Egy este a Magyarok Házában
Hazafi Zsolt 2006. február 7. 12:15
A tatárjárás hazugság, a magyarságot agymossák, az embereket meg kell győzni, hogy helyesen szavazzanak – többek közt ezek hangzottak el egy, a Magyarok Házában tartott rendezvényen, amelyen részt vett egy polgári körös vezető is. Hende Csaba szerint a körök nem kampányolnak.
„Ha ők beszélhetnek a Holokausztról, akkor mi is beszélhetünk a meg nem született 8,5 millió gyerekről” – kezdte monológszerű köszöntőjét Dr. Szíj Rezső, a Hermann Ottó Társaság elnöke hétfőn este a Magyarok Házában.
A rendezvény fő vendége Bábi Gabriella, a Szödligeti Pro Pátria Polgári Kör irányítója volt, aki a a polgári körök helyzetéről és várható feladatairól tartott előadást.
Ám előbb még az idős professzor hívta fel a hallgatóság figyelmét a hétvégi Lovas István beszédre a Vasárnapi Újságban; ezt szerinte minden eszközzel terjeszteni kellene a polgári körök között. A professzor a belpolitikai jellegű téma ellenére meglepően sokat emlegette Izraelt, a Holokausztot, a történelem-hamisítást („a tatárjárás hazugság”,) a magyarságot erőtlen „gójokká” süllyeszteni próbáló agymosást.
Az idős tanárember hosszasan értekezett arról, hogy nem kell félni a leszámolástól. „Horthy Miklós elkövette azt a hibát, hogy nem számolt le velük, és vissza is jöttek. A pipiskedő magatartás ki kell irtani magunkból. Krisztus is csak a megtérő bűnösnek bocsátott meg. A hátralevő két hónapban komoly munkát kell végeznünk, hogy az emberek ne azokra szavazzanak, akik kifosztották a nagyszüleiket és szüleiket” – hirdetett programot a Hermann Ottó Társaság elnöke.
Békében megférnek egymással
Bábi Gabriella a Sződligeti Pro Pátria Polgári Kör vezetője nem ült föl a szélsőjobbos körhintára, bár sem ő, sem a többi jelenlevő nem határolódott el a professzortól. A polgári körökről szólva Bábi elmondta: „Nálunk a jobbikosoktól a Miépesekig, a fideszesektől a volt MDF-esekig mindenki békében megérti egymást. Nincs semmi vita, mert jól kitalálta Orbán Viktor, mert így az egész jobboldal lefedhető.”
Sződligeti polgári piknik
A rendkívül választékosan és szenvedélyesen beszélő sződligeti védőnő beszámolt arról, hogy miként duzzadt fel két főről több mint százfősre az alig négyezres falu polgári köre. A tagok a szemétgyűjtéstől kezdve a parlagfű irtáson át az óvoda-felújításig társadalmi munkában szépítik a falut.
„Látványos, ahogy a katolikus pap reverendában focizik a gyermekkel, de a református tisztelendő is sokat segít” – engedett betekintést Bábi Gabriella a kör hétköznapi életébe. A politikáról szólva elhangzott: a polgári körök célja, hogy az embereket újra megtanítsa hinni a közéletben. A faluban zajlik a kopogtatócédula-gyűjtés. Az elkövetkező hetekben pedig azon dolgoznak, hogy a passzív embereket is meggyőzzék: menjenek el szavazni.
A Hermann Ottó Társaság korábbi vendégei közt jópár ismert közéleti szereplő is előfordult: a közelmúltban Csintalan Sándort, illetve Bíró Ildikót a Polgárok Háza kulturális programigazgatóját látták vendégül. Dr. Szíj Rezső írta Szűrös Mátyás könyvének előszavát, az író-történész a Százak Tanácsának tagja.
Hende: nincs szamárvezető
„A polgári körök nem vesznek részt a kampányban, ezért etikai kódexet, vagy bármiféle szamárvezetőt sem kívánunk nekik adni” – nyilatkozta a Hírszerzőnek Hende Csaba, a polgári körök országos koordinátora azon felvetésünkre, hogy milyen eszközökkel kívánják rendezvényeiken megakadályozni a szélsőjobboldali szövegek elhangzását. Mint mondta: a polgári körös vezetők komoly és méltóságteljes emberek, akik különbséget tudnak tenni a valós és a zavaros dolgok között. A Hermann Ottó Társaság, és ehhez hasonlatos szervezetekhez pedig semmi közünk, ők azt mondanak, amit csak akarnak.
Nem a kampányban való részvételt jelenti az sem, hogy az elkövetkező hetekben több tucat polgári kör fórumának vendégei lesznek jobboldali politikusok – derült ki Hende szavaiból. Szerinte ez a jelenség annak köszönhető, hogy a polgári körök tagjai jobboldali politikusokra kíváncsiak, és ebből nem kell messzemenő következtetéseket levonni.
Polgári körök országszerte
A polgári körök még a 2002-es választások elvesztése után, orbán Viktor hívó szavára jöttek létre. „Arra kérem önöket, hogy a következő három hónapban hozzanak létre kis, néhány emberből álló csoportokat, baráti csapatokat, polgári köröket. (…) „Tudnunk kell egymásról, hogy ha a sorsunk úgy hozza, hogy mozdulnunk kell, akkor egyszerre mozdulhassunk” – javasolta a volt kormányfő.
Ezt követően több száz polgári kör alakult országszerte, a VII. kerületben közadományokból elkészült a Polgárok Háza, a körök központja. Politikusok és politológusok pártállásuk függvényében évek óta vitatkoznak azon, hogy a mozgalmat minek is nevezzék, szimpla pártnyúlványnak, avagy a civil szféra csodálatos „életjelének”, a magyarság igazi hangjának.
