Alaptalan rágalmakra hivatkozva tegnap Dávid Ibolya, az MDF elnöke beperelte a kormányfőt
Alaptalan rágalmakra hivatkozva tegnap Dávid Ibolya, az MDF elnöke beperelte a kormányfőt. A párt közleménye szerint „felelős, tisztességes, demokrata politikus nem engedheti meg magának, hogy politikai ellenfeleit alaptalanul az antiszemitizmus és a hazugság gyanújába keverje”, hogy „saját felelősségéről elterelje a figyelmet”.
A kifogásolt mondatot, pontosabban kérdést a miniszterelnök az Indexnek adott, csütörtökön közzétett interjúban tette fel: „Ugye hazugság volt, amikor Dávid Ibolya azt válaszolta az Auschwitzba menő vonatokról szóló szurkolói mondatokra, hogy nem ért a focihoz?” Az MDF azt állítja, Dávid Ibolya – az Orbán-kormány igazságügy-minisztereként – arra a kérdésre felelt: mit szól ahhoz, hogy Várszegi Gábor megvásárolta az Ferencváros labdarúgócsapatát.
Mások Gyurcsány Ferenc és a kormány büntetőjogi felelősségre vonását követelik, legutóbb Orbán Viktor, a Fidesz elnöke vetette fel ezt a Tv2-nek adott interjúban. Mint mondta, megoldásra van szükség, amelynek egyik pillére a büntetőjogi felelősség.
Varga Mihály a Fidesz alelnöke tegnap hűtlen kezeléssel, közérdekű adatok eltitkolásával, csalással és a választás rendje elleni bűncselekménnyel vádolta a miniszterelnököt. Egerben azt mondta, megvizsgálják büntetőeljárás kezdeményezésének lehetőségét Gyurcsánnyal szemben.
Múlt pénteken Torgyán József tett feljelentést ismeretlen tettes ellen bűnszövetségben elkövetett csalás miatt, bár a miniszterelnök, Hiller István, Kóka János és Veres János neve szerepel a feljelentésben. A beadványban az áll, hogy a választási kampányban tett ígéretek a választók tudatos megtévesztésének minősülnek.
A feljelentést, illetve a büntetőjogi felelősségre vonást alaptalannak és komolytalannak tartja a büntetőjogász. Fekete Tamás azt mondta, az ország vagyonáról az Országgyűlés dönt, a döntéseket pedig a költségvetési bizottság is felügyeli, vagyis nem lehet néhány embert felelősségre vonni. A büntetőjogász szerint csalásról azért nem lehet szó, mert a tévedésbe ejtetteknek meghatározható személyeknek kell lenniük. Másrészt a kár magában foglalja a jogellenességet is. „A megszorító intézkedések viszont nem jogellenesek, hiszen a kormány szedhet adót, az új adónemekről pedig az előírt többséggel alkottak törvényt – mondta Torgyán József feljelentéséről Fekete Tamás. – Jogszerű döntés viszont nem tud kárt okozni, legfeljebb kellemetlen.” A jogász ezért politikai figyelemfelkeltési aktusoknak nevezte a kezdeményezéseket.
A gazdasági makroadatok meghamisítása nem számít újdonságnak az EU-ban, és a szervezetnek az eurózóna tagjaival szemben nincs hatékony módszere ez ellen. Legutóbb Olaszországról derült ki, hogy éveken át kozmetikázta a költségvetési adatokat. Görögországban az új kormány fújta be elődjét, mondván, az adatok meghamisítása révén tudta csak teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges hiánycélt. Az új kormánynak az olimpia elszabaduló költségei miatt a tervezettnél sokkal magasabb deficittel kellett számolnia, ezért így próbálta megelőzni, hogy a teljes hiányért az ő nyakába szakadjon a felelősség. A bizottság 2004 decemberében hivatalos intést intézett Görögországhoz, de más következménye ennek az ügynek sem lett.
MH
