Téma: a köztársasági elnök népszerűségének csökkenése
A harmadik helyre csúszott vissza a politikusok népszerűségi rangsorában Sólyom László. A Szonda Ipsos felmérése szerint nyolc pontot esett az államfő indexe, de ez nem érhette teljesen váratlanul, hiszen beiktatása után lapunknak úgy nyilatkozott: nem akar szeretett elnökünk lenni.
Az utolsó vitatott pillanat: Fekete János (jobbra) átveszi a Széchenyi-díjat Sólyom Lászlótól (Fotó: Németh András Péter)
Sólyom László tartja a szavát: amikor a hivatalos jelölése sem került szóba, azt mondta munkatársunknak, ha államfővé választják, a Magyar Hírlapnak adja az első interjúját. Így is lett, s a beiktatása után folytatott beszélgetésben kijelentette, „nemcsak a pártoktól leszek független, hanem a közvéleménytől is. Nem akarok szeretett elnökünk lenni.” A köztársasági elnök ezt is tartja: a Szonda Ipsos hétfőn közzétett közvélemény-kutatása szerint Sólyom László rokonszenvindexe az előző havi négypontos csökkenés után újabb nyolc ponttal apadt (jelenleg 54 pont), és ezzel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke (57) és Dávid Ibolya, az MDF elnöke (56) mögé került, és csak egyetlen ponttal előzi meg Gyurcsány Ferenc kormányfőt. Márpedig a rokonszenvindex mérése óta a miniszterelnök sohasem került az államfő elé. Sólyom László azt is ígérte, hogy elődeitől eltérő módon kívánja gyakorolni jogköreit, s ehhez is tartja magát, noha emiatt számos támadás érte.
Megválasztás
Felrótták Sólyom Lászlónak, hogy a választási procedúra idején az ambíciója erősebb volt, mint az önérzete. Az első fordulóban a tudta nélkül nem szavazott az őt jelölő Fidesz-frakció, majd a következő két alkalommal az ellenzéki képviselők ellenőrizték egymás szavazólapjait, holott a voksolás az alkotmány szabályai szerint titkos. Utóbb úgy nyilatkozott, Orbán Viktornak azt mondta, hogy semmiféle alkotmányosan megkérdőjelezhető lépést nem vállal, inkább visszalép, de mégis maradt.
Beiktatás
Tavaly augusztus 4-én minden különösebb ünnepség nélkül iktatták be az új köztársasági elnököt, ő kérte, hogy ezúttal tekintsenek el a külsőségektől, mert „egy ünnepnek konkrét tartalommal kell bírnia. Beiktatás azonban jogilag nem létezik.” Beszédet viszont mondott, s azt említette, hogy vissza szeretné állítani az olyan fogalmak becsületét, mint haza, tisztesség, hűség.
Tisztavatás
Az augusztus 20-i tisztavatás előtt az államfő azt kérte Juhász Ferenc honvédelmi minisztertől, hogy ő beszélhessen a Kossuth téri ünnepségen. És nemcsak beszélt, szólt is. „Legyünk tudatában annak, hogy az EU országai között nagyságunkat tekintve középhatalom vagyunk, hogy mi is alakítjuk, mi történjen és mi történhet az unióban” – mondta, majd közölte, a határon túliak magyar állampolgárságának ügye „fájdalmasan félresiklott”. Kijelentette: ez nem csupán jogi, hanem politikai kérdés, és megoldást kell rá találni.
Ujjlenyomat
Éppen lapunknak adott interjújában mondta Sólyom László, hogy addig nem megy az Egyesült Államokba, amíg ujjlenyomatot kell adnia. Csakhogy szeptemberben részt vett az ENSZ megalakulásának hatvanadik évfordulóján rendezett ülésen, igaz, ENSZ-útlevéllel, miközben államfőként amúgy sem kellett volna alávetnie magát a New York-i terrorcselekmények miatt bevezetett rendkívüli intézkedéseknek.
Zengő-túra
A zöldügyekben határozott állásfoglalást ígérő államfő felsétált a környezetvédőkkel a Zengőre, ahová akkoriban még a kormányzat NATO-lokátort szeretett volna telepíteni. A hadsereg főparancsnokaként Sólyom László szerepvállalása sajátos árnyalatot kapott, de a helyszínen nem válaszolt az újságírók kérdéseire, úgy tűnt, csak egyszerű állampolgárként kirándul a családja társaságában. Később viszont azt mondta, félreértés, hogy magánemberként volt jelen, államfőként túrázott, csak nem akart nyilatkozni.
Hanuka vs. karácsony
December 25-én üdvözölte a hanukát ünneplő zsidóságot, karácsony alkalmából azonban nem írt levelet a keresztény hívőknek. Ez azonban félreértés volt, mert a zsidó közösség nyilvános gyertyagyújtására mindig meghívják a közjogi méltóságokat, és a személyes részvétel helyett küldött levelet Sólyom László. Az ügy csak azért lett feltűnő, mert a zsidó ünnep ezúttal egybeesett a keresztény karácsonnyal.
Újévi köszöntő
Hátrébb a kihívó
Az eddigi választási kampányokban még sosem fordult elő, hogy a kormányfő rokonszenvesebb legyen, mint fő kihívója, márpedig most Gyurcsány Ferenc 53 ponttal a negyedik, míg Orbán Viktor 47-tel hetedik a listán. Négy éve Medgyessy Péter nyolc ponttal volt jobb, mint Orbán, 1998-ban 59:46-ra állt az Orbán-Horn párharc, míg 1994-ben Horn Gyulának 69, Boross Péternek 49 pontja volt. Az államfő megváltoztatta az újévi köszöntő külsőségeit is. Január elsején beszélt, mert komoly dolgokat akart mondani, s ahhoz nem illett a szilveszter éjszaka, és nem volt mögötte a nemzeti lobogó, mert a dolgozószobájában nincs zászló, s ezt az elnök – szerinte – nemzeti ünnepeinken és a hivatalos államfői aktusok alkalmával használja. Utóbb úgy nyilatkozott, „ha a zászló hiánya jóakaratú embereket bántott, azt sajnálom”.
A választások kitűzése
Sólyom László már novemberben kijelentette, hogy senkivel sem fog konzultálni az időpontról, mert nincs ilyen alkotmányos kötelezettsége, és nem a pártok, hanem az egész ország érdekének figyelembevételével fogja kitűzni. Ennek fényében keltett visszatetszést, hogy a nyilvánosság kizárásával találkozott Orbán Viktorral (majd Gyurcsány Ferenccel is), és a Fidesz elnöke decemberben egy beszédében közölte: 125 nap múlva, április második hétvégéjén lesz a választás.
Kitüntetés és kézfogás
Nincs reakció
Sólyom László külföldi látogatásain belpolitikai kérdésekről nem kíván nyilatkozni – mondta Tallinnban tartózkodó munkatársunknak az államfő sajtófőnöke, amikor azt kérte, kommentálja a közvélemény-kutatási eredményt. Később személyesen is megpróbálta szóra bírni a köztársasági elnököt, de Sólyom László is azt mondta: nem kíván reagálni a hírre. A köztársasági elnök azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy foglaljon állást az állami kitüntetések adományozásának rendjéről, mert a március 15-i listán olyanok is szerepeltek, akiknek az elismerése szerinte nem fér össze az alkotmány értékrendjével. „A miniszterelnök által felterjesztett és a köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetések mögött az egész nemzet elismerése áll, hiszen az elnök személye a nemzet egységét testesíti meg. (…) Ez az adományozás nem abból áll, hogy automatikusan aláírom az előterjesztés hosszú-hosszú listáját” – mondta ünnepi beszédében, majd sajátos körülmények között adta át a kitüntetéseket. Fekete Jánossal, az egyik kifogásolttal nem fogott kezet, viszont Marjai Józseffel, akit szintén nem tartott érdemesnek a Szécheny-díjra, kezet rázott. A következetlenség arra utal, hogy nem feltétlenül szándékos aktusról volt szó, hanem inkább protokolláris bakiról.
Csak Göncz Árpád volt mindig első
Nyolc pontot esett Sólyom László népszerűsége, és ezzel a harmadik helyre szorult a politikusok népszerűségi listáján – derül ki a Szonda Ipsos legutóbbi felméréséből. A közvélemény-kutató cég szerint ritka az ilyen nagymértékű, egyik hónapról a másikra történő rokonszenvcsökkenés, noha a köztársasági elnök az előző havi felmérésen is négy pontot veszített népszerűségéből.
Az államfő megítélése minden társadalmi csoportban visszaesett, de leginkább a politika iránt érdeklődők – az érettségizettek, a diplomások, a középkorúak és a nagyobb városokban élők – körében romlott, mintegy tíz ponttal. Az MSZP hívei még negatívabban látják Sólyom Lászlót, ők 46 pontra értékelik az államfőt, ami tizenhárom pontos esés az előző hónaphoz képest. Noha korábban a Fidesz-szimpatizánsok táborában a köztársasági elnök megtartotta kedvező megítélését, most már kevésbé tartják rokonszenvesnek Sólyom Lászlót: a legutóbbi 71 pont helyett 64 pontra értékelik.
A korábbi köztársasági elnökök közül csak Göncz Árpád volt mindig első a népszerűségi listán – tudtuk meg Závecz Tibortól, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatójától. Holtversenyben első volt tisztsége kezdetén Mádl Ferenc Dávid Ibolyával, illetve Kovács Lászlóval. Az MDF elnöke számos alkalommal volt az első helyen megosztva Mádllal, negyedéves átlagban pedig többször meg is előzte az egykori köztársasági elnököt.
A politikusok népszerűségi pontszámai azonban összefüggnek a közintézmények iránt érzett bizalmi indexszel. „Most nem akkora a bizalom, mint a kilencvenes évek első felében” – árnyalja a számok által közvetített képet Závecz Tibor. Mint mondta, az általános közbizalom mostanra romlott, ami magával sodorta az államfő megítélését is.
Az észt diákok között népszerű a magyar államfő
Akármit is mutassanak az itthoni közvélemény-kutatások, a magyar köztársasági elnök az észt diákok között biztosan népszerű. Ezt bizonyítja, hogy zsúfolásig megtelt a Tartui Egyetem előadóterme, ahol Sólyom László magyarul tanuló észt diákokkal találkozott. Csaknem ötvenen voltak kíváncsiak a magyar államfőre és észt kollégájára. Arnold Rüütel ugyanis hétfői megbeszélésük után még tegnapi vidéki útjára is elkísérte Sólyom Lászlót. Gesztusa mindenképpen az észt-magyar kapcsolatok kitüntetett fontosságát jelezte.
Az egyetem diákjai előtt Sólyom László, korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan, a finnugor kapcsolatok fontosságáról beszélt. Megismételte, hogy Magyarország nagy tervekkel készül a finnugor népek segítésére és a rokoni kapcsolatok ápolására. A Tartui Egyetemen tanuló diákok is használják azokat a tankönyveket, amelyeknek kiadását a magyar állam pénzzel támogatja, a magyar kormány pedig nemrég egy finnugor biztost is kinevezett.
A diákok kérdéseire válaszolva Sólyom László azt is megígérte, hogy Magyarország mindent megtesz a készülő észak-déli autópálya megépítéséért. Kocsival jelenleg huszonhét óra az út Tallinnból Budapestre, bár ahhoz, hogy ez megváltozzon, a magyar elnök szerint minden érintett országnak tennie kell. n
