„Húzzunk bele, vagy inkább húzzuk be” Időpont: 2006-04-10 20:21:38
Egyre jobban megy a Magyar Szocialista Pártnak. Mármint a tömegrendezvények szervezése. Kvázi munkaidőben mintegy három-ötezer ember gyűlt össze a Batthyányi örökmécsesnél, hogy meghallgassa a buzdító és diadalittas, olykor-olykor még humoros beszédeket, amiket Gyurcsány Ferenc regnáló miniszterelnök, és -jelölt tegnap éjjel beígért nekik. Sőt. A perecárusok sem nyughattak.
Erre mondják, hogy ügyes. A téren négy óra körül kezdődő tömeg, s a tömegben szocialista celebritások. Arató Gergely, Teleki László, Kökény Mihály, Rácz Jenő, Csizmár Gábor, Keller László, s valahány név a naptárban. S hogy mi az ügyes? Később úgy helyezkedtek el a nép, az Isten adta nép körében, mintha véletlenül jártak volna arra. A Stop! mozgósítási képességet mérő különítményének a piros metrón feltűnt: a Kossuth téren nem sok szocialista és liberális erő szállt le, ellenben két talpig narancssárgába öltözött Fidesz-hívő szomorú, de elszánt tekintettel utazott tovább a Moszkva tér irányába. Már biztos ott vannak – gondoltuk
Beastie Boys versus Demjén Rózsi
Tegnap még négy, de mára már fél öt lett a kezdési időpontja a szocialista csoportterápiának. Kezdetben kevéssé érthető volt a csúszás, utóbb megvilágosodtunk. A szokott fibes biodekor mellett jelentősen erősítettek az élőképben a kampányguruk. Békésen megfért egymással a színpadon Szili Katalin, Szekeres Imre, Molnár Gyula, Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó, Simon Gábor, Kiss Péter, Újhelyi István, valamint Kóka János, Demszky Gábor. S akkor még a szónokokról nem is szóltunk: Hiller istván, Kuncze Gábor, Gyurcsány Ferenc. Na ja. Ennyi korifeust megszervezni nem könnyű.
A tömeg néha éljenzett, és Feri, Feri kiáltásokkal tartották magukban a tűzet, esetleg roptak a buli színére. A zömében idősekből álló közönség körében – egy hölgy esetében biztos – a Beastie Boys Fight For Your Right című nótája verte ki a biztosítékot. Lehet bármi. Akár techno is, de ez nem – méltatlankodott. Persze a hangsúly a hangulatmétert üzemeltető különítményünk egybehangzó megállapítása szerint az üzenet lényege a „lehet akár techno is” mondattöredéken volt. Nesze neked Numero 2. De ez csak a kezdet volt.
A vájtfülű hallgatóságot a Fidesz hangtechnikusai ingerelték tovább. A szocik már véget vetettek a zenének, ám a jobboldali volumenek jó alaposan feltekerték a hangerőt a várban, hogy a Kossuth téren is lehessen élvezni. Demjén Rózsi a Föld könnyeit ontotta a távozókra, nem várt hatást kiváltva ezzel. Menj haza a családodhoz, nem lehet könnyű öt gyereket nevelni – így egy győzelemtől, vagy a pusztavodkától megrészegült férfihang. Nézd már innen látni, itt többen vannak, de holnap ott már kétmillióan lesznek – tromfolt egy idős hölgy.
A Fidesz éltesebb korú szavazóit pedig nem kímélte egy harmincas nő, aki arra bíztatta az ellennyugdíjasokat, hogy a 13. havi járandóságot egy közelebbről meg nem nevezett alapítvány számlájára fizessék be. A láncok (vagy kardok?) csörgetésének Fletó feltűnése vetett véget. Az immár kvízfeladvánnyá nemesedett vátesz magabiztos léptekkel haladt a parlament épülete felé, oldalán Dobrev Klárával. Mintha hazamennének – futott át rajtunk a gondolat. Mindeközben Béki Gabriella békésen szagolgatott egy csokor ibolyát, a tér felé haladva.
Egyperces lincshangulat
A tömegben egy idős elgyötört zsidó ember is megtalálta stábunkat, és hosszan osztotta az észt. Nekem megölték a teljes családomat. Csak én maradtam. Nácik, nyilasok. Mindent megéltem. De Gyurcsánynak igaza van. Meg kell bocsátani. Én megbocsátottam – mondta. A tömeg viszont nem volt ennyire teljes a felebaráti szeretettől, amikor egy magányos ellentüntető sajátos módját választotta nemtetszése kifejezésére.
A Srác a dobogó mögötti társasház tetején körbefutó korláton egyensúlyozva sajátos tüntetési evolúciós folyamaton ment keresztül. Először beintett, majd gatyáját letolva seggét tárta a gyűlők felé. Szerencsére csak a teleobjektívek hozták kellően közel az elborzasztó látványt. Persze ilyen volt a tömegben álló rendőrségi megfigyelő autón is, mely újabb csapást mért Numero 2-re, és Semjén „autodafékonedzőttem” Zsoltra, amikor erektált a csupasz férfihátsó láttán.
A tömeg eszmélt és skandált: ugorj le, ugorj le. Persze nem ugrott, ám civilek (értitek „civilek”) eltávolították a korlátról. Az aggódókat (ezek kevesen voltak) egy hölgy nyugtatgatta: széles ám a korlát, legalább egy méter. Mielőtt a felebaráti szeretet láttán elérzékenyülhetett volna kicsiny verbális kommandónk, egyik tagját egy elnyomott ásítás, és némi nemtetszés kifejezésére juttatás okán ugyanő a Várba utalta, ahol Orbán Viktor ajánlotta fel testét és szellemét követőinek.
Vár a kampány, és én nem pihenhetek
Na ja. Győztek, de nyerni csak a második forduló után fognak – legalábbis Gyurcsány Ferenc szerint. A győző plüssállatot is kapott. Macit. Hang a tömegből: inkább a Kunczénak adta volna. No de vissza a történethez: jövő héten nyerni fog a szociálliberális koalíció, a szabadság, a demokrácia, az emelkedő ország. Az ország akkor fejlődött, amikor a baloldal és a liberálisok összefogtak, haza és haladás nem zárja ki egymást, hanem lehet egyesíteni a két fogalmat – könnyed történelemóra, melyet nyelvtanóra követett.
Első lecke: jelzős szerkezetek. Gyarapodás és szabadság koalíciója, a remény koalíciója, haza és haladás közös ügyének koalíciója. Mindehhez az erő és tehetség programja párosul. Második lecke: allegória. Az emelkedő ország kinyújtott kezet jelent, amiben meg lehet kapaszkodni, utat enged, és amely nem zárja el az utat. Harmadik lecke: ellentétpárok: nem lehet uniformizálni. A sötét lovag először a jobboldalt akarja uniformizálni, majd a nemzetet. Szabadok vagyunk és felvilágosultak.
Az előzenészek Kuncze „mamármosolygok” Gábor, és Hiller „eztistúléltemvalahogy” István mindenkinek – de főként a szoclib szavazóknak – mindent megköszönt. Hiller szerint nincs lazaság, mint volt négy éve. Gyerünk szavazni. Nem csak azok, akik szavaztak, hanem azok is, akik nem. Sok még a dolog, aki hátradől, nem az MSZP javát akarja. S egy szokatlan poén: Orbán 3,2 millió egyeztetett, 2,2 millióan szavaztak rá. Hová lett egymillió? Csak nem azért rettentek meg, mert beszéltek vele? – ironizált Pisti. Nem vagyunk tiszteletlenek a koalíciós pártelnök volt az, aki nem cserélné le Pistire Kovács Pistit.
Kuncze is köszönt, buzdított. Négy éve békés, nyugodt kampány volt a két forduló között, meg is látszott: túl szoros eredmény született, most nem lehet kockáztatni. Rövid programbeszéd: a választás nem a hatalomról szól (Vajon ezt kitől hallottuk korábban?), hanem a hosszú távú fejlődésről, a lehetőségek megragadásáról, erős növekvő gazdaságról, gyorsan felzárkózó Magyarországról. S a végére egy igazi kunczei poén: húzzunk bele, vagy inkább húzzuk be.
kj
