Szőnyi Szilárd, reflektor@hetivalasz.hu
Példátlan elége-detlenségi és erőszakhullám-hoz vezettek Gyurcsány Ferenc májusban, zárt körben el-hangzott szavai, amelyekből többek között kiderül, hány euróval lehet megingatni a honi gazdaságot.
Példátlan elégedetlenségi és erőszakhullámhoz vezettek Gyurcsány Ferenc májusban, zárt körben elhangzott szavai. Az MSZP-frakcióülés eddig megismert részletein túl a Heti Válasz további jelentőségteljes mondatokat hoz nyilvánosságra a hanganyagból. A szövegből egyebek mellett kiderül, hány euróval lehet megingatni Magyarország gazdaságát.
„Nem ősz a határnapja annak, ameddig van türelem, hanem nagy valószínűséggel ilyen amerikai kamatpálya mellett, amit az elmúlt hetekben diktáltak, ez sokkal hamarabbi időpont… Három hete Izland volt a gyenge láncszem, két hete Törökország… 15 milliárd euróval Magyarország megingatható” – figyelmeztette az MSZP politikusait Veres János azon a frakcióülésen, melynek vasárnap nyilvánosságra került hanganyaga elindította az elmúlt napok elégedetlenségi, majd erőszakhullámát. A pénzügyminiszter a május 26-i, balatonőszödi tanácskozáson hozzátette: az összes végtagjának valamennyi ujja nem elég, hogy megszámlálja, a világon hányan volnának képesek ennyi pénzzel bedönteni a magyar gazdaságot. A lapunk birtokában lévő, ám e részletében még nem idézett felvételen hallható mondatok voltak azok, amelyekre Gyurcsány Ferenc elhíresült kijelentéseit tette kormányának eddigi tétlenkedéséről és hazugságairól.
A SZAKADÉK SZÉLÉN
„A nemzetközi pénzpiacoktól lényegében tavaly nyár óta bizalmat kaptunk. Politikailag ilyen nyomással, olyan nyomással, Feri telefonjaival el lehetett intézni, hogy Almunia [az Európai Unió pénzügyi biztosa – a szerk.] és munkatársai (…) megadták nekünk azt az esélyt, hogy szeptember 1-jéig lehet kiegészíteni a konvergenciaprogramot” – folytatta Veres. Párttársa, Szabó Zoltán pedig – jelezve, hogy az ország bajainak orvoslása közepette politikai jövőjükre is tekintettel vannak – hozzátette: „Ha nem csinálunk semmit, és őszre a nemzetközi pénztőke kirúgja a forint alól a sámlit, akkor tuti, hogy elveszítjük a 2010-es választást.”
A szocialisták nemhiába emlegették a globális pénzügyi köröket: kiterjedt szakirodalma van annak, hogy egyes bankok, brókercégek, befektetési, nyugdíj- és fedezeti alapok miként intézhetnek támadást egy ország gazdasága ellen. A próbálkozásokat persze nem mindig koronázza akkora siker, mint amilyet Soros György a kilencvenes években learatott, midőn olyan célravezetően ostromolta a brit valutát, hogy az angol fontot le kellett értékelni, vagy amikor rövid úton megroggyantotta a svéd koronát. A válság kirobbantásához több tényező együttállása szükséges, mint az államháztartási hiány és az eladósodottság magas volta, vagy – esetleg politikai bizonytalansággal tetézve – az ellentmondásos gazdaságpolitika. A korábban kárvallott országok, köztük Argentína, Brazília és Peru ezért törvényekben szabályozzák, hogy a mindenkori kormánynak milyen gazdasági mutatókat kell tartania, sőt egyes országokban stabilizációs alapot hoztak létre, hogy baj esetén a privatizációs bevételekből és az államháztartás esetleges többleteiből gazdálkodva tömjék be az államháztartásban támadt lyukakat.
PÉLDÁTLAN BÖSZMESÉG
Magyarországot 2003-ban érte az utóbbi évek legnagyobb pénzügyi támadása. Ekkor a forint-euró árfolyam gyengülni kezdett, és 257-ről néhány napon belül 270 forint fölé emelkedett, ám elemzők a tőzsdeindex idén júniusi zuhanását is egy befektetési alap spekulációjának tulajdonították. Érthető tehát Veres János aggodalma, különösen, hogy az izlandi valutaválság után a Financial Times azt jósolta: az északi ország pénzügyi nehézségei csakhamar Magyarország gazdaságát is romba dönthetik; ma ugyanis a magyar állampapírok 45 százaléka van külföldiek kezében, a teljes állomány – több mint 2400 milliárd forint – tíz százalékát, 200 milliárd forintot pedig spekulatív alapok birtokolják. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy hazánk államháztartási deficitjének mértéke a tágan értelmezett Európa – pénzügyi értelemben – beteg emberének tartott Törökország adósságával áll egy szinten. Nem adtak okot derűlátásra Demján Sándor figyelmeztetései sem, aki májusban azt vetítette előre: az euró árfolyama rossz esetben elérheti akár az 500 forintot is.
Ebben a helyzetben hangzottak el Gyurcsány Ferenc szavai a májusi frakcióülés bizalmasnak hitt közegében. A kormányfő ugyanakkor május 29-én a Magyar Rádióban még tagadta, hogy azért van szükség kiigazításra, mert nagy a baj. „Kétségtelen beszéltem az államháztartás egyensúlyi pozícióinak javításáról, de nagyon csodálkoznék, hogyha ilyen szavakkal illettem volna” – jelentette ki. Sőt vett egy nagy levegőt és hozzátette: „Ugyanazt mondjuk szó szerint a kormányprogramban, mint amit a választási kampányban, szerintem kiválóan megfelelve annak az igénynek, hogy nem lehet két dolgot mondani a választás előtt meg után.”
Most a kormányfő ugyancsak csodálkozhat, hiszen, mint kiderült, a zárt ülésen nemhogy a „nagy baj” kifejezést használta, de a következőképpen beszélt: „Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. (…) És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást.” Gyurcsány bevallotta: a kampányban eltitkolták, hogy a választások után megszorításokra készülnek, s szerinte a gondviselés és a világgazdaság pénzbősége mellett (pénzügyi) trükkök százainak köszönhető, hogy nem rosszabb a helyzet.
HÜLYE EZ A BÉLA
„Ez a mai magyar belpolitika legjelentősebb – és rendkívül aggasztó – fejleménye” – írta ezek után Gyurcsány Ferenc az e hétfői Népszabadságban. A miniszterelnök ezzel furcsa mód nem az aggasztó gazdasági helyzetre, nem is kormánya tétlenkedésére és hazugságaira akart utalni, hanem a Fidesz úgymond radikalizálódására. „Magyarországnak a felelős, reform- és fejlesztéspárti politika, illetve a tegnapot konzerválni akaró, a hatalomért a fejlődés lehetőségét is eljátszani képes alternatíva között kell választania” – vetette papírra azokat a sorokat, amelyek – a májusi frakcióülésen elhangzottak ismeretében – már nyomdába kerülésük pillanatában is idejétmúltnak bizonyultak.
A politikus szerint a bajok gyökerét 1995-96-ban kell keresni, „amikor kiderül, hogy a Fidesz csak úgy tud kormányozni, hogy összeáll a kisgazdákkal, és ezt az utolsó pillanatig tagadják. Megtörténik a nagy gazdaságpolitikai hazugság, és megtörténik a nagy politikai hazugság” – mondta Gyurcsány hétfőn a köztelevízióban. A frakcióülésről kiszivárgott szavait pedig a következő példával igyekezett magyarázni a riporternek: „Amikor ön a kedvesével beszél, és a legjobb barátjukról beszélnek, és azt mondják, hogy hülye ez a Béla, az nem azt jelenti, hogy nem tartják nagyszerű, kiváló embernek. Amikor veszekedés közben odavágja az újságot az asztalhoz, és azt mondja, hogy drágám, semmit nem ér a házasságunk, az nem azt jelenti, hogy semmit nem ér a házasságuk, hanem tele van szenvedéllyel, hogy megváltoztassa.”
FALAZÓ SZOCIALISTÁK
A Fidesz részéről Pokorni Zoltán ugyanakkor szintén hasonlattal támasztotta alá, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc a mostani helyzetben miért lett „erkölcsi halott”. „Egy orvosnak megbocsáthatatlan, hogyha egy daganatos betegnek azt mondja, hogy minden rendben van, Gizi néni, nem kell műteni, miközben maga is tudja, hogy minden nap roszszabb az állapota” – mondta a párt alelnöke hétfőn a Nap-keltében, s felszólította az MSZP vezetését, vonják meg bizalmukat a kormányfőtől. Gyurcsány Ferenc „mára nem a megoldás része, hanem maga a probléma, ezért nemkívánatos személy lett a magyar demokratikus közéletben” – foglalt állást néhány órával később az ellenzéki párt, csatlakozva az MDF, a Martonyi János vezette Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és mások álláspontjához. A Fidesz ezzel Gyurcsány és pártja közé igyekezett éket verni, ám amint Semjén Zsolt KDNP-elnök kijelentette: az MSZP politikusai a kormányfő bűntársai, hiszen mindeddig falaztak neki, így a szocialisták köreiből aligha várható a helyzet megoldása.
Gyurcsány Ferenc önleleplező mondatai utólag igazolták a Fidesz vádjait arról, hogy az MSZP 2006 tavaszán „nyílt és szervezett politikai hazugsággal” tartotta meg a hatalmát. A választók szavakkal elkövetett megtévesztése mellett ugyanakkor jóval többet nyom a latban az a súlyos anyagi következményekkel járó felelősség, amelyet az ország eddigi vezetőinek elkerülhetetlenül viselniük kell a jelen gazdasági-pénzügyi helyzetért. A szocialisták most fogadkoznak, hogy szakítanak a hazugság politikájával, sőt ahogy Hiller István MSZP-elnök fogalmazott, pártja május 26. óta az igazak útjára lépett, hiszen „a kormány szavai és tettei a balatonőszödi frakcióülés óta összhangban vannak”.
Hiller szavai azonban nemigen állnak összhangban az azóta történtekkel. Juhász Ferenc alelnök még néhány hete is azt bizonygatta, hogy a kormány a választások előtt nem volt tisztában a baj nagyságával, sőt a kormányfőnek és pénzügyminiszterének korábbi szavai is cáfolják a májusi megtisztulást. „Azok, akik azt mondják, hogy az állam további kiadáscsökkentést eszközöljön, (…) lényegében azt mondják ezek az érvelők, hogy csökkentsük az állam szociális kiadásait, a nyugdíj-, a család- és lakástámogatást. Azt kell mondjam, hogy nem” – érvelt szenvedélyesen a miniszterelnök június közepén a parlamentben. Három héttel korábban ugyanakkor Veres János – Gyurcsány legnagyobb egyetértése mellett – az elhíresült frakcióülésen a következőket mondta: „Ma a gyógyszer, a gáz, a villamos energia és a tömegközlekedés támogatására annyit fizetünk ki a költségvetésből (…), mint adósságszolgálati kiadásként évente. Na most, ezt nem lehet így csinálni tovább. Ezekhez az ügyekhez hozzá kell tudni nyúlni.”
ERKÖLCSI VÁLSÁG
Sólyom László hétfőn azonnal kommentálta az eseményeket. Mint kifejtette, nincs lehetősége a közjogi fellépésre, hiszen az alkotmány szerint csak akkor oszlathatja fel az Országgyűlést, ha az egy éven belül legalább négyszer megvonja a bizalmat a kormánytól, vagy ha a kabinet megbízatása megszűnik, és a honatyák negyven napig nem tudnak miniszterelnököt választani. Az elnök megismételte augusztusi nyilatkozatát, miszerint a demokrácia hitelvesztése fenyeget, ha az országban „a cél szentesíti az eszközt” szelleme uralkodik el.
A mostani helyzetnek szerinte ugyanakkor újdonsága, hogy „a demokrácia morális alapjainak kérdése minden korábbinál élesebben lett a közbeszéd fő témája. A felelős döntés lehetőségét veszítik el az állampolgárok,h a a nyilvánosság előtt elhangzó tényállítások, ígéretek, programok nyilvánvalóan nem felelnek meg az igazságnak, a valódi szándékoknak. A tegnapi hír morális válságot okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi tizenhat év politikájának értékelésével. Semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa, még kevésbé, hogy ezt tudatosan, sőt büszkén tegye. Ennek nyilvános elismerését várom a kormányfőtől” – jelentette ki az államfő.
A hétfőn Oroszországban tárgyaló Gyurcsány Ferenc e figyelmeztetést elengedte a füle mellett. Lapzártánkkor így nem lehetett tudni, hogy az elégedetlenségi hullám folytatódik-e, illetve hogy elvezet-e a miniszterelnök lemondásáig. A politikus mindenesetre a májusi frakcióülésen eljátszott a gondolattal, hogy mit csinálna, ha pártja nélküle képzelné el a kormányzást. „Amíg nagy tempóban lehet menni előre, addig megyünk. Ha nem lehet menni, és elmagyarázzátok, hogy igen, de… Ahhoz énszerintem én nem köllök. Ahhoz más kell. És írok majd kib…ott jó könyveket a modern magyar baloldalról” – zárta beszédét a hatályos miniszterelnök.
Gyurcsány Ferenc – őszintén
Van, amikor Gyurcsány Ferencet elkapja a hév, és keresetlen őszinteséggel szólal meg. Mint Debreczeni József Az új miniszterelnök című könyvében, mely mű negyven százalékában első személyben a miniszterelnök beszél, gyakran önleleplezően.
„A mi stábunk az, amely szembefordítja az MSZP-t és Medgyessyt az Orbán-Nastase paktummal. (…) meggyőzzük magunkat, hogy ezt meg kell támadni. Meg kell támadni, függetlenül attól, hogy Kovács [László] az előző este rábólintott. (…) Akkor ennek a kommunikációját rendesen felépítjük. (208-209. oldal)” „Két ilyen akció volt, mind a kettőt mi csináltuk. Ezt is mi csináltuk, meg a köteles akciót is.” (210. oldal)
„A Medgyessy-féle kormányzás több kritikát is kaphatott volna. Jobban lehetett volna tudatosítani, hogy baj van, hogy rossz a helyzet. Nem tettem ezt, és nem elsősorban a Medgyessy iránti méltányosság miatt nem tettem. Annak, hogy azt mondjam: itt nagyon nagy gáz van, kell legyen egy feltétele. Hogy tudjam, mit kezdek vele.” (302. oldal)
„Számoltam azzal, hogy elveszítjük a népszavazást. Ezért azon gondolkodtam, melyek azok az ügyek, amelyeket előbb-utóbb úgyis el kell intézni. S ha egyszer úgyis el kell intézni, akkor intézzük el most, az esetleg elbukott kettős népszavazás után. Van ebben szabályszerűség: ugyanazt a logikát követem akkor, mint később az elbukott elnökválasztásnál. Utána azonnal ráhúzni valamit. Most is előre tudtam, hogy kezdeményezni fogom a gyors kongresszust, a vezetés átalakítását az OVB-n keresztül és az adótörvényeket. Ha rosszul jövünk ki az elnökválasztásból, akkor gyorsan hagyjuk magunk mögött, legyen más a téma. 2004 decemberében ugyanezt teszem. Már jó előre azon gondolkozom, ha elbukjuk, akkor mit lehet tenni. Ügynökkérdés: itt az ideje újragombolni az egészet.” (329. oldal)
„Az utóbbi időben rengeteg vészjósló kijelentés hangzott el a fenyegető államháztartási csődről, a gazdasági összeomlásról meg az elodázhatatlan drákói megszorítási intézkedésekről. Én nem látom ilyen drámainak az ország helyzetét.” (440. oldal)
„Nem kétséges, hogy az új kormánynak a tervezettnél gyorsabb és mélyebb kiigazításokat kell tennie. Sokat dolgoztak már ezen a kollégák. Engem az vezet, hogy a beavatkozás, ha lesz, az ne egy Bokros-csomag-szerű kiigazítás legyen, mert az a terheket alapvetően az alsó középosztályra rakta.” (441. oldal)
„A hibák ritkulnak, én pedig egyre inkább merek olyan lenni, mint amilyen valójában vagyok. Rátaláltam a szerepemre, a feladatomra és nagyon hiszek benne. Azt gondolom, hogy amit csinálok, az az adott körülmények között a lehető legtisztességesebb dolog.” (443. oldal)
Breaking news
THE TIMES „Magyarország balközép kormánya az összeomlás szélén állt hétfőn, miután a közrádió leadta Gyurcsány Ferenc beszédét, melyben beismeri: a kormány folyamatosan hazudott a gazdaság helyzetéről. A magyar Parlament körül több száz tüntető gyűlt össze Gyurcsány lemondását követelve. (…) A hangfelvétel Gyurcsány-féle magyarázatát nem fogadták el a kritikusok. A korábbi kommunista pártfunkcionárius, aki privatizációs ügyletekkel szerzett vagyont a kilencvenes években, a beszéd hangnemét sajnálta, de úgy gondolja, azzal az egész magyar politikai elit hazugságaira hívta fel a figyelmet.”
FINANCIAL TIMES „A magyar kormányfő támadások össztüzével néz szembe, miután egy kiszivárogtatott hangfelvételen beismeri, hogy hazudtak a választóknak. (…) A kampányban a szocialisták és vetélytársaik is figyelmen kívül hagyták a költségvetési hiányt. A választási győzelem után adóemelést és megszorító csomagot bejelentő Gyurcsányt az ellenzéki Fidesz régóta hazugsággal vádolja.”
DIE WELT „Minden politikusok rémálma utolérte Gyurcsány Ferencet. Nem nyilvánosság elé szánt súlyos kijelentéseit hangszalagra vették. Most az egész ország hallhatja, amint saját kormányzását butának, alkalmatlannak és hazugnak nevezte. Gyurcsány választóiról és politikájáról szóló nyilatkozataival a népharag célpontjába állította magát. (…) Miután beismerte választási hazugságait, a kormányfő mögé demonstratívan felsorakozott a szocialista párt is.
SYDNEY MORNING HERALD „A magyar kormányfő valódinak ismerte el azt a hangfelvételt, amelyen durva hangnemet megütve beszélt arról, hogy a kormányzat két éven keresztül hazudott. (…) Magyarországon október elsején önkormányzati választásokat tartanak, az előzetes felmérések szerint a kormánypártok sok körzetben vereséget szenvednek a jobbközép ellenzékkel szemben, amely a voksolást a kormány és reformjai elleni szavazássá akarja tenni. (…) Magyarország mostani költségvetési hiánya 10,1 százalékot tesz ki, szemben a kormány választások előtti 4,7 százalékos tervével. Míg Gyurcsány korábban azt állította: Magyarország tartani tudja az euró 2010-es bevezetésének kritériumait, a kormány legújabb tervei nem tartalmaznak céldátumot, az elemzők pedig azt mondják: valószínűtlen, hogy az ország 2014 előtt bevezetheti az eurót…”
BBC „A magyar kormányfő bevallotta, hogy a pártja hazugságokkal nyert az áprilisi választásokon. Gyurcsány Ferenc azután ismerte be tettét, miután a magyar rádió lejátszott egy szalagot a szocialista képviselőkkel való találkozásáról. Ezen azt mondja: a párt hazudott a győzelemért, és a böszme kormányzat nem tudott semmi érdemi politizálást kifejteni. Vasárnap este mintegy 3000 ember gyűlt össze a Parlament körül a lemondását követelve.”
REUTERS „Magyar tüntetők összecsaptak a rendőrséggel, és megtámadták, majd elfoglalták az állami televízió épületét, miközben a kormányfő lemondását követelték. Ez az első ilyen jellegű zavargás a kommunizmus óta. (…) „Addig itt maradunk, amíg Gyurcsány le nem mond” – mondja egy fiatal tüntető. „Holnap kétszer ennyien fognak eljönni. Ehhez fogható nem történt 1956 óta” – mondja egy másik.”
Kinek az érdeke?
A napokban nyilvánosságra került egy CD, melyen ismeretlenek lángba borulással fenyegetik Budapestet a kormány hatalmon maradása esetén. Komolyan kell venni a Budapest Rádióhoz eljuttatott üzenetet? – kérdeztük Földi László volt hírszerző tiszttől.
– Helyi értékén kezelném a felvételt, inkább az indíték lehet izgalmas. Fontos lenne lefülelni a CD készítőit, mert fény derülhetne arra, kinek volt érdeke a felvétel elkészítése.
– Például kinek?
– A kormányon lévőknek fontos lehet elterelni a figyelmet a megszorító intézkedésekről. Nem vádaskodok, csak mérlegelem, hogy elképzelhető-e – szakzsargonnal szólva – aktív intézkedés. Közben reménykedem, hogy a hatalom nem nyúl ilyen eszközökhöz. Meggyőződésem: ha a politika világából ilyen megrendelés érkezne, annak a szolgálatok ellenszegülnének.
– Nem furcsa, hogy máig tisztázatlan körülmények között 2004 elején izraeli zászlót égettek a Tilos Rádió előtt, tavasszal, az országgyűlési választások előtt megjelent a terrorfenyegetés rémképe, s nem lehet közelebbit tudni az események hátteréről?
– Utólag egymástól független események is összeilleszthetőnek tűnnek, ezért vigyáznék az általánosítással. Operatív életem mondatja, hogy az esetek nyolcvan százalékát az élet rendezi, húsz százalékban fedezhető fel tervezés.
– Nem is érdemes a tavaszi, szlovákiai robbantókkal fenyegető kormányfői bejelentés és a mostani rémisztgetés között párhuzamot vonni?
– Én legalábbis csínján bánnék vele. A tavaszi bejelentés jóval súlyosabb a mostani történetnél, akkor olyan információkkal dobálózott a miniszterelnök, amelyeket minden körülmények között titokban kell tartani.
