A párt két Budapest-tervet mutatott be
Király Dávid 2006. február 20. 10:15
Megfelezné az önkormányzati dolgozók számát és eladná a belvárosi kormányépületeket a Fidesz. Az ellenzéki párt Budapest-terve kényszerű programokat és elsőre irreálisnak tűnő szuperprojekteket is tartalmaz. A program tulajdonképpen kettő, mert külön dolgozott az Új Budapest Központ és a Polgári Kormányzás 2006.
Gyalogoshíd, magasvasút, Duna-korzó – egyebek mellett ezek szerepelnek a Fidesz új Budapest-tervében. Az Új Budapest Központ által készített tervet vasárnap mutatták be a Polgári Kormányzás 2006 rendezvényén. Elkészültére sokat kellett várni; Cselovszki Zoltán, a központ vezetője eredetileg tavaly őszre ígérte bemutatását.
A tervben szerepelnek a már megszokott, tulajdonképpen nem opcionális programok, mint a parkolóházak, önkormányzati bérlakások építése, illetve a panelfelújítási program. Ezen kívül találhatóak benne nagyszabású, látványos beruházások is, mint a kis földalatti átvezetése Budára, magasvasutak építése és több új Duna-híd.
Az Aquincumi híd látványterve Meglepő terv
Politikai szempontból azonban a terv legmeglepőbb része egy új kormányzati negyed kialakítása, pontosabban az, hogy az így felszabadult belvárosi ingatlanokat a Fidesz eladná. Noha az ellenzéki párt kommunikációjában a privatizáció szó eddig pejoratív volt, a Fidesz az új programmal lényegében Budapest legértékesebb ingatlanjainak eladását hirdette meg.
Az Fidesz Budapest-terve olyan, már évek óta ismert és támogatott ötleteket tartalmaz, amelyek egy része reális (a Duna-korzó meghosszabbítása a Parlamentig és a Nemzeti Színházig), másik része azonban egyelőre inkább vágyálom (egy-egy gyalogoshíd a Vigadónál és a Nemzetinél, illetve az Aquincumi híd).
„Politika és sztereotípiák nélkül kell beszélni a budapesti emberekkel, így lehet csak programot alkotni” – mondta a rendezvényen Cselovszki Zoltán. A programhoz nyolcezer fős kutatást végeztek, amelynek során az ellátásfajtákat (közlekedés, közbiztonság, infrastruktúra) vizsgálták, s ennek alapján megállapították, hogy melyik városrészben melyek a problémás témák.
Bürokratafelező
Fürjes Balázs, a Polgári Kormányzás 2006 Budapest programigazgatója elmondta: „a csalódás, a kiábrándulás, az elszalasztott lehetőségek” korszaka volt a rendszerváltás óta eltelt 15 év Budapesten. Fürjes szerint Budapest nem otthona a budapestieknek, amit az is bizonyít, hogy egyre többen költöznek ki a fővárosból.
A Fidesz Budapest-tervének része a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknál dolgozók számának felére csökkentése. A terv arról nem szól, hogy ezt hogyan hajtanák végre tömeges elbocsátások nélkül, ahogyan arról sem, hogy a kétszintű közigazgatás meghagyása mellett, vagy egy új rendszer keretei közt szabadulnának meg körülbelül 800 politikustól és mintegy 3500 hivatalnoktól.
Duna-korzó a Parlamenttől a Nemzetiig A vasárnapi rendezvényen kiosztottak egy másik kiadványt is, amely a „Budapest újjászületése” címet viseli. A kiadvány nem terv, nem is program, hanem szakértői „gondolatok összefoglalása”.
A jól ismert szlogeneken (párbeszéd, decentralizálás, élhetőség stb.) kívül sok érdemit nem tartalmaz, részben megismétli az Új Budapest Központ terveit, de találhatóak benne olyan kezdeményezések, amelyről Fürjes Balázs már a program részeként beszélt.
Ilyen például az, hogy ha a Fidesz áprilisban hatalomra jut, Budapest ügyeit kormányzati szinten kezelné. „Megfontolandónak” tartják egy építészeti és városfejlesztési minisztérium létrehozását, valamint a Közmunkatanács újjászervezését. A kiadványban szerepelnek olyan ki nem fejtett gondolatok, mint a városrészek tematizálása.
Cigánynegyed, vigalmi negyed
Eszerint a Falk Miksa utcai műkincs-kereskedelmi központ mintájára „bátor és elkötelezett programok segítségével” zsidó-, cigány- és kínai negyedeket hoznának létre. Nem derül ki azonban, hogyan lehet a műkincs-kereskedelem mintájára kulturális vagy vallási alapon tematizálni az egyes kerületeket, mint ahogy az sem, mit értenek a Józsefvárosban létrehozandó „nívós vigalmi negyed” alatt.
A Fürjes-féle kiadvány projektötletei között szerepelnek a Szeretem Budapestet mozgalom jelképpályázatának díjnyertes tervei is, így a gyalogoshíd, kerékpársztráda vagy az egyedi dunai járművek.
Autópálya helyett operettet
A tervek bemutatását követően kerekasztal-beszélgetés kezdődött, amelyen Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója tunyának, tehetségtelennek és lehetetlennek nevezte Budapest jelenlegi vezetőit. Gerő András történész ugyanakkor azt mondta: a Fidesznek hitelességi deficitje van Budapesten, hiszen az Orbán-kormány „ki akarta szárítani” a fővárost. A közönség erre morgolódással reagált, a meghívottak között akadt, aki be is kiabált.
Rockenbauer Zoltán, az Orbán-kormány kulturális minisztere visszautasította Gerő felvetését, de azt elismerte, hogy Demszky Gábor és Orbán Viktor rossz viszonyáért nemcsak Demszky a felelős. A beszélgetés során leginkább arról alakult ki vita, hogy újjászületett-e Budapesten a kávéházi kultúra. Hankiss Elemér pannonhalmi példát említett, de csak az volt benne érdekes, hogy a település korábbi nevére utalva „Sopronszentgyörgynek” nevezte az egykori Győrszentmártont.
Schmidt Mária kijelentette: a Medgyessy-Gyurcsány-kormány kultúraellenes kormány, mert csak autópályákban gondolkodik. Hozzátette: sokkal nagyobb szerepet kellene adni az operettnek, hiszen az jellegzetesen magyar műfaj.
