított arra, hogy 103 ezren vallották magukat a cigány kisebbséghez tartozónak, de németek is szép számmal, majd ötvenezren jelentkeztek.
Halottak és a többi
Habár a Hírszerző baromságnak tartja ezt a műfajt, mégis beszámoltunk néhány jelentéktelen esetről: az V. kerületben X párt Z jelöltje támogatására szólított fel, Győrött pedig Z párt X polgármesterjelöltje volt a szombati helyi lapban. Habár a baloldal árgus szemekkel figyelte a Kossuth téri úgynevezett kulturális eseményeket, cikkünk zártáig ott nem vétettek a jogszabályok ellen.
Az önkormányzati választások eredményét előreláthatóan hétfő délután négy óráig állapítják meg, ez ellen három napon belül lehet fellebbezni.
Köszönjük Hann Endre segítségét
