Forrás: Magyar Hírlap

Nagyjából betartották a politikusok a húsvéti ünnepekre ígért kampánycsendet

Az első magyar gettót hatvankét évvel ezelőtt, április 16-án alakították ki a kárpátaljai Munkácson; öt éve ez a hazai holokauszt napja. Az áldozatokra emlékeztek több ezren a vasárnap esti fáklyás meneten.

A vészkorszak áldozataira és az üldözöttek megmentőire emlékeztek (fotó: Hernád Géza)

Nagyjából betartották a politikusok a húsvéti ünnepekre ígért kampánycsendet a holokauszt-emléknappal összefüggő vasárnapi ünnepségeken. Deutsch-Für Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese olyannyira tartotta magát ehhez, hogy az előzetes jelzéssel ellentétben mégsem jelent meg a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen. Az ellenzéki pártot Fónagy János képviselte.

A központ történésze, Kovács Tamás itt arról beszélt, a holokauszt emléknapja arra kell hogy figyelmeztessen: ha egyszer elkezdődik egy kirekesztő folyamat, nem lehet tudni hol, lesz vége.

A rendezvényeken részt vevő Szili Katalin (MSZP) házelnök sem a Páva utcában, sem az esti élet menetén nem mondott beszédet. Pedig ő is végigvonult a Duna-parton azzal a két-háromezer, fáklyát vivő emberrel, aki a vészkorszak áldozataira és az üldözöttek megmentőire emlékezett.

A Margit híd pesti hídfőjétől induló egyórás vonulás az Árpád híd közelében lévő Vizafogó Mártír-emlékműnél végződött. Itt a Dunába lőttek emléke előtt tisztelegtek a menet tagjai.

Az első gettó

A zsidók 1938-tól kezdődő egyre erősödő diszkriminációja az 1944. március 19-i német megszállás után gyorsult fel. „A Sztójay Döme vezette kormány kiszolgáltatta a magyar zsidókat a németeknek” – mondta Kovács Tamás történész. Az első magyar gettót 1944. április 16-án álakították ki Munkácson. 2000-ben a Fidesz-kormány kezdeményezte, hogy legyen ez a nap a holokauszt emléknapja.

Romaholokauszt

A „zsidókérdés megoldásának” mintájára a cigánykérdésé is elkezdődött: a nyilas hatalomátvétellel megkezdődtek a deportálások. A fajüldözés a hazai roma közösség harmadát érintette közvetlenül. (rsk) Kiss Péter kancelláriaminiszter beszédében arra emlékeztetett: 1944-ben soha nem látott szervezettséggel indult meg a magyarországi zsidóság deportálása az akkori hatalom aktív segítségével. „Ilyenkor válik a legszentebb magánügy – a vallás – közüggyé” – tett egy célzást a KDNP-elnök Semjén Zsolt elhíresült mondatára. „Ma utcai plakátokon, árpádsávos zászlók alatt demonstrálva a szélsőjobb kínál segédkezet a populista magyar jövőhöz” – mondta Kiss Péter, szerinte a szemébe kell néznünk azoknak, akik nem tanultak a történelemből.

Székhelyi József színész, az élet menete egyik alapítója már-már zavarba ejtő és kínos teátralitással adta elő Soá többé című írását.

A holokauszt – vagyis héberül a soá – nem az első gettó felállításával, hanem a numerus clausus törvényekkel kezdődött, erről már Fröhlich Róbert főrabbi beszélt. „A zsidóságot lelki és fizikai terrorból épített fallal vették körül, tették ezt Magyarországon, magyar vezetők, magyar állampolgárokkal, nemcsak zsidókkal, de romákkal is, hatszázezer magyar emberrel” – mondta.

DP