Felfalt forradalom
A radikális 56-osok külön ünnepelnek októberben
A forradalom gyermekei felfalják a forradalmat – a kilencvenes években született pesti vicc akár mottója is lehetne az „56-osok megosztottságának. A forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján alig van nyoma a valaha volt egységnek: könnyen lehet, hogy az egykori szabadságharcosok külön ünnepelnek majd október 23-án.
A megosztottságért többen a politikát teszik felelőssé – ám ellenkező előjellel.
Fotó: Somorjai László
„A gyilkosok utódjaival az áldozatok nem kívánnak bármilyen közös megemlékezésen részt venni” – írta közleményében az 1956 Alapítvány, illetve az ÉLŐ 56. Az aláírók – akik között ott vannak más „56-os szervezetek képviselői is – hangsúlyozzák: ha az állam nem érezte szükségét, hogy Bush elnöknek a forradalom és szabadságharc kapcsán mondott ünnepi beszédénél az „56-os szabadságharcosok is jelen legyenek, akkor az október 23-ai ünnepségeken se tartsák kívánatosnak az ő részvételüket. Hozzátették még, hogy nem tartanak igényt semmilyen állami kitüntetésre sem.
A külön ünneplők egyik fő szószólója, Wittner Mária – egykori halálraítélt, aki Fidesz-színekben listáról került a parlamentbe – a Magyar Távirati Irodának nyilatkozva kijelentette, hogy ezzel a kormánnyal nem tudnak együtt ünnepelni, és szerintük, aki ezt megteszi, az megtagadja „56 szellemiségét. Ezzel a véleményével Wittner egyébként szembemegy saját pártelnökével is. Orbán Viktor ugyanis ígéretet tett Kosáry Domokosnak, az emlékbizottság elnökének, hogy részt vesznek a központi megemlékezésen. A képviselő asszonyt azonban nem tudtuk megkérdezni erről, ugyanis elfoglaltságára hivatkozva nem nyilatkozott lapunknak. Wittnerék egyébként nem csak a kormánnyal tartják lehetetlennek a közös ünneplést, szerintük az eseményre tervezett ék alakú emlékmű sem október 23-ának állít emléket, hanem a „támadó éket”, vagyis a megszállást szimbolizálja. Úgy tűnik tehát, hogy hiába hívta fel Sólyom László jelenlegi, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, valamint Kosáry Domokos, az emlékév kuratóriumi elnöke az 1956-os szervezeteket az együtt ünneplésre, ez nem fog megvalósulni.
Mécs Imre, egykori halálraítélt, MSZP-s országgyűlési képviselő lapunknak elmondta: sajnálja, hogy egy-két kisebbségben lévő, de hangoskodó radikális miatt nem valósul meg a közös megemlékezés. „Szorongással várom október 23-át, mert attól tartok, hogy elszalasztjuk a lehetőséget, hogy a világ közvéleménye előtt újra „56 fényében fürdőzzünk. Ötven éve nem úgy ismert meg bennünket a világ, mint Hitler utolsó csatlósát, mint a holokauszt vagy a kisebbségellenesség országát, hanem mint a szabadság harcosait” – fogalmazott.
A képviselő úgy véli, hogy a megosztottságért leginkább a jobboldal, azon belül is Orbán Viktor a felelős, aki a baloldali ellenségkép megalkotásában használta az „”56-os kártyát”. „Képtelen és történelmietlen állítás, hogy a szociáldemokráciát képviselő MSZP az elmúlt rendszer teljes értékű örököse, és valamennyi tagja felel a megtorlásért” – fogalmazott Mécs, hozzátéve, hogy a rendszerváltáskor valóban elmaradt az igazi megtisztulás a szocialistáknál, ám az új generációt szerinte már nem lehet stigmatizálni, az MSZP morálisan is legitim párttá vált. A honatya utalt arra is, hogy több tudományos kutatás és az általa vezetett parlamenti vizsgálóbizottság is megállapította, hogy az Antall- és az Orbán-kormányokban lényegében egyenlő számban voltak olyanok, akik az elnyomó rendszer állambiztonsági szolgálatával együttműködtek.
Fónay Jenő és Medgyessy Péter kézfogása Fotó: V. SZ.
„A forradalom gyermekei felfalják a forradalmat” – idézte a megosztottság kapcsán a kilencvenes években született pesti viccet Mécs, megjegyezve, hogy a „hangoskodó” „56-osok között szép számmal találni olyanokat, akik csak most bátrak kinyitni a szájukat, a rendszerváltás előtt jóval csendesebbek voltak. Olyanok is akadnak – mutatott rá a politikus -, akik azt hangoztatják, hogy „ők már akkor is jobboldaliak voltak, miközben erről akkoriban szó sem lehetett”.
Fónay Jenő – szintén egykori halálraítélt, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége alapítója, volt elnöke – ugyancsak részt vesz a központi ünnepségen, de mint mondja, egykori közeli bajtársaival külön is emlékezni fognak. Szerinte is a politika tehet az „56-osok megosztottságáról, de a felelősség inkább a baloldalt terheli. „Mindkét oldal igyekezett „56-ot kihasználni, de úgy gondolom, hogy ez a végzetes különállás 1994-ben, az első MSZP- SZDSZ-kormány idején kezdődött. Valakik óriási energiákat fektettek abba, hogy bennünket megosszanak” – fogalmazott némiképp sejtelmesen Fónay, aki szerint a helyzetet bonyolítja, hogy rengeteg „álötvenhatos” tetszeleg a szabadságharcos szerepében. Hangsúlyozta, hogy az igazi „56-osoknak újra össze kell kovácsolódni, és el kell hinniük, hogy nem egymás ellen, hanem a külső elnyomással szemben harcoltak ötven évvel ezelőtt. „Ha ez nem sikerül, akkor végünk van” – tette hozzá.
