„Tartósan munkaképtelennek” nyilvánítja az izraeli kormány jövő vasárnapi ülésén a január 4 óta kómában fekvő Ariel Saron miniszterelnököt – közölte hétfői számában a Jediót Ahronót. A nagy példányszámú izraeli napilap úgy tudja, hogy a kabinet döntése április 14-én lép életbe, és ennek értelmében Ehud Olmert ügyvezető kormányfőből előlép kormányfővé, ugyanakkor jogköre változatlan marad.
Saront agyvérzése után nyilvánította Izrael főügyésze „ideiglenesen munkaképtelennek”, és ekkor lett az addig miniszterelnök-helyettes Olmert ügyvezető kormányfő.
Mose Katzav államelnök egymás után fogadta a parlamenti csoportok küldöttségét, amelyek közül a Kadima és a Nyugdíjasok pártja Ehud Olmertet, a Munkapárt pedig Amir Perecet ajánlotta a miniszterelnöki posztra. Meglepetésre, a Munkapárt ajánlásához feltételesen csatlakozott a jobboldali Nemzeti Egység küldöttsége is: hajlandó lenne támogatni Perec jelöltségét, ha valóban esély lenne „egy szociális szükségállapot-kormány” megalakítására. Ezt a kormányt a Munkapárt, az ortodox pártok, a Likud és a Nemzeti Egységpárt alkotná. Megfigyelők szerint ennek a javaslatnak egyetlen célja zavarba hozni a Kadima-pártot (amelyet Saron alapított és a miniszterelnök agyvérzése óta Ehud Olmert vezet) és ha lehet, legalább ideiglenesen ellenzékben hagyni. A valóságban egy ilyen jobb-bal koalíciónak semmi esélye sincs és e lehetőség szóba hozását az összes érintett pártok választói eleve becsapásuknak érzik. A taktikázás és a különféle áskálódások ellenére, a Kadima-Munkapárt vezette koalíció továbbra is a legvalószínűbb változatnak tűnik. A kormányalakítási tárgyalások azonban valószínűleg az előzetes elvárásoknál hosszabb ideig tartanak.
Nehéz helyzetbe, két tűz közé került az újonan kinevezett, Hamász-vezette palesztin kormány. Ezúttal a Fatah és az Iszlám Dzsihád – olykor együttes erővel – próbál terrorakciókat elkövetni és ezzel éppúgy zavarba hozni a Hamasz-kormányt, amint ezt a Hamász és az Iszlám Dzsihád tette a Fatah-kormány idején. Izrael és a „közel-keleti kvartett” a Palesztin Hatóságot, vagyis magát a kormányt teszi felelőssé a terrorakciókért. A Fatah és az Iszlám Dzsihád viszont azt veti Iszmail Hanije miniszterelnök szemére, hogy elhatárolódik az akcióktól, miközben továbbra is „legitimeknek” minősíti őket. És míg Hanija mérsékelt nyilatkozatokkal igyekszik megnyugtatni a nemzetközi közvéleményt, Mahmúd a-Zahar külügyminiszter radikális nézeteket hirdet. A kínai hírügynökségnek adott nyilatkozatában a-Zahar elutasította a Hamász fegyveres alakulatainak lefegyverzésére irányuló követelést és kijelentette: „Remélem, hogy önálló államunk lesz a történelmi Palesztina egész területén. Biztos vagyok benne, hogy ezen a területen nincs hely Izrael Állam számára”. Yehuda Lahav (Tel-Aviv)