Népszabadság * Tibori Szabó Zoltán * 2006. augusztus 31.
Átvilágítják a romániai egyházakat. A lavinát Adrian Iorgulescu művelődési és vallásügyi miniszter indította el, aki azt állította, hogy a kommunizmus idején a papok a gyóntatószékben elmondottakról is jelentéseket írtak a Securitaténak.
A kijelentést heves viták követték, majd Traian Basescu államfő bejelentése, hogy felszólította a titkosszolgálatokat: oldják fel a Securitate által készített és a papságot érintő dossziék titkosságát.
Mind az ortodox, mind pedig a római katolikus egyház elutasította a vádat, és keményen bírálta a minisztert, akinek a nyilatkozatát súlyos egyházellenes támadásnak minősítették. Teoctist ortodox pátriárka kijelentette: a papok soha nem sértették meg a gyónási titkot, s a gyóntatószékben hallottakat sosem jelentették. Mindemellett valamennyi romániai egyház feje kijelentette: egyetért az iratok nyilvánossá tételével.
Kivétel is akadt, persze. A constantai mufti, a romániai muzulmán egyház feje a leghatározottabban ellenzi, hogy az iratcsomók nyilvánosságra hozassanak. Juszuf Murat azt állítja, hogy a kommunizmus idején a papok és esetükben az imámok – amelyek jelentős része rendszerellenes volt – a legnagyobb sanyargatást kellett hogy elszenvedjék a vallásellenes rendszer részéről. – A mai papoknak fontosabb dolgokra kell összpontosítaniuk, elsősorban Románia európai integrációjára – fejtette ki.
A romániai dossziéháború újabb állomásának máris van áldozata: Andrei Andriecut gyulafehérvári ortodox érsek, akiről a szerdai bukaresti lapok írták meg, hogy pap korában Ionica fedőnévvel szervezték be, s az első időszakban legjobb barátjáról írattak vele jelentéseket. Egy másik bukaresti lap szerdán izraeli sajtóforrásokra hivatkozva arról cikkezett, hogy Moses Rosen néhai romániai főrabbi a Securitate fedett ezredese volt.
Az ortodox egyház már 1997-ben hozzájárult a papok dossziéinak nyilvánossá tételéhez, de ezt a háttérből folyamatosan megakadályozta. A romániai római katolikus klérus viszont most leszögezte: azt reméli, hogy az átvilágítás során kiderül majd, mekkora nyomást kellett az egyháznak és papjainak a kommunizmus idején elszenvedniük. Az átvilágítással az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is egyetértnek.
A politikusok nagy része támogatja az egyházak átvilágítását. Egyedül C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke bélyegezte azt durva keresztényellenes támadásnak.
A körvonalazódó javaslatok szerint a besúgó papok további sorsáról az illető egyház vezető testületének kell majd döntenie.
