Árpád-sávos ultranacionalisták, nem forradalmárok a Kossuth-téri demonstrálók – szögezi le a Libération. Német lapok azt emelik ki, hogy Gyurcsány programjával elégedett az Európai Bizottság, hozzátéve, az Európai Parlament konzervatív frakciójának képviselői kérdéseket készülnek feltenni a magyar kormánynak a Brüsszelnek jelentett deficitadatokkal kapcsolatban.
Gyurcsány Ferenc németországi látogatásának napján a Berliner Zeitung brüsszeli tudósításában arról számolt be, hogy az Európai Bizottság – mint a lap fogalmazott – támogatja a magyar kormányt. A mérsékelten baloldali újság információi szerint a rekordméretű államháztartási deficit ellenére Magyarországnak semmifajta szankciókkal nem kell számolnia. Ellenkezőleg, a bizottság alapjában véve elégedett a kormány által elhatározott, szigorú takarékossági programmal, amely három éven belül a deficit egyharmaddal való csökkentését irányozza elő. Évek óta először a Gyurcsány-kormány tűnik kellően elhatározottnak arra, hogy betartsa az EU által szabott takarékossági feltételeket – idézett a lap az Európai Bizottság pénzügyi biztosához, Joaquín Almuniához közel álló forrásokat, amelyek szerint a testület hamarosan ennek megfelelő döntést hoz.
A liberális Süddeutsche Zeitung arról tudósított: az Európai Parlament konzervatív frakciójának képviselői kérdéseket készülnek feltenni a magyar kormánynak a Brüsszelnek jelentett deficitadatokkal kapcsolatban. A lap – parlamenti értesülésekre hivatkozva – közölte: e képviselők utána kívánnak járni annak a gyanúnak, hogy Gyurcsány Ferenc tudatosan hamis adatokat jelentett az Európai Uniónak.
„Nem fogalmazom a lemondási nyilatkozatomat, és nem is készülök erre” – mondta Gyurcsány Ferenc a londoni The Timesnak adott interjúban. Gyurcsány kijelentette: amikor azt mondta, hogy a hazugságnak véget kell vetni, az nemcsak arról szólt, hogy a kormány hazudik. „A társadalomba beágyazódott valótlanság az, hogy erőfeszítések és felelősség nélkül lehet élni, és a szabadság önmagában meghozza majd a prosperitást és a jobb életet”. Gyurcsány szerint az a közös benne és Tony Blair brit kormányfőben, hogy Blair is megkérdőjelezte a szociális demokrácia régi formáinak fenntarthatóságát Nagy-Britanniában, és ő is a piacorientált reformok meghonosításával, a nyílt társadalom elősegítésével szállt szembe a hagyományokkal. Arra a kérdésre, hogy „a régi (brit) Munkáspárt magyarországi megfelelője” nem kísérelheti-e meg az ő megbuktatását, azt mondta: ezzel a problémával előbb-utóbb szembe kell néznie. „Következő, október 21-ei kongresszusunkon pártelnöknek jelöltetem magam … ha van jobb jelöltjük, válasszák őt” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Financial Times pénteki számában egy lengyel elemző a magyar belpolitikai helyzetről azt írta: ahogy a válság mélyül, úgy válik világossá az ország politikusainak reakcióiból, hogy a konfrontáció politikája nem vezet sehova. Krzysztow Bobinski szerint a demonstrációk minden újabb napjával csökken Gyurcsány Ferenc képessége a népszerűtlen reformok bevezetésére. A szerző ugyanakkor „álságosnak” nevezi a miniszterelnök ellenfelei, „köztük az Orbán Viktor vezetette Fidesz” részéről megnyilvánuló bírálatokat. Szerinte ugyanis bármilyen új kormánynak hasonlóan kemény költségvetési politikát kellene alkalmaznia, hogy az országnak esélye legyen kilábalni a gazdasági pácból. A konfrontáció helyett a magyar politikusoknak jobb szolgálatot tenne, ha vetnének egy pillantást Írország közelmúltbeli történelmére, mert az hasznos tanulsággal szolgálna a politikai pártok közötti nagyobb konszenzus előnyeiről – írta a lengyel elemző. Bobinski a cikkben ismerteti, hogy a 80-as évek végén az ír ellenzék felsorakozott a kormánypárt kemény költségvetési reformpolitikája mögött. „Ez bátor döntés volt, amely megalapozta Írország jelenlegi gazdasági sikereit” – áll a Financial Timesban közölt elemzésben.
A kitartó Kossuth téri tüntetőkhöz semmilyen szakszervezet nem csatlakozott, a politikai ellenzék pedig a kormánykoalícióval ellentétben megosztott – hangsúlyozta pénteki helyszíni tudósításában a Le Figaro című francia napilap. A Gyurcsány-kormány lemondását követelő jó hangulatú tüntetésen estefelé „agresszív beszédek” hangzanak el, amelyeket pajzsokkal, sisakkal, golyóvédő-mellénnyel és könnygázzal felszerelt rendőrkordon vesz körül.
Az ultranacionalisták nem szerelnek le Budapesten című írásában a Libération is a szigorú rendőri felügyelettel zajló tüntetések jó hangulatáról számolt be. A baloldali újság a Trianon-ellenes Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és az „antiszemitizmusáról híres” Hegedűs Lóránt volt MIÉP-es képviselő részvételét emelte ki. „A nemzeti és Árpád-sávos zászlókat lengető, az eltűnt Magyarország iránt nosztalgiázó tüntetőknek – akik meg vannak arról győződve, hogy egy kommunista összeesküvés áldozatai – semmi közük nincsen az ukrán vagy a grúz forradalmárokhoz” – írta a baloldali lap tudósítója.
A posztkommunista Közép-Európa tele van populista politikusokkal. Velük összehasonlítva Gyurcsány Ferenc hazugságai ellenére is pozitív hős – állítja Lubos Palata vezető cseh publicista a Lidové Noviny című konzervatív prágai lapban megjelent eszmefuttatásában. Gyurcsány Ferenc bizonyára diplomatikusabb szavakat is használhatott volna, amikor pártbeli kollégáival közölte: az ország helyzete olyan súlyos, hogy kemény takarékossági reformok nélkül összeomolhat a gazdaság. A baloldali kormány azt követően valóban elfogadott egy reformtervet, amely csökkenti a szociális kiadásokat és az ország gazdaságát legalább részben stabilizálja. A válogatás nélkül használt kifejezések mellett a kormányfő egy komoly bűnt is elkövetett: beismerte a választóknak, hogy a választás előtt pártja az ország helyzetével kapcsolatban hazudott a választóknak. „De ki nem teszi ezt, különösen ha hatalmon van? Ki az, aki a mi posztkommunista Közép-Európánkban a választóknak megmondja, mi vár rájuk a valóságban a választás után?” – kérdi Palata, majd a legutóbbi lengyelországi, szlovákiai és csehországi választásokat említve konkrétan is bemutatja, hogy milyen nagyon tértek el a választási ígéretek a választás utáni valóságtól. „Ezek alapján a közép-európai politikai panoptikumunkból Gyurcsány Ferenc azon kötelezettségvállalásával, hogy már nem fog tovább hazudni, pozitív hősnek tűnik” – állítja Palata.
Az európai uniós vezetők azt szeretnék, ha Magyarország mindent megtenne a reformok „irányban tartásának” érdekében – vélte elemzésében a La Libre Belgique című belga napilap. A magát kereszténynek és uniópártinak valló újság hozzátette: a jobboldal győzelme ugyanakkor az euroszkepticizmus felé jelentene visszalépést, és nem lenne túl bátorító a reformok szempontjából.
Gyurcsány Ferenc távozása, s Orbán Viktor hatalomra kerülése újra megakaszthatná azokat a már régóta halogatott reformokat, amelyekre Magyarországnak égetően szüksége van – véli a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap. Egy tehetséges ellenzéki vezér a tömeges tüntetések segítségével le tudná váltani a kormányt. Kérdés, hogy Orbán Viktor az az igazi személyiség, akinek Gyurcsányt fel kellene-e váltania – olvasható a lap kommentárjában. „Hogyan képzeli el (Orbán) a politikát, megmutatta az alatt a négy év alatt, amikor kormányon volt. 1998 és 2002 között (Orbán) az összes magyar életteréről szóló beszédeivel szinte minden szomszédos országban nyugtalanságot váltott ki, míg a gazdaságot érintő „nemzeti patriotizmusról” szóló kijelentéseivel a külföldi beruházókat ijesztette meg. S az idei választási kampány végén Orbán éppen úgy ígérgetett, mint Gyurcsány” – fejti ki az újság. A tekintélyes újság egyik jegyzetében pedig azzal foglalkozik, hogy ki felelős a magyarországi közkiadások hiányáért. „A magyarországi politikai válsággal kapcsolatban néhány kommentátor azt írta, hogy a növekvő adósság- és ígéretözönbe a szocialisták vezették az országot. Ez azonban csak részigazság. A hiányért az Orbán vezette jobboldal is felelős, amely drága szociális ígéreteivel a szocialistákon is túltett” – írja a lap.
Gyurcsány Ferenc elsősorban azért nem kíván lemondani, mert úgy érzi, hogy a lakosság többsége támogatja őt, amiért tíz év után elsőként ki merte mondani, hogy Magyarországnak változásra van szüksége – derül ki a magyar kormányfő által a Le Monde-nak adott interjúból. A párizsi lapban Gyurcsány megerősítette: az MSZP október 24-i kongresszusán jelölteti magát pártelnöknek. A következő munkanapon pedig be kívánja jelenteni, hogy a pártvezetés irodái elköltöznek a Köztársasági téri egykori kommunista székházból, amely túl sok szimbolikus jelentéssel bír. A szociális populizmus és radikalizmus veszélyének okait a kormányfő abban látja, hogy „Európának ezen a felén” későn polgárosodott, nagyon fiatal államokról van szó, amelyek csak rövidebb ideig ismertek demokratikus periódusokat és amelyeknek nemzeti identitása nagyon sérülékeny. „Az ellenfeleim ilyen tendenciákat képviselnek, a magyar jobbközép, amely együttműködik a nacionalista radikálisokkal. Franciaországban elképzelhetetlen, hogy Chirac együttműködjön Le Pennel. Nálunk elképzelhető” – hangsúlyozta a kormányfő.
