Forrás: Erec

Hosszú évek vitái után megszületett a döntés: újra felépítik Jeruzsálemben a Hurva zsinagógát. A híres boltív, amely az óváros egyik jelképe lett, hamarosan végleg eltűnik, hogy helyet adjon a megújuló templomnak, melyet kétszer is, 1721-ben és 1948-ban leromboltak.

1700-ban egy híres lengyelországi rabbi, Jehuda Hahaszid érkezett a Szentföldre, és már másnap telket vásárolt a Ramban zsinagóga közelében, hogy templomot és iskolát építsen ott. A Ramban zsinagóga ekkor már az arabok kezén volt és nem működött. A város pár száz askenázi lakója nagy lelkesedéssel fogadta a messzi földről érkező szent embert és háromszáz követőjét, de sajnálatos módon a rabbi megbetegedett, és a városba érkezése utáni ötödik napon meghalt.

Mindazon által a jesiva és a zsinagóga építése megkezdődött. De hiába törlesztették a hívek az araboknak az építésre felvett kölcsönt hosszú éveken át, a templom nem készülhetett el teljesen, sőt, 21 évvel a rabbi halála után az arabok felgyújtották. A végül 150 évvel később felépített zsinagóga neve is innen származott: Hurvat Rabbi Jehuda Hahaszid vagy röviden Hurva (hurva héberül romot jelent).

A templom 1864-tól évtizedekig Izrael és Jeruzsálem szellemi és lelki központjává vált. 1930-ig a szentföldi jisuv sok jelentős eseményének adott otthont. Theodor Herzl is járt falai közt, 1898-ban. Az első világháború alatt Zeev Jabotinsky a zsinagóga előtt toborozta az önkénteseket a Zsidó Brigádokba, melyek zászlaját 1917, Jeruzsálem elfoglalása után itt őrizték. A Hurva zsinagógában avatták az askenázi rabbikat és a nagy ünnepeken több száz rabbi imádkozott itt.

1948-ban, két nappal az óváros teljes elfoglalása előtt a Jordán hadsereg felrobbantotta az épületet, és a barbár tettet végrehajtó katonatiszt ezt jelentette feletteseinek: “Ezer éve először egyetlen zsidó sem maradt a zsidó negyedben, egyetlen ép épület sem maradt, a zsidók nem térhetnek vissza.” De nem lett igaza, mert ez 1967-ben mégis megtörtént. Az Óváros zsidó negyedét újjáépítették, de a Hurva sorsáról hosszú vita kezdődött.

Ennek végére került a közelmúltban pont, amikor a Zsidó Negyedet Fejlesztő Társaság elfogadta Nahum Meltzer építész tervét, aki eredeti formájában és funkciójával építené újjá a lerombolt kegyhelyet, szinte kőről kőre. Meltzer koncepciójával egy másik állt szemben, mely jóval túlnőtt volna a zsinagóga keretein: Louis Kahn a modern építészet eszközeit alkalmazva épített volna új közösségi központot, ahonnan bulvár vezetett volna a Siratófalhoz a kettő kapcsolatát jelképezve. Egy harmadik elképzelés az emlékezés színterévé alakította volna a teret, közepén monumentális emlékművel.

Az újjáépítéshez természetesen az állam segítsége is szükségeltetett. A kormány 28 millió sékelt (1,5 milliárd Ft) hagyott jóvá a tervre részben az Építésügyi részben pedig a Turisztika Minisztérium költségvetéséből. A megvalósítás nem lesz könnyű: az építőanyagok helyszínre juttatásához darukat kell telepíteni, esetleg öszvérekkel szállítani az óváros szűk utcáin, melyekben korlátozni kell majd a közlekedést. Sőt, a Fejlesztő Társaság vezetője elmondta, hogy ideiglenesen kibontják majd a városfal egy keleti szakaszát, amely eddig még sosem volt megbontva.

A zsinagóga eredeti alapjain nyugszik majd, kupolája 24 méter magas lesz. A szerkezet építési munkái már meg is kezdődtek és két évig tartanak, melyeket újabb két év belső munka követ, s ha minden a terveknek megfelelően alakul, 2010-re a Hurva zsinagóga eredeti szépségében várja majd a híveket.

Comments are closed.