Forrás: Erec

Az egri zsidóság történetét, a város zsidó polgárságának életét és tevékenységét feldolgozó könyvet mutattak be a hevesi megyeszékhelyen.

Az egri zsidóság története 1840-ben kezdődött, amikor az első zsidó férfi, Schwartz István engedélyt kapott, hogy letelepedhessen a városban, ahol azelőtt csak katolikus vallásúak élhettek – idézte fel az elmúlt több mint másfél évszázad eseményeit Székely Gábor, a Szerencsejáték Rt. elnöke, aki maga is tagja volt az egri zsidó közösségnek.

Mint mondta: 1944-ig, vagyis a holokausztig a zsidóság fontos szerepet játszott a város életében. A többi között egy kultúrházat, két templomot, kórházat, jesivát és dalárdát működtettek, egyleteket, egyesületeket hoztak létre.

A holokausztot követően azonban 1950-ben megszűnt a jesiva, 1957-ben egy kivándorlási hullámban még a túlélők többsége is távozott és 1978-ban már nem volt ki a minja, vagyis nem volt 10 zsidó férfi a közös imádkozáshoz – mondta fel Székely Gábor.

Orbánné Szegő Ágnes, a mű szerzője, a tiszafüredi könyvtár igazgatója arról beszélt, hogy a magyar szellemi és gazdasági élet számos meghatározó alakja került ki az egri zsidó polgárság soraiból. Ágy a többi között Bródy Sándor író és Lukács György, a magyar operatőrök – generációkat oktató – doyenje.

Emlékeztetett arra, hogy a holokauszt során Egerből elhurcolt mintegy kétezer ember közül alig kétszázan élték túl a haláltáborok borzalmait.

BPI-MCOnet