„Ha Izrael okosan viselkedik, kihasználhatja a Hezbollahhal vívott háború után kialakult helyzetet, hogy békét kössön Libanonnal”. Ez a meglepő nyilatkozat nem más mint Fuad Sziniora libanoni miniszterelnök szájából hangzott el egy svéd küldöttséggel folytatott beszélgetésen. Sziniora néhány órával korábban még „háborús bűnök elkövetésével” vádolta meg Izraelt.
Ehud Olmert izraeli kormányfő a rakéták százait eltűrt észak-izraeli Kirijat Smona városában tegnap tett látogatása során azonban inkább Szinjora békefelhívására reagált. Kijelentette, hogy Izraelnek semmilyen konfliktusa nincs Libanonnal és örömmel venné fel vele jószomszédi kapcsolatokat, „amint a libanoni hatalom megszabadul az agresszív, terrorista elemektől”. Ugyanakkor Avi Dichter belbiztonsági miniszter béketárgyalásokat javasolt Szíriával, mert szerinte az „igazi békéért” Izraelnek érdemes lenne lemondania a Golan-fennsíkról és visszavonulni az 1967. előtti határvonalra.
Dichter kijelentését nem fogadta egyöntetű lelkesedés sem Izraelben, sem Szíriában. Olmert szerint Izrael csak akkor kezd béketárgyalásokat Damaszkusszal, ha Szíria beszünteti terrorista szervezetek támogatását. Muhszen Bilal szír tájékoztatási miniszter ugyanakkor kijelentette: amíg Izrael nem vonul ki az 1967-ben elfoglalt összes szír, palesztin és libanoni területről, addig Szíria még az arab külügyminiszterek által javasolt béketervet sem hajlandó elfogadni.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár megbízottja, Terje Larsen tegnap Bejrutból Cipruson át Jeruzsálembe érkezett. Libanonban is, Izraelben is a fogolycsere megvalósításának lehetőségéről tárgyalt.
Leszerelt tartalékosok százai tüntettek tegnap a miniszterelnöki hivatalnál Olmert kormányfő, Amir Perec védelmi miniszter és Dan Haluc vezérkari főnök lemondatásáért. Követelték egy független vizsgáló bizottság felállítást, amely a libanoni háború során elkövetett hibákat lenne hivatott kivizsgálni. Ezt a Kadima képviselőin kívül a parlament külügyi bizottságának összes tagja támogatja. A tiltakozó akciók az 1973. évi „jom kippuri” háború utáni megmozdulásokra emlékeztetnek, amelyek végül Golda Meir kormányfő lemondásához vezettek.
Yehuda Lahav (Tel-Aviv)
