Aki 1956 nevében megosztottságot, széthúzást hirdet, és gyűlölködik, az megcsúfolja a forradalom szellemiségét, emlékét – közölte Mécs Imre. A szocialista padsorokban helyet foglaló egykori halálraítélt azt kéri társaitól, emlékezzenek majd októberben kedvük szerint, de az ünnepségektől senkit ne akarjanak távol tartani. Teszi ezt azért, mert a fideszes Wittner Mária, valamint Rácz József, a Pofosz „56-os tagozatának elnöke több szervezet nevében azt nyilatkozta: az ötvenhatosok az idei ötvenedik évforulót nem hajlandók a kormánnyal közösen megünnepelni.
Bár néhány nappal ezelőtt kormánykörökből még azt hangoztatták: ameddig nem alakul meg az új kabinet, nem véglegesítik az emlékév állami programját, azóta eldölt, hol, hogyan emlékezünk majd az 1956-os forradalomra. A kancellária, illetve a Kosáry Domokos vezette emlékbizottság méltóságteljes ünnepségsorozattal kívánja világszerte emlékezetessé tenni az évfordulót. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, valamint az emlékbizottság vezetője összesen 79 állam-, és kormányfőt, ENSZ-, EU- és NATO-vezetőt hívott meg közös levélben október 22-23-ra Budapestre. A fővárosba várják az uniós országok irányítóit éppen úgy, mint a nem EU tag szomszédaink vezetőit, illetve azoknak az országoknak állam-, és kormányfőit, amelyek anno sok menekült magyart befogadtak. Ilyen volt a semleges Svájc, Dél-Afrika, Argentína, Ausztrália, Izrael. A forradalom előestéjén a külföldről érkező politikusok gálakoncertre hivatalosak a Művészetek Palotájába, ahol Sólyom László köztársasági elnök köszönti az egybegyűlteket. Október 23-án reggel a Kossuth téri zászlófelvonással kezdődik az ünneplés. Délelőtt 11 órakor avatják a Felvonulási téren, az egykori Sztálin szobor helyén azt a központi emlékművet, amelynek felállítása ellen több ötvenhatos szervezet tiltakozott. Déltől kitüntetési ünnepség, fogadás lesz az Országházban, délután pedig ugyanott többnapos nemzetközi konferencia kezdődik, a megnyitón a külföldi méltóságok is felszólalnak.
Lezárultak a programsorozattal kapcsolatos pályázatok, s mint megtudtuk, 8 játékfilm kapott összesen 979 millió forintnyi támogatást a központi keretből. Ezek között találjuk Zákonyi S. Tamás, Goda Krisztina: Szabadság, szerelem című alkotását, amelyet október 23-án mutatnak be a Művészetek Palotájában. Támogatásra számíthat 386 település, iskola, civil szervezet, 44 könyv kiadója, 44 alkalmi kiállítás, 66 vidéki, a forradalmat idéző köztéri szobor, valamint 26 tudományos konferencia. E mellett a magyar nagykövetségek, intézetek világszerte 110 helyen készülnek érdeklődésre számot tartó programokkal.
A központi megemlékezések szervezői azt szeretnék, ha az „56-os helyszíneket, a „forradalom útját” magyarok, és külföldről érkezők, fiatalok, idősek együtt járnák végig október 23-án. Mécs Imre ugyancsak erre buzdít már az évforduló előtt öt hónappal. Nem örül annak, hogy Wittner Mária, az egykori ötvenhatos társ – akivel amúgy tíz esztendővel ezelőtt még együtt emlékeztek – most azt közölte: a kommunista diktatúra örököseivel, vagyis a kormánnyal nem hajlandó közösen ünnepelni. Mécs arra figyelmeztet: annak idején éppen az volt a nagyszerű, hogy a forradalomban az egyetemistáktól a munkásokon át akár a „könnyűvérű” lányokig egyek voltak olyan emberek, akik különben soha sem működtek volna együtt. A honatya különösen sértőnek érzi a 301-es parcellában nyugvókkal szemben a dühödt kommunistázást. Önmagától kérdezgeti: vajon mit szólna mindehhez Angyal István és a többi hős, akik hittek a közösségi eszmében, és az életüket adták a szabadségért. Sokszínűségről, soha nem látott egységről mesélt a kormánypárti képviselő. Mint mondta: a gyülöletet szítóknak azt ajánlja, emlékezzenek vissza az ötven eszetendővel ezelőtti önmagukra, és próbáljanak meg akkori személyiségükre hasonlítani.
A Pofosz „56-os tagozatának elnöke azt nyilatkozta, hogy az ötvenhatos szervezetek legtöbbje októberben külön ünnepségeket tart, és elkerüli a kormánymegemlékezéseket. Mécs Imre viszont úgy gondolja, lesznek távol maradók, de közösen emlékezők is. Ő mindenhova elmegy, ahová meghívják. Számára fontos a nemzeti egység, és az, hogy a fiatal generációk végre befogadják 1956 szellemiségét. Az akkori forradalom – mint mondja – nemzeti kincs. Magyarországot az az október tette ismetté, elfogadottá a világban. Neki a Felvonulási térre tervezett központi emlékmű sincs ellenére, akkor sem, ha sokan dühödten bírálják. Hite szerint, a fiatal alkotók ráéreztek a lényegre, arra, hogyan kapaszkodtak össze az emberek Magyarországon ötven évvel ezelőtt. Hogyan formálódott az egyénekből az a hatalmas erő, amelyik eldózerolta a kommunizmust. Sok-sok oszlopot terveztek, amelyek végül egybeforrnak.
Fazekas Ágnes
Keretes cikkek
Bush Washingtonban emlékezett 1956-ra
Az Egyesült Államok várhatóan igen magas szinten képviselteti magát az 1956-os budapesti ünnepségeken, de George W. Bush valószínűleg nem tud részt venni a megemlékezésen. Bár az amerikai elnök több meghívást is kapott, a november 2-i félidős kongresszusi választások idején túlságosan elfoglalt lesz ahhoz, hogy Budapestre utazzon. A 43. elnök még nem járt Magyarországon, így kézenfekvő ötletnek tűnt, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulójára invitálják Budapestre. Az első meghívó levelet tavaly júliusban 29 magyar közéleti személyiség – köztük Orbán Viktor, Kondor Katalin, Vizi E. Szilveszter és Finta József aláírásával – adták át a budapesti amerikai nagykövetnek, George H. Walkernek. Egy hónappal később neves amerikai magyar személyiségek, az Egyesült Államokban működő magyar szervezetek vezetői küldtek levelet a Fehér Házba. Tavalyi washingtoni látogatásán Gyurcsány Ferenc kormányfő hivatalosan is meghívta az amerikai elnököt. A magyar és az amerikai diplomáciával karöltve rendkívüli aktivitással dolgozott az 1956-os forradalom méltó amerikai megünnepléséért Tom Lantos. A magyar születésű kaliforniai képviselő terjesztette be a kongresszusban a tavaly decemberben egyhangú szavazással elfogadott határozatot, amely méltatta a magyar forradalmat. Az évforduló alkalmából meghirdetett amerikai emlékévet 2006 februárjában Condoleezza Rice külügyminiszter nyitotta meg. Bush elnök kivételes gesztust tett, amikor idén március 15-én beszédet mondott a washingtoni kongresszusban tartott nagyszabású ünnepségen, amelyen az 1848-as, az 1956-os forradalmat és az 1989-es rendszerváltást méltatták.
