Szerdán ünnepli a modern Izrael függetlensége kikiáltásának 58. évfordulóját. Az esemény 1948. május 14-én történt, azonban Izraelben az ünnepekre a zsidó naptár szerinti évfordulón, május 3-án emlékeznek.
A Jom Haacmaut, a Függetlenség Napja a modern Izrael történetéhez fűződő legnagyobb ünnep: 5708. ijjár 5-én – azaz 1948. május 14-én – kiáltotta ki Tel-Avivban ünnepélyesen David Ben-Gurion, Izrael Állam első miniszterelnöke az ország függetlenségét. Idén május 3-ára esik ijjár 5-re. Izrael első köztársasági elnöke Hájim Weizmann, miniszterelnöke Dávid Ben-Gurion lett. A mai Izrael, a Gáza-övezet és a Nyugati Part (másképpen Ciszjordánia) 1917-18 fordulójáig az Oszmán Birodalom, onnantól az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozott. Az Egyesült Nemzetek 1947. november 29-i felosztási terve szerint létrejött volna Palesztina területén egy zsidó és egy arab állam. Jeruzsálem és a vele szomszédos Betlehem az ENSZ fennhatósága alá került volna. Míg a palesztinai zsidók elfogadták az ENSZ felosztási tervét, az arabok elutasították azt. Izrael függetlenségét kikiáltották, ami pedig a felosztási terv szerint arab terület lett volna, annak egy részét Izrael, más részeit pedig Egyiptom és Jordánia -akkor még Transzjordánia- foglalta el. Május 14-én és 15-én a brit hadsereg kivonult Palesztinából. Szintén 14-én az egyiptomi légierő bombázta Tel-Avivot, s ezzel megkezdődött az első izraeli-arab háború. Libanon, Szíria, Egyiptom és Irak mellett Transzjordánia is részt vett a háborúban, amit végül Izrael nyert meg. (FH)
