Borókai Gábor, borokai.gabor@hetivalasz.hu
Az óceántól az érvágásig – Az MDF nagyon dühös. Mindenkinek jót akar. Leginkább a nemzetnek. (Ez nem vicc!) Megértésre mégsem talál. Legfeljebb odaátról. Mióta népszerűségét a parlamenti küszöb alatt mérik, a baloldal megsimogatja a buksiját, kezet csókol, s a konzervatív értékek egyedüli és igaz képviselőjeként tiszteli. Amikor még komoly, erős alakulatnak tűnt a Fórum, akkor mucsai, bőgatyás, horthysta, hóbaglyos, dohos és antiszemita volt. Végveszély az országra, ami ellen bármit be lehetett vetni.
Most bezzeg párt, szembeállítható Orbán bolsevista bandájával.
Dávid Ibolya a szombati kampánynyitó rendezvényen bírálta a szocialistákat, és szívből utálta a Fideszt. Legfőként Orbán Viktort. Az MDF minden bajának okozóját. Az ügyeskedőt, a szocialista módszerekkel hatalomra törőt, a saját oldalán mindenkit bedarálót.
És éljük meg az elnök asszony érzelmeit! Orbán Viktor az egységes jobboldalt tekinti egyedül esélyesnek a nyomasztó gazdasági és médiafölényt birtokló, kiterjedt hálózati kapcsolatokra támaszkodó MSZP-vel szemben. A Fidesz elnöke majd húsz év alatt épített a semmiből olyan politikai erőt, amely veszélyeztetni képes a szocialisták hegemón uralmát. Gyűlölik is érte. 2002-es kormányfői leváltásához az addigi legpopulistább ígéretdömpingre és durván mocskolódó kampányra volt szükség. És ellenfelei azóta sem válogatnak az eszközökben.
Ezzel szemben Dávid Ibolyát újabban ünneplik odaát. Igaz, az MDF kormányzó pozícióból szisztematikus munkával lenullázta önmagát. Az 1990-es 165 mandátumot négy év elteltével 38-ra, majd újabb négy év után 17-re olvasztotta. (Az a tizenhét is a Fidesszel közös jelölt volt.) 2002-ben pedig azért lett MDF nevű frakciója a parlamentnek, mert az Orbánnal kötött választási szerződés ezt megengedte.
Az MDF így jutott el az óceántól – önerőből, saját politikusaira támaszkodva – az érig. Hogy most eret vágjon saját magán.
Dávid Ibolya indulatai ezért érthetetlenek. A fórumosoknak minden esélyük megvolt rá, hogy ne Orbán váljék a jobboldal integráló erejévé. De ezt az esélyt eljátszották. Mert sem elég tehetségük, sem elég politikusi tudásuk nem volt hozzá, s mert minden körülmények között „különbek akartak lenni a szocialistáknál”. Ágy lettek 2-3 százalékos díszkonzervatívok. A hatalomért minden eszközt bevető MSZP azonban nem győzhető le szépelgéssel, csak az általa provokált harcmodorral. A Fideszt ez a felismerés avatta a szocialisták egyedüli komoly ellenfelévé. Lehet realitásérzéket süvegelni s módszereket utálni. A lényeg attól még nem változik.
Az elnök asszony pártja összes jó szándékával, kellemes stílusával együtt most a semmi szélén áll. Sértődötten és vádaskodón. S hogy senkinek nem ajánl koalíciót, azt tekintsük józan öniróniának.
Következetesség – Mivel a magyar parlamentarizmusra leselkedő legsúlyosabb veszélynek Orbán hatalomra kerülését tartom, igyekszem a magam nevetségesen szerény eszközeivel, publicistaként akadályozni ezt – nyilatkozza Debreczeni József a 168 Órában.
Debreczeni azt mond, amit akar. Olyan pocsék véleményt alakít ki a Fidesz elnökéről, amilyet csak rossz gyomor diktálhat. A Klub Rádióban – félelmeit sutba vágva – asszisztálhat Gyurcsány Ferenc riporternek, s dicsérheti szembe a miniszterelnököt. Szabad ez az ország.
Legföljebb ha valaki kijelenti, hogy az ellenzék választási győzelmét súlyos veszélynek tartja, s azt a saját eszközeivel akadályozni fogja, akkor legyen kedves, kéredzkedjen le a közszolgálati televízió programjáról. Ott már csak önvédelemből se akarjon műsort vezetni.
Még a végén propagandistának nézik.
Díszesek – Kettes számú díszzsidóként illette Deutsch-Für Tamást, a Fidesz alapító tagját Pásztor Tibor, az MSZP országgyűlési képviselőjelöltje. Rogán Antal tiltakozására a „szerző” előbb saját zsidó identitásával védekezett, majd két nap elteltével lemondott.
Válaszul két roma szocialista képviselő közleményt adott ki. Arra a Lungo Dromfórumon elhangzott beszédre emlékeztettek, amelyben Orbán Viktor figyelmeztette a jelenlévőket, hogy a parlamentben nem díszcigányokra, hanem felelős közéleti erőt maguk mögött tudó képviselőkre van szükség.
Díszzsidózni nem ugyanaz, mint díszcigányozni? – sugallja a nyilatkozat.
Csakhogy Deutsch-Für Tamás nem zsidó politikusként tűnik fel a közéletben. Ezért az ő kéretlen azonosítása csak kis faji meghatározás alapján történhetett. Ellentétben azokkal, akik cigány képviselőként tekintenek magukra.
