1955. 76 éves korában elhunyt Albert Einstein német Nobel-díjas fizikus.
Einstein a XX. század fizikai gondolkodásának egyik legnagyobb hatású forradalmasítója. 1999-ben az „évszázad emberének” nevezte a Time Magazine, neve a zseni szinonimájává vált, arcképe az egyike a legismertebbeknek a világon.
Einstein 1933-tól az USA-ban élt. Kiemelkedő szellemi alkotása, a relativitáselmélet gyökeresen megváltoztatta a térről és időről alkotott felfogást. A relativitáselmélet a teret és az időt összefüggésbe hozza a gravitációval (tömegvonzással, nehézségi erővel). Kimondja, hogy az idő különböző inerciarendszerekben nem állandó érték. Vagyis, ha két ember eltérő hosszúságú űrutazást tesz, találkozásukkor megállapíthatják, hogy órájukon más és más időköz telt el. Az idő annak, aki hosszabb ideig volt a világűrben, vagy nagyobb sebességgel mozgott, lassabban telt. Einstein relativitáselméletét hosszú ideig vitatták, bár az ellene irányuló támadások sokszor antiszemitizmuson alapultak.
1921-ben a Nobel-díjat sem a relativitáselméletért, hanem a kvantumelmélethez való hozzájárulásáért kapta. Einstein fedezte fel a fény részecskéjére, a fotonra, hogy annak kettős: részecske- és hullámtermészete van. Csak húsz évvel később, a kvantummechanika megalkotásakor derült ki, hogy ez a megállapítás minden mikrorészecskére általában jellemző tulajdonság.
Einstein munkásságán alapszik továbbá az atomenergia felszabadítása, és a lézerek fizikai elmélete.
Politikai kérdésekben Einstein sokszor pacifista álláspontot képviselt. 1939-ben felhívta ugyan az Egyesült Államok kormányának a figyelmét az atombomba kifejlesztésének a lehetőségére, mert azt hitte, hogy német tudósok dolgoznak egy ilyen bombán. A második világháború után figyelmeztetett a nukleáris fegyvereknek egész emberiséget fenyegető megsemmisítő erejére. Einstein mély humanizmusa, morális érzéke, a béke iránti elkötelezettsége, bátor kiállása a fajgyűlölet, és a vakbuzgóság minden fajtája ellen, kivívta az emberek tiszteletét szerte a földgolyón.
Tiszteletére nevezték el a fotokémiában az einstein egységét: az einsteinium nevű kémiai elemet, valamint a 2001 Einstein kisbolygót.
1984-óta április 18.-a műemlékvédelmi világnap
1907. Megszületett Rózsa Miklós magyar származású Oscar-díjas filmzene-szerző
Ismertebb filmzenéi: Tű a szénakazalban; Ben Hur, amiért Oscar-díjat kapott 1960-ban; Ivanhoe; Quo Vadis?; A dzsungel könyve; A bagdadi tolvaj.
1925. Megnyílt az első Budapesti Nemzetközi Vásár
1951. Párizsi szerződés, ami életre keltette az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK), amely később az Európai Unió egyik alkotóeleme lett.
A szerződést hat ország: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország
