1909. Radnóti Miklós születése
Radnóti Miklós zsidó polgári értelmiségi családban született 1909. május 5-én. Születésekor elveszítette édesanyját és ikertestvérét, amiért egész életén keresztül gyötörte az önvád. 12 évesen meghalt édesapja is, nevelését textilkereskedő nagybátyja vállalta magára. Bár a textilkereskedelemben kezdett el dolgozni, 1930-ban mégis beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára. 1934-ben irodalomtörténetből doktorált, a fővárosba költözött és fordításokból próbálta eltartani feleségét (Gyarmati Fannit) és magát. Származása miatt a kialakuló fenyegető légkörben, a katolicizmusban és a baloldali közéletiségben kereste az ellenálláshoz szükséges erőt. 1940-től háromszor rendelték ki munkaszolgálatra. Utolsó alkalommal a Bor mellett található Lager Heidenauba szállították, ahonnan erőltetett menetben nyugat felé vezényelték a többi fogollyal együtt. Abda község határában november elején 22 másik társával együtt agyonlőtték.
„Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint a húr, ha pattan.
Tarkólövés. -Így végzed hát te is,- súgtam magamnak, -csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem.- Der spring noch auf, – hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.”
1939. II. zsidótörvény
Teleki Pál második kormányzása idején született a már nyíltan faji alapon álló második zsidótörvény. Célja a zsidóság gazdasági korlátozása volt. Az 1939: IV. tc. mintegy 60 000 ember megélhetését tette tönkre. A törvény kimondta, hogy a zsidó alkalmazottak a munkavállalók csupán 6 százalékát tehetik csak ki mind az értelmiségi pályákon, mind az ipari és kereskedelmi vállaltoknál. A törvény szerint zsidónak minősült, akinek legalább egyik szülője vagy két nagyszülője izraelita vallású volt.
1619. A káromkodás „betiltása” Erdélyben
Az erdélyi országgyűlés kemény intézkedéseket hozott a káromkodás beszüntetésére, de sajnos intézkedéseik hatástalannak bizonyultak.
1821. Ezen a napon halt meg száműzetésében Bonaparte Napóleon.
Napóleon életét két általa hangoztatott mondattal lehetne a legjobban jellemezni. Az egyik a: „Mindenki tarsolyába hordja a marsall-botot.” A másik pedig: „A politikában ismeretlen fogalom a szív, csak a fej számít.”.
Bonaparte Napóleon 1769. augusztus 15-én született a korzikai Ajaccioban. Tanulmányait katonai iskolában végezte. Édesapja nem nagyon tudta támogatni, ezért rendkívül szegény körülmények között élt és sokat éhezett. Tanulmányai során rengeteget olvasott és jó memóriájának köszönhetően mindent meg is jegyzett. Felemelkedését mindenekelőtt a francia forradalomnak köszönhette, ahol jól tudta kamatoztatni tehetségét és becsvágyát. 1793-ban Toulon ostroma után léptették elő tábornokká, majd 1796-ban már az itáliai hadsereg főparancsnoka volt. Az alacsony termete miatt a „kis káplár” becenevet kapó hadvezér hamarosan rendkívül népszerű lett katonái körében, akiket gyújtó hangú kijelentéseivel tudott fellelkesíteni: „Katonák, rongyosak vagytok és éheztek, a kormány sokkal tartozik nektek, de semmit sem adhat….A világ legtermékenyebb síkságaira vezetlek benneteket. Nagy városok, gazdag tartományok urai lehettek.” Hadserege rövid időn belül meghódította Felső-Itáliát, amit köztársasággá alakítottak át. A brumaire 18-i államcsínyt követően első konzul, 1804-ben császárrá koronáztatta magát. Az 1805-ös austerlitzi csata után szinte egész Európa ura lett. Nevéhez köthető a Code Napoleon (Polgári Törvénykönyv) kiadása, amelyben összefoglalt reformjai döntő hatást gyakoroltak a francia társadalom fejlődésére. Uralkodása alatt új bürokráciát épített ki, erős rendőrséget szervezett, konkordátumot kötött VII. Pius pápával és hozzájárult a katolikus egyház újjászervezéséhez. Első feleségétől Josephine Beauharnaist-től nem született gyermeke, ezért több évnyi házasság után elvált és dinasztia alapítás céljából feleségül vette az osztrák főhercegnőt, Mária Lujzát. 1813-ban az európai koalíciós csapatoktól Lipcsénél vereséget szenvedett, így lemondásra kényszerült. Elba szigetére száműzték, de hűséges emberei segítségével visszatért és 100 napig „uralkodott.” Végső csapást Waterloo-nál szenvedett, amely után Szent Ilona szigetére száműzték. Innen már nem tért vissza és 6 ott töltött év után 1821. május 5-én halt meg. Halálával kapcsolatosan számos kétely merült fel, amelyek során az is szóba került, hogy az egykori császárt arzénnal megmérgezték.
1904. Jókai Mór halála.
„És most aludni fogok!”- ezek voltak az utolsó szavai a XIX. sz.-i irodalom egyik legnagyobb formátumú magyar írójának, Jókai Mórnak.
Jókai 1825-ben született kisbirtokos nemesi családban. Iskoláit a komáromi, a pozsonyi és a pápai protestáns intézetekben végezte. Jogi tanulmányait Kecskeméten folytatta, majd először szülővárosában volt gyakornok. Később Pestre került egy ügyvédi irodába. Ekkor mélyült el barátsága Petőfi Sándorral, akivel egy darabig együtt is lakott a Petőfi házaspár Dohány utcai lakásában. Munkája mellet kezdett el irogatni. Első könyve egy csapásra kedvelt íróvá tette. A színvonalas Életképeknek lett a munkatársa majd a szerkesztője. A világosi fegyverletétel után egy darabig bujdosni kényszerült, majd álnéven újra írni kezdett. Az önkényuralmi korszak újságírói sikereit humorisztikus írásainak köszönhette. Az ún. Kakas Márton-levelekben egy képzeletbeli kakasfejjel, embertesttel ábrázolt figura álarca mögé bújva a kor minden fontos eseményéről véleményt mondott.
Tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, sőt még királyi elismerésben is részült. Országszerte rajongás övezte, regényei, amelyek több kiadást és fordítást is megéltek, rendkívül népszerűek. 1865-től politikai karrierje is beindul mikor csatlakozik a Határozati Párthoz.
Második feleségével, Nagy Bellával kötött házassága általános nemtetszést váltott ki, hiszen az új asszony nála 50 évvel fiatalabb színésznő volt. 1904. május 5-én halt meg. A Nemzeti Múzeum előtt ravatalozták fel, üveges gyászhintóját tízezrek kísérték utolsó útjára.
1265. 741 évvel ezelőtt született Dante Alighieri, olasz költő, tudós, író.
Dante a középkori Itália egyik leggazdagabb városában, Firenzében látta meg a napvilágot. Fiatalon bekapcsolódott városának politikai életébe és 1300-ban Firenze priorja lett. Igazságos és higgadt politikus volt, de a politikai események számára kedvezőtlenül alakultak, és száműzetésbe kényszerült. Soha többé nem tért vissza Firenzébe. Hosszú bujdosás után Ravennában halt meg. Fő műve: Az isteni színjáték.
1705. I. Lipót császár halála
I. Lipót 1640. június 9-én született III. Ferdinánd német-római császár és Mária, spanyol hercegnő gyermekeként. A több nyelven beszélő, rendkívül vallásos királyt kezdetben egyházi pályára szánták, de bátyjának halála után 1657-ben trónra került. Uralkodása alatt felfüggesztette a magyar rendi alkotmányt, bevezette a nyílt abszolutizmust. Majd protestáns üldözésbe kezdett. Egyetemet alapított, híres műgyűjtő és zeneszerző is volt. 1705. május 5-én halt meg, 65 éves korában.
Mary Astor1764. A Szent István-rend megalapítása
Mária Terézia alapította a rendet, amelynek jelmondata: „Publicum meritorium praemium” (a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma). A rendtagoknak díszes öltözetük volt. A tagok létszámát meghatározták: 20 nagykeresztes, 30 középkeresztes és 50 kiskeresztes tagja lehetett.
1906. Megszületett Mary Astor Oscar-díjas amerikai színésznő
Híresebb alakításai: Hurrikán (1937), Máltai sólyom (1941)
Albert GyörgyiPius, a „szelíd”Névnap: Györgyi, Gotthard, Piusz
Györgyi: a XIX .sz.-ban keletkezett magyar női név, a György férfinév párja. Jelentése: földműves, gazdálkodó. Más feltételezés szerint a Györgyike névből rövidült, amelynek jelentése: dália, gyöngyike.
Gotthárd: A német Gotthard szóból ered, jelentése: Isten merész.
Piusz: Latin név, jelentése: szelíd.
