Vegyes munkacsoportot hozott létre a fővárosi önkormányzat
Jogi vita hátráltatja a régi pesti zsidónegyed rehabilitációját. Látszatra a főváros és a VII. kerületi vezetés célja egy, csak a megoldás kérdésében különbözik a véleményük.
Vegyes munkacsoportot hozott létre a fővárosi önkormányzat a VII. kerület „városrehabilitációs akcióterületté” nyilvánításának előkészítésére; erről a közgyűlés csütörtöki ülésén döntöttek. Az akcióterületté nyilvánítás a kerület helyreállítása előtt nyitna zöld utat – a főváros hathatós anyagi támogatásával.
Az ülésen eredetileg már ez utóbbiról kellett volna döntenie a várostervezési bizottságnak, de egy jogi vita, illetve a tervezet nem megfelelő előkészítettsége miatt ezt az előterjesztést levették a napirendről. A főváros három éve egy új szabályozási terv kidolgozását szorgalmazza a VII. kerületben, amihez pénzt is elkülönített, ám időközben Erzsébetváros vezetése olyan szabályozási tervet fogadott el, amelyet nem véleményeztetett a fővárossal. A mostani helyzetet ez idézte elő.
A távirati iroda Schneller István főépítésztől úgy értesült: azzal, hogy a terület a világörökségi Andrássy út felvezető zónája lett, a főváros egyetértési jogot szerzett a szabályozásnál. Hunvald György kerületi polgármester szerint azonban a fővárosnak csak a világörökségi zónában van ilyen joga. Az ügyben a fővárosi közigazgatási hivatal mondhatná ki a döntő szót, ha a főépítészi iroda szakemberei elküldték volna nekik az erre vonatkozó beadványt. Ahogy Schneller fogalmazott: a hivatal munkatársai ezt „vélhetően politikai okok miatt” nem tették meg. A főépítészt lapzártánkig nem értük el.
Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a főépítész álláspontjával ért egyet, hiszen – mint kérdésünkre elmondta – az egységes városrendezés elve azt diktálja, hogy az épített örökségről ne dönthessenek a városvezetés kizárásával a kerületek. Hozzátette: jogász kollégái már vizsgálják, kinek lehet igaza.
Hova halogatnak?
Lapinformációk szerint a VII. kerületi vezetés érdeke, hogy az ingatlaneladásaiba ne lásson bele a főváros. A Hvg.hu tényfeltáró cikksorozatában állítja: hárommillió forintos törzstőkéjű kft.-k közbeiktatásával értékesíti ingatlanjait a kerületi önkormányzat. Elővásárlási jogot ad a kft.-knek (ettől válnak értékessé), amelyeket offshore cégeken keresztül gyanútlan ír befektetők vásárolnak meg, kétféle áron készült szerződések alapján. A különbséget – épületenként átlagosan hetvenmillió forintot – felszívja az offshore cég, melynek meghatalmazottja, és az eladott kft.-k ügyvezetője vagy tulajdonosa egy és ugyanazon személy. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettestől megtudtuk: az akcióterületté nyilvánítás szakmailag sem volt megalapozott, ezért a közgyűlés olyan vegyes munkacsoport létrehozásáról döntött, amelyben helyet kaptak a főváros és a kerület képviselői, illetve a civil szervezetek, s amely reményei szerint még az őszi önkormányzati választások előtt komplex programmal állhat elő a terület rehabilitációjára. Hasonló megállapodást kötött korábban a főváros több kerület vezetésével is. Az így létrejött, a kerületek többségi tulajdonában lévő részvénytársaságok a közérdekű és a piaci szemléletet ötvözik – sikeresen – az adott városrész felújításakor.
Hunvald György üdvözli a városháza csütörtöki döntését. Mint lapunknak elmondta: régóta szorgalmazták a megállapodást. „2003-ban már megállapodtunk egy társulásról a VI. és a VIII. kerületi, illetve a fővárosi önkormányzattal, melynek keretében bizonyos döntési kompetenciákat – így a kerületi szabályozási tervek elfogadását – megosztottunk volna. Ez sajnos nem jött létre.” Hozzátette: a kerület rehabilitációját inkább uniós forrásokra, mint fővárosi pénzekre alapozná.
BOR
