Az emberi jogok védelmére, a rasszizmus és az antiszemitizmus elutasítására szólított fel Jacques Chirac francia elnök szerdán a hazaárulással alaptalanul megvádolt és meghurcolt Alfred Dreyfus kapitány rehabilitálásának századik évfordulója alkalmából a párizsi Katonai Főiskolán rendezett nemzeti megemlékezésen.
Jacques Chirac a sötét erőkről1895. január 5-én ugyanitt fokozták le nyilvánosan – 20 ezres tömeg előtt – a három nap alatt hamis bizonyítékok alapján hazaárulás vádjával elítélt és a Francia Guyanához tartozó Ördög-szigetre száműzött zsidó származású, elzászi kapitányt. A Franciaországban átfogó antiszemita hullámot keltett politikai-igazságügyi botrány 11 évvel később, Alfred Dreyfus rehabilitálásával 1906. július 12-én ért véget.
Dreyfus rehabilitálása a köztársaság és Franciaország egységének győzelme – hangsúlyozta a francia elnök a megemlékezésen, amelyen Dominique de Villepin miniszterelnök, kormányának több tagja, valamint Alfred Dreyfus és az őt védő Émile Zola író leszármazottjai is megjelentek.
A Dreyfus-ügy az államfő szerint a köztársasági szellem meggyökerezésének egyik alapító pillanata volt, amelynek köszönhetően megerősödtek a tolerancia és a mások iránti tisztelet humanista értékei Franciaországban.
„A rasszizmus és az antiszemitizmus elutasítása, az emberi jogok védelme, az igazságszolgáltatás elsőbbsége; ezek az értékek ma már örökségünk részei. Úgy tűnik, hogy befogadtuk őket, de mindig nagyon ébernek kell lenni. A sötét erők, az igazságtalanság, az intolerancia és a gyűlölet elleni harcot soha nem lehet végleg megnyerni” – tette hozzá a francia elnök.
Chirac szerint a bátor és egyenes kapitány példamutató tiszt és olyan hazafi volt, aki szenvedélyesen szerette Franciaországot. Az ártatlan Dreyfus becsületét azonban nem állították teljesen helyre, mivel a kapitány nem folytathatta katonai karrierjét – hangsúlyozta a francia hadsereg főparancsnokaként az államfő.
Francia közéleti személyiségek szerették volna, hogy a centenáriumon Dreyfus hamvai Émile Zola mellé kerüljenek a párizsi Panthéonba, de ezt az államfő nem támogatta, hanem a „nemzeti megemlékezés” mellett döntött.
(MTI)
