A tisztességes magyar demokratáknak – ők vannak az országban döntő többségben -, akik kénytelenek voltak megismerkedni azzal a 15-20 ezernél nem nagyobb gyülekezettel, amelyik a hétfői televíziós gyújtogatás után most alkalmi szónokaik szavaiban egyre radikalizálódik, s már nem tartózkodik a nyílt idegengyűlölő, antiszemita megnyilvánulásoktól sem tudnia és érzékeltetnie kell – velük nincs alku! Az ő követeléseikkel szemben a legitim magyar kormány és a legitim magyar parlament semmiben nem egyezkedhet, semmiben nem hátrálhat. Nem mondjuk, hogy a Kossuth téren és környékén kizárólag szélsőségesek és szélsőjobboldaliak vannak. Azt viszont kijelentjük – jómagam több nap és több éjszaka személyes tapasztalatai alapján jelentem ki -, hogy a hangadók, a vezérszónokok, vezérordítozók s a nekik trágárul helyeslők, a legsötétebb magyar szélsőjobboldalt képviselik. Ez az a szélsőjobboldal , amelyik a harmadik magyar köztársaság józan többségével szemben parlamentáris úton nemhogy a hatalom közelébe nem tudott jutni, de mindnyájunk szerencséjére jó ideje már a parlamentből is kiszorult. Most gyűlölettől tulfűtött új és régi vezéregyéniségeik a pesti utca – pontosabban a pesti éjszaka- legsötétebb figuráival megerősítve erőszakkal akarnak a hatalomhoz férkőzni, forradalomról locsogva gyalázzák meg 1956 szellemét is. Lássuk világosan: szó sincs itt arról, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondásával (amelyről szó sincs) ez a gyülekezet beérné. Ugyan! Itt arról van szó, hogy nemzeti kerekasztalok, alkotmányozó nemzetgyűlések és hasonló agyrémek mögé bújva, erőszakkal akarják megszerezni az államhatalmat, azt, amit választásokon, törvényes parlamentáris úton nem tudtak és soha nem fognak tudni elérni. Ki-ki lelkialkatától függően szánakozva vagy megbotránkozva nézheti többek között azokat a sértődött, a politikában tökéletesen marginalizálódott figurákat – egy Pozsgay Imrét, egy Szűrös Mátyást -, akik szégyentelenül odaállnak a zavart elméjű, sérült lelkületü gyülekezet elé, és álságos mondatokkal segítségével most az ő hátukra állva próbálnak meg újra a hatalom közelébe nyujtózni.
Törő-zúzó, árpádsávos lobogót lengető, a szomszéd népek és a nyugati világ ellen is uszító botránykeltőkkel a legitim magyar kormánynak, nincs miről beszélni! Ebben a helyzetben, ahogyan a koalíciós partner, a Szabad Demokraták Szövetsége vezetősége már megtette, a politikai élet igazi szereplőinek egyetlen alapvető feladata van, egységesen és eltökélten felzárkózni a kormány és a kormányelnök mögé. Ez a feladata az MSZP vezetésének és tagságának akiktől a miniszterelnök joggal elvárja, hogy teljes eltökéltséggel álljanak mellette. A parlamenti ellenzéktől sajnos nem sok jót várhatunk, már az is dicséretes, hogy Orbán Viktor belátta, most semmiféle utcai nagygyűlésezésnek nincs helye. De ennél többre nemigen számíthatunk azoktól, akik korábbi szélsőséges nyilatkozataikkal, egész magatartásukkal, a kormány illegitimitásának eszement hangoztatásával mintegy megágyaztak a szélsőjobboldal botrányokozóinak.
Most, minden tisztességes magyar demokratának, a politikai élet minden komoly szereplőjének, a magyar értelmiség minden tekintélyes képviselőjének az a feladata, hogy nemet mondjon az árpádsávos erőszakra, s erkölcsi erejükkel is útját állják a szélsőjobb hatalmi törekvéseinek. Ezeknek a napoknak mindnyájunk számára ez a morális parancsa.
Szász István
Szász István
