Forrás: Népszava

Minden politikai vircsaft nélkül, kedd délelőtt 10 órától tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum által készített, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban látható állandó kiállítás. Az ingyenesen látogatható tárlat öt család sorsán keresztül ad betekintést a vészkorszak történéseibe. Bemutatja a faji ideológia által megsemmisítésre ítélt magyar álalmpolgárok – zsidók és romák – szenvedéseit, üldöztetetést és legyilkolását.

Végre értelmet nyert a ház, mondja Mányi István építész a Holokauszt Emlékközpont tervezője, amikor belépünk a Jogfosztástól népirtásig című tárlat első termébe. Valóban, két évvel ezelőtt, 2004. árilis 15-én – a holokauszt 60. évfordulóján – úgy nyitották meg az épületet, hogy nem készült el az állandó kiállítás. Csütörtökön a sajtó képviselői meggyőződhettek róla, hogy méltó, cseppet sem hatásvadász, mégis megrázó kiállítást építettek a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei, Molnár Judit történész vezetésével. Az annyi koncepciót és koncepciótlanságot megért ház most új korszakába lép. Karsai László az emlékközpont vezető történésze azzal sommázza a kiállítást, hogy azért jó, mert nem zsidókról és cigányokról szól, hanem a szenvedő, jogfosztott emberről. A kiállítás csoportosan és egyénileg is látogatható, lehetőség van két nyelvű audio-guide vezetésre, két tanteremben pedig oktatók várják a középiskolásokat. A belépés ingyenes. Egyelőre – figyelmeztet Székely Gábor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítványa elnöke. A diákok számára azonban mindenképpen téritésmentes marad a tárlat, a cél, hogy minden fiatal legalább egyszer eljusson ide iskolai évei során. Martinkovits Judit, az emlékközpont igazgatója elmondta, máris tucatnyi iskola jelentkezett be. A csúcstechnikát felvonultató, 413 millió forintba került tárlat éves üzembentartása 35 millió forintba kerül, amire egyelőre nincs teljes egészébe fedezet.

Harsányi László, a kiállítás – tegnap leköszönt – miniszteri biztosa munkáját értékelve elmondta: „Az emlékközpont létrehozásával az általam soha meg nem ismert nagyszüleim sírjára is letehettem egy kavicsot.” A kiállítás utolsó termében, a múlt századi zsinagógában hófehér kavicsok láthatók hatalmas üvegtárlókban. Tőlük nem messze számítógépeken érhető el a kiállítás adatbázisa. Elmélkedésre és tanulásra szánják ezt az utolsó termet. Ahol megállhatunk miután nyolc stáción át végigkísértük a zsidók és romák jogfosztását, kifosztását, szabadságtól, emberi méltóságtól, végül az életüktől való megfosztását. A falakon öt család életét és későbbi halálát kísérhetjük végig. Van köztük dúsgazdag bankár, kishivatalnok és vándor cigány egyaránt. Eredeti tárgy alig, a kiállítás végén üres tárlók és üveg székek emlékeztetnek a fizikai pusztulásra. A nyomasztó, aszimetrikus terekben a fekete az uralkodó szín. Az első teremben a boldog békeidőket egy zsidó esküvő képei elevenítik fel. Az utolsó teremben az Auschwitz-i haláltábor felszabadítása után készült film forog. Ez a kiállítás legmegrázőbb eleme, amit csak fokoz, hogy amíg a hullahegyekről forgatott kockák peregnek az első teremből beszűrődik az esküvő hegedűseinek muzsikája. Ágy lesz kerek a történet.

Hamvay Péter

Protokol nélkül

Nem csodálkoznék, ha Székely Gábor a Holokauszt Emlékközpontot fenntartó közalapítvány elnökének kitartó lobbyzása állna a hátterbe, hogy mindenféle protokol, beszédek és politikusok nélkül nyílik meg az áhított állandó kiállítás kedden a Páva utcában. Hiszen nyakig vagyunk a kampányban, s nem akarja senki, hogy a Terror Háza négy évvel ezelőtti politikai hecckampányával hasonlítaná össze bárki a „Jogfosztástól népirtásig” című állandó kiállítás megnyitását. Úgy tudjuk Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a megnyitó napján magánemberként látogatja meg majd a kiállítást. Az elsők azonban a Bornemisza Péter Gimnázium idén érettségiző diákjai lesznek délelőtt 10 órakor. H.P.