Forrás: Magyar Hírlap

Az archívum megnyitásával nem várják meg, amíg mindenütt ratifikálják az ötvenegy évvel ezelőtt kötött megállapodások felülírását

Győzött a történelem valódi megismerésének és a németek felelősségvállalásának igénye a személyiségi jogok védelme felett. Az igazságügyi miniszter döntése értelmében rövidesen kutathatóvá válik a holokausztarchívum Bad Arolsenben.

Az auschwitzi haláltábor túlélői. Az archívumból megismerhetővé válnak a személyes történetek (fotó: Reuters – Auschwitz Museum)

Washington máris üdvözli, Berlinben viszont mintha félnének a német igazságügyi miniszter döntésétől, amelynek alapján kutathatóvá teszik a náci rendszerben az állampolgárokról készített jelentéseket. Brigitte Zypries miniszter asszony döntése történelmi jelentőségűnek mondható, felülírta az NSZK és a nácik felett győzelmet arató szövetségesek között 1955-ben aláírt szerződések egy részét.

Akkoriban a Konrad Adenauer kancellár vezette német szövetségi kormány a Nemzetközi Vöröskereszt keresőszolgálatával arról állapodott meg, hogy a nácik adatbankját kizárólag az eltűnt rokonaik után kutató hozzátartozóknak teszik hozzáférhetővé.

Izrael, Lengyelország és az Egyesült Államok befolyásos történészei azonban évek óta egyre nagyobb nyomást fejtettek ki a német hatóságokra, hogy a holokauszt teljes feldolgozása érdekében a tudósok is betekinthessenek az archívumba. Ezekben a náci rezsim idején született besúgói jelentések és hivatalos nyomozások alapján készített dokumentumok találhatók mintegy tizenhétmillió emberről, főként koncentrációs táborokba hurcoltakról, kényszermunkásokról, egyházi emberekről.

A Bad Arolsenben található hatalmas archívum megnyitását eddig azért utasították el a németek, pontosabban az e témában döntéshozatali pozícióban lévő politikusok, mert szerintük személységi jogot sérthet, ha így vagy úgy nyilvánosságra kerülhetnek a konkrét személyekre, üldözöttekre és jelentéstevőkre vonatkozó adatok. Kiderülhet például, hogy a nácik által kiszemelt, bántalmazott vagy megölt emberek közül kiket tartottak megalapozottan vagy megalapozatlanul idegbetegnek, homoszexuálisnak vagy „alsóbbrendűnek”.

Zypries miniszter azonban végül elfogadta az ellenérveket, amelyek szerint a kutatás céljai magasztosak, és Németországnak történelmi felelőssége, hogy bemutassa a világ előtt mindazon bűnöket, amelyeket a nácik elkövettek vagy el akartak követni.

A washingtoni Holokauszt Múzeum, a világ talán legnagyobb e témát kutató tudományos műhelyének vezetői szerint a német archívum megnyitása áttörést jelenthet a szisztematikus zsidóüldözés és -irtás részleteinek feltárásában. A német igazságügyi miniszter asszony döntését – mivel nemzetközi szerződést érint – el kell fogadnia az 1955-ös okmányt aláíró országok parlamentjeinek is. Zypries azonban értésre adta, hogy az archívum megnyitásával nem várják meg, amíg mindenütt ratifikálják az ötvenegy évvel ezelőtt kötött megállapodások felülírását.

Kertész Éva, Berlin

Comments are closed.