Forrás: HETEK

Hajdú Sándor

Wass Albert ártatlan?

Perújrafelvétel az erdélyi író ügyében

Wass Albert könyvei szerte a Kárpát-medencében, de elsősorban Erdélyben újra reneszánszukat élik. Az író – akit 1946-ban háborús bűnösként ítélt halálra a Kolozsvári Népbíróság – magánéletéről nem sokat tudunk. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd az elmúlt héten a kolozsvári ügyészséghez fordulva perújrafelvételt kezdeményezett Wass Albert író ügyében, mivel szerinte olyan bizonyítékok kerültek elő, amelyek bizonyítják az író ártatlanságát. Az ügy kapcsán van, aki szerecsenmosdatásról beszél, míg mások isteni igazságszolgáltatást remélnek.

Az eljárás lefolytatására az író Németországban élő fia, Andreas Wass von Czege kérte fel az ügyvédet, aki sajtótájékoztatóján elmondta: a pitesti hadügyi, illetve a bukaresti Külügyminisztérium levéltárából újabb bizonyítékokat szerzett arra nézve, hogy Wass Albertnek nem volt köze azokhoz a gyilkosságokhoz, amelyeket 1940 őszén az Észak-Erdélybe bevonult Magyar Honvédség Vasasszentgothárdon, illetve Omboztelkén elkövetett. Az ügyvéd szerint korabeli titkosszolgálati jelentések bizonyítják, hogy Wass Albert apja, Wass Endre gróf és felesége hajtatott abba a közeli kastélyba, amelynek közelében a vasasszentgothárdi négy áldozatot kivégezték, az omboztelki vérengzésre felbujtók pedig a dokumentumok szerint helyi magyar emberek voltak. Kincses korábban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezetének elnöke és az országos tanács tagja volt. 2003-ban ő volt Tőkés László ügyvédje abban a perben, amelyet a református püspök az RMDSZ ellen indított egy bukaresti bíróságon.

Az ügyvéd kitért az 1940-ben történt omboztelki (Muresenii de Campie) atrocitásokra is, ahol egy ortodox papot és még tizenegy románt gyilkolt meg a magyar hadsereg. Az ítélet szerint a felbujtó Wass Albert volt, aki perben állt az ortodox pappal egy vadászterület miatt. Kincses szerint a második dokumentumból kiderül, hogy a telek tulajdonosa az író apja volt, ezért Wass Albert nem állhatott perben a meggyilkolt pappal. Kincses Előd abban reménykedik, hogy keresetét a kolozsvári ügyészség megalapozottnak találja, és elrendeli a Kolozsvári Törvényszéken a perújrafelvételt. Annál is inkább, mert a korabeli iratcsomó alapján meghozott népbírósági ítélet több sebből is vérzik.

Korábban Frunda György szenátor-ügyvéd kezdeményezett semmisségi eljárást Wass Albert ügyében, de a főügyész a kérelmet elutasította. A szenátor lapunknak azt nyilatkozta: véleménye szerint a kolozsvári ügyészség nem illetékes a döntéshozatalban, abban kizárólag Románia főügyésze hozhat döntést. A román törvények értelmében Wass Albert ma is háborús bűnösnek számít. Néhány éve egy Wass Albert emlékére tartott felolvasási maraton után született főügyészségi döntés szerint a hatályos törvények alapján az író írásait felolvasó diákok nem vádolhatók fasiszta eszmék terjesztésével. A felolvasásban részt vevőket ugyanis a Nagy Románia Párt ezért vitte volna bíróság elé. A szenátor szerint egyébként a jelenleg is zajló román kárpótlás ügye nincs összefüggésben a most indult perújrafelvétellel, mivel a románok által elvett vagyon mindenképpen visszajár az örökösöknek, leszámítva azt a részt, melyet a háborús bűnök miatt az ítélet elvett a gróftól.

Wass Albert 1945-ben Erdélyből Németországba menekült, majd néhány év múlva az Egyesült Államokban telepedett le. Szülőföldjére egész életében nem térhetett vissza. Az 1990-es években a magyar állampolgárság visszaszerzésére kérelmét a Horn-kormány egykori belügyminisztere, Kuncze Gábor visszautasította. A sokak által istenített, mások által kétes értékűnek tartott műveket alkotó író 1998-ban, floridai otthonában önkezével vetett véget életének. Életrajzírói szerint nem ez az elutasítás volt öngyilkosságának kiváltó oka, de ez is szerepet játszott a kilencvenéves író végső, totális elkeseredésében, amely végül is az öngyilkossághoz vezetett.

Az elmúlt években a háborús bűnösök kultuszát tiltó romániai jogszabályokra hivatkozva a román hatóságok több Erdélyben felállított szobrát eltávolíttatták közterületekről, s szintén emiatt az egyik székelyföldi iskola nevét is meg kellett változtatni. A hetvenes években Ceausescuék kísérletet tettek arra, hogy a közben amerikai állampolgárságot kapott Wass Albertet az Egyesült Államokkal kiadassák Romániának. Mivel érvényes halálos ítélet volt vele szemben, az író azonnal életveszélybe került. Az 1946-os népbírósági anyagot mindenféle más “terhelő dokumentumokkal” együtt maga Elena Ceausescu adta át személyesen Wass Albert egyik professzor kollégájának a Floridai Egyetemről, aki eljuttatta azt az Egyesült Államok Külügyminisztériumának. Az ebben szereplő terhelő adatok alapján a román fél Wass Albert azonnali kiadatását kérte. Ha Amerika enged a nyomásnak, minden bizonnyal háborús bűnök miatt végezték volna ki, habár erre jelenleg nem áll rendelkezésre hitelt érdemlő dokumentum. Az Egyesült Államok Külügyminisztériumában már évtizedekkel korábban létrehoztak egy csoportot, amely az Amerikában letelepedett külföldiek múltját vizsgálta különféle bejelentések alapján. Ez a bizottság többször is kiszállt Wass lakására, lefolytatták a vizsgálatot, majd 1978-ban megállapították: Wass Albert személyére vonatkozóan sem a háborús bűnösség, sem az antiszemitizmus vádja nem áll fenn. Az író életét kutatók ma már nem tekinthetnek bele a vizsgálat irataiba, mert az USA kilencven esztendőre titkosította azokat. Az ok valószínűleg egyszerű: az író fia, Wass Huba, az Egyesült Államok hadseregének dandártábornoka részt vett egyebek között az 1991-es Sivatagi Vihar hadművelet harcászati terveinek kidolgozásában is.

Az író művei néhány éve a Mentor és a Kráter kiadó gondozásában újra megjelentek, a könyveket komoly érdeklődés kíséri, az olvasóközönség Magyarországon és Erdélyben is százezres példányszámban fogyasztja. Művei irodalmi értékéről azonban a mai napig komoly szakmai vita folyik. Debreceni József politológus nemrég egy írásában a “jobboldal írószentjét”, Wass Albertet dilettánsnak nevezte. Irodalmi körök az írót elsősorban kultuszfigurának tekintik, akinek népszerűsége csupán az aktuálpolitikai csatározások miatt került újra előtérbe. Ma jobboldali rendezvényeken szinte csak az ő regényeit lehet megtalálni, olyan más írók könyvei között, akiket még talán Wass sem vállalna fel. Az író pártfogói szerint a Wass Albertet elutasító eszmék gyökerei a kommunista rendszerben keresendők. “A Kádár-korszak kemény diktatúra volt: a III-as rendőrségi főcsoport teljesen behálózta a magyar társadalmat. Aczél György, a Kádár-korszak kultúr- és ideológiai vezetője napi kapcsolatban állt a belbiztonsági rendőrségi ügyosztállyal. A Ceausescu-féle módszerekhez hasonlóan az a gyakorlat alakult ki Magyarországon, hogy annál inkább mellőztek egy írót, minél jobban nemzeti érzelmű volt. Ma is ezek az elvek azok, melyek miatt elutasítják Wass Albertet és Nyírő Józsefet” – mondja az egyik erdélyi író.

A perújrafelvétel Wass gróf életének egyik legvitatottabb szakaszát igyekszik tisztára mosni, de köteteiben sok esetben tetten érhetők azon nyíltan vállalt gondolatai, amelyek miatt olyan népszerű ma is a szélsőjobboldali körökben.

One Response to “Wass Albert ártatlan?”

  1. Anonymous

    Wass Albertről:
    http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=RIPORT0505&article=2005-0206-2208-02KKAQ

    és

    http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=RIPORT0526&article=2005-0703-1730-34CWTS