Izrael és Irán kölcsönösen fenyegetőzik. Ehud Olmert izraeli ügyvezető kormányfő azt mondta, hogy Irán „nagy árat fog fizetni” ha felújítja urándúsító tevékenységét. Az vezető kihangsúlyozta, hogy Izraelnek nagy szerepe volt azokban a diplomáciai erőfeszítésekben, amellyel sikerült az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalni Irán atomprogramját.
Rózsadomb a két világháború között épült ki és vált a felső középosztály és a pénzarisztokrácia előkelő lakónegyedévé. Az egykori elit helyét az 1950-es években a kommunista közép- és felső vezetés foglalta el. Ahogy Gál Éva várostörténész tanulmányában rámutat: ettől kezdve gúnyolták „káderdűlőnek”.
A damaszkuszi dán és norvég nagykövetség után csatatérré változott a libanoni főváros is. Tegnap a Vatikán is elítélte a Mohamed-karikatúrákat. A pápai állam szerint a szólásszabadság nem ad felhatalmazást mások vallásos meggyőződésének megsértésére, ezt mellesleg az emberi jogok egyezménye is írásba foglalja. A Népszabadság Online címlapján mégis ez olvasható: Szabadságharcot vív az európai sajtó a vallási fanatizmus ellen.
A Sorstalanság érvénytelenítheti azokat a nézeteket, amelyek szerint a Steven Spielberg rendezte Schindler Listája, a Roman Polanski által készített A zongorista és a Tim Blake Nelson jegyezte A szürke zóna című film után bármilyen új kísérlet a Holokauszt borzalmának lefestésére eleve kudarcra van ítélve – olvasható a kanadai The Globe and Mail című lap filmkritikájában Koltai Lajos filmjéről.
Izraelben megkéselte egy autóbusz öt utasát egy palesztin férfi – az egyik áldozat belehalt a sérüléseibe. A férfi a buszon utazott, egyszer csak felállt és szó nélkül szurkálni kezdte a többi utast. Az öt sebesült közül egy a helyszínen meghalt, egy másik pedig életveszélyes állapotban van. A támadót az utasok fékezték meg, de sikerült elmenekülnie. A rendőrség csak annyit árult el, hogy a férfi ciszjordániai, támadása feltehetőleg politikai indíttatású volt.
2006. február 5. 08:34
A Sorstalanság rendkívüli film, s nem csak a koncentrációs tábor hétköznapjainak szívszaggató részletei miatt, de azért is, mert súlyt helyez a II. világháború előtti és utáni élet bemutatására is – olvasható a The Washington Post pénteki számának filmkritikájában Koltai Lajos filmjéről.

