Forrás: ÉS

KŐBÁNYAI JÁNOS

Pap Károly világnyelveken

Pap Károly (összes) műveinek kiadójaként igen megörültem Cserháti Éva összefoglalójának az ÉS legutóbbi számában az Azarel spanyol kiadásának recepciójáról. Annál is inkább, mert évek óta szerettem volna az engem meghatározó író külföldi sikeréről információt elhelyezni a magyar sajtóban – mindhiába. Hiszen a külföldi megjelenésekkel a trójai falóval való magyarországi behatolás volt az igazi célom. Ugyanis nemcsak a Pap Károly-i életművet magát, de az általa képviselt jelenséget – magyar zsidó irodalmat művelni – csak az legitimálhatja, ha a külföldi elfogadás tényei a magyar diskurzust a merev elzárkózás föladására késztetik. Tudjuk, hogy provinciálisan önbizalomhiányban szenvedő kultúránkban ez közhelyes gyakorlat. Önállóan inkább az önelfojtásban érdekelt – legújabban „nemzetiségi alapon” zárná gettóba azt a szellemet, ami a modern magyar irodalmat megújította. (Pap Károly kortársai, Móricz Zsigmond, Németh László, Illyés Gyula vagy Osváth Ernő pontosan tisztában voltak Pap értékeivel.)

Az összefoglalót szeretném azzal kiegészíteni, hogy a példátlan nemzetközi kritikai siker 2001-ben indult útjára egy amerikai kiadással. (Steerforth Press, South Royalton, Vermont, fordította Paul Olchváry.) Nyomban több tucat kitűnő kritika hasonlította azonnal a Singer fivérekhez, Malamudhoz, Bruno Schultzhoz, sőt: Philiph Rothhoz vagy a pályakezdő Nabokovhoz. A New York Timestól kezdve szakmai folyóiratok sokasága recenzeálta nagy lelkesedéssel, a Los Angeles Times 2001. év legjobb fictionjának szavazta meg. A rendkívüli, jó sajtó hatására jelent meg Hollandiában 2003-ban (Ambo, Amsterdam, fordította Dandoy Györgyi), és ugyanez évben Franciaországban (Mercure de France, Parizs, fordította Frédérique Kaczander és Agnès Kahane). 2004-ben héberül jelent meg, (Carmel, Jeruzsálem, fordította Rami Saari), valamint németül (Luchterhand Literaturrverlag, München, fordította Hans Skirecki). Ez utóbbi kiadásnak szintén szép sajtója volt, a FAZ-tól kezdve több helyi újságig. (Ha beütjük a Google-ba Karoly Pap nevét, egy sereg írást az interneten is olvashatunk tőle.)

Az orosz fordítás is elkészült, Simon Markis és Hetényi Zsuzsa munkája, s egy jeruzsálemi orosz folyóiratban jelent meg két folytatásban.

A magyar összkiadásról (Pap Károly Művei I-VII., Múlt és Jövő, Budapest 1998-2000) egyetlen recenzió jelent meg (Németh G. Béláé), noha ez a kiadás sok Pap Károly-szöveget először tett közzé, többek közt az író indulásában döntő fontosságú Leviat György című drámát. De sereg elbeszélés, emlékezés, vers, esszé, interjú szintén csak ebben a kiadásban látott könyv formában napvilágot. Az eredeti szövegek mellett pedig közöltük a korabeli recepció legfontosabb szövegeit.

Spanyol nyelvterületen, szintén Kovacsics Ádán felügyelete alatt (ha nem ő, tanítványai végzik a munkát), a következő Múlt és Jövő-könyv Heller Ágnes A zsidó Jézus feltámadása című nagyesszéje lesz az ugyancsak barcelonai székhelyű Herder Kiadónál. (Németül már megjelent, Philo Verlag, Berlin, 2004)

Kőbányai János

Élet és Irodalom

50. évfolyam, 10. szám

Comments are closed.