Egy bontásra ítélt Józsefvárosi házat szerettek volna megmenteni a civil városvédők. A Zitterbart Mályás által 1844-45-ben épült ház nem csak a magyar klasszicizmus jeles alkotása, hanem a hazai orvostörténet számára is becses volna, hiszen itt működött Schöpf-Mérei Ágoston gyermekkórháza, ahol az első altatásos gyermekműtétet végezték. Az örökségvédelmi hivatal azonban mégsem tartotta méltónak védelemre a házat. A beruházó már javában bontja a házat.
Nem először van útban a klassszicista Budapest az utókornak. A Monarchia lázas városépítő lendüle néhány évtized alatt elsodorta a XIX. század örökségét. Az egy-két – de gyakran inkább földszintes – épületek helyére 4-5 emeletes bérpalotákat építettek. Ma már ezek is védedendők, és részben védett műemlékek. Ám gyakran a XIX. századi kalasszicista építészet elszórtan jelenlévő műemléki értékei oltalom nélkül áldogálnak. Amit nem vitt el a házkezelő vállalat masszív igénytelensége, azt most az építőipari boom teszi meg. Anemrégiben negy vihart kavart VI. kerületi Király utca 40-es ház esetében hiába vonták vissza a bontási határozatot, a fekete fólia mögé rejtett födém nélküli ház jövőjére nem szívesen fogadnánk nagy összegben. Megőrzése a tulajdonos – a bontást szorgalmazó – VI. kerület feladata. E ház pincéjében működött egykor a Weisz féle söröző. Melyet Krúdy Gyula a XX. századi magyar regény egyik gyöngyszemében, a Boldogult úrfikorom címűben énekelt meg. Vagy – feloldva a képzavart – mondhatnánk: állított neki örök emléket. Ahogyan a Király utcai ingatlannal sem csupán Pest egyik építészeti emléke pusztul el, hanem a város fontos kultúrtörténeti helyszíne is, a most veszélybe került Szentkirályi utca 4. számú házzal is kettős, építészeti és kultúrtörténeti veszteség éri a fővárost. Erre a házra is az Óvás nevű civil szervezet hívta fel a közvélemény figyelmét, mint az egykori pesti zsidónegyedet veszélyeztető elképzelésekre. Őket pedig a szomszéd ház lakói keresték meg. A 6. szám lakói úgy gondolták, nem mindegy, hogy mit épít a beruházó, a Balusztrád cégcsoport melléjük. Haász Erzsébet lakó elmondta, nem nyerte meg a tetszésüket a lakóház terve, mert számos lakás egyes helyiségeit elzárja a napfénytől az új épület. Kutatkodás közben derült ki a szomszéd épület múltja. Például, hogy itt rendezte be Shöpf-Mérei Ágost gyerekkórházát, mely negyven évig e falak mögött működött. A lakók a tavaly januárban kézhez kapott bontási határozatot megfellebezték. Kiderült ugyanis, hogy azt szabályellenesen adta ki a X. kerület kerület, hiszen az épület a műemlékileg védett Uránia mozival érintkezik. (Miután az épület a VIII. kerület tulajdona, az összeférhetetlenség miatt a X. kerület az illetékes építéshatósági ügyekben – az csak véletlen, hogy a beruházó Balusztrádnak épp ebbe a kerületben vannak a lenagyobb projektjei, például az Éles saroknál lévő Körösi park.) A ház műemléki környezetére tekintettel a bontási engedély kiadásakor ki kellett volna kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) véleményét. Miután a lakók bírósághoz fordultak a budapesti közigazgatási hivatal meg is semmisítette a bontási határozatot. Másodfokon – immár a KÖH hozzájárulását is bírva – a Balusztrád megkapta az engedélyt. Az épület tetőzetének bontását április 14-én megkezdték. Haász Erzsébet sérelmezi, hogy ők, még nem kapták meg bontási határoztot. Amint kézhezkapják, bíróságon támadják azt meg. Haász szerint az az oka a késlekedésnek, hogy mire jogorvoslathoz jutnak, már hült helye lesz a háznak. Sokat segített volna, ha a KÖH műemlékké nyilvánítja az épületet. Ám – a napokban immár másodfokon – a hivatal nem találta műemléki védelemre méltónak az épületet. Varga Kálmán, a KÖH elnöke szerint a hivatalnak ebben az esetben nem volt lehetősége, hogy egy megindult folymatot a hirtelen levédéssel megállítson: nem volt ugyanis hozzá elég szakmai érv. A kerület polgármestere, Csécsei Béla nem tartja aggályosnak, hogy a klasszicista lakóházat 2003-ban értékesítették. A polgármester szerint az épület felújítása irreálisan nagy költséget jelentett volna az önkormányzat számára. Hozzá tette, „a lakások felét meg kellett volna szüntetni, hogy normális méretűek jöjjenek létre.” A lakók azonban folytatják a harcot, igaz már kevés az esély a ház megmentésére. Talán, a Balusztárdtól kérhető kártérítés összegén lehet majd emelni valamicskét.
A szegény gyerekek kórháza
A VIII. kerületben álló épületet a magyar klasszicista triársz harmadik – talán kevésbé ismert – tagja Zitterbarth Mátyás építette 1844-ben. Az 1803 és 1867 között élt építészről minden valamire való lexikon megjegyzi, hogy a pesti klasszicista építészetnek Pollack Mihály és Hild József után legjelentősebb mestere volt. Lakóházak tervezésén kívül nevéhez fűződik a Pesti Magyar Színház építése 1835-37-ben (lebontva), amely kultúrtörténeti jelentőségén kívül építészetileg is figyelemre méltó volt. Ma is áll, az egykori pesti Vármegyeháza nyugati tömbje(Pest Megyei Önkormányzat), amelynek homlokzati és árkádos udvari kialakítása egyaránt egyéni elképzeléseiről tanúskodik. „1845-ben az egykori pesti szegénygyermek-kórházat építette.” Áll a Magyar Életrajzi Lexikonba, mely nemsokára frissítésre szorul, odakerül egy apró, zárójeles szócska: lebontva.
Hamvay Péter
Hamvay Péter
