Tiszta fejjel
Népszabadság * Palugyai István * 2006. július 27.
Anyám szokta mondogatni: nincs lehetetlen, csak tehetetlen. A Világörökségért Alapítvány is így gondolhatta, mert sikerrel vívta meg a csatát a budapesti Rózsadomb-szállóért. Tavaly októberben még azt írtam, nem valószínű, hogy néhány hónapos csúszástól eltekintve a civilek képesek lesznek megakadályozni a környezetre fittyet hányó, Duna fölé magasodó luxusmonstrum emeletráépítését.
Ám a bíróság végérvényesen helyt adott a tiltakozóknak, s ezzel egyszersmind jogi precedenst is teremtett. A meghátrált befektető képviselője szerint nincs még egy olyan beruházás Budapesten, amelynél építészeti tervpályázatot írtak volna ki, a végső formájáról pedig közvélemény-kutatás dönthetett. Lehet. Mármint Budapesten. Nyugat-Európa több országában városképileg meghatározó épületeknél csakis ez az eljárás. S ezentúl, remélem nálunk is.
A természeti és épített környezet védelmében – tegyük hozzá, jogosan és nem eltúlzottan – fellépő mozgalmak mostantól perképesek és vétójukkal mindenféle beruházónak, dugipénzt remélő önkormányzati embernek számolni kell. Ó, hány védelemre érdemes épület, facsoport esett el mostanáig a harcmezőn, gondoljunk a Kálvin térre, a Zsidónegyed házaira, a Margitsziget fáira, s még sok, a sajtó által fel sem kapott esetre. De most már remélhető, hogy a Király utcai Hild-ház sorsa sem a kerületi polgármester szándéka szerint alakul. Eppur si muove! És mégis mozog a Föld! Lehet, hogy a vadkeleti kapitalizmusnak egyszer csak korlátokat szabnak mifelénk is?
