Forrás: Népszava

A Hamász vezetőinek ellentétes nyilatkozatai arra utalnak, hogy a múlt heti palesztin választásokon elért nagyarányú győzelmük őket magukat is meglepte, és nem igen tudják, mit kezdjenek az ölükbe hullott hatalommal. Eddig elutasítottak minden megoldást a fegyveres harcon kívül, most azonban a Hamász külföldi szervezetének főtitkára, Haled Masal kijelentette, hogy a Hamász-kormány tiszteletben fogja tartani a Palesztin Hatóság által a múltban aláírt megállapodásokat.

Haled Masal felajánlotta, hogy a Hamasz hosszabb távú fegyverszüneti megállapodást köt Izraellel – ha Izrael visszavonul az 1967. évi demarkációs vonalak mögé és lehetővé teszi a palesztin állam megalakulását. Mindeddig a Hamasz „a Földközi tengertől a Jordánig terjedő” egész területet magában foglaló palesztin állam megalapítását tűzte ki céljául.

Gázában a Hamász miniszterelnök-jelöltje, Iszamail Hanija felszólította a nemzetközi közösséget, ne büntesse a palesztin népet és ne vonja meg a palesztinoktól a nekik nyújtott anyagi segélyt. Megígérte, hogy a segélyt csakis „a palesztin nép javára” fogják felhasználni és nem a fegyveres harc finanszírozására. A Hamász egyébként technokrata-kormány felállítását fontolgatja, melyet nem lehetne azonosítani a Hamász ideológiájával és fegyveres alakulataival, és a Hamász vezetők csak a háttérből irányítanák.

A palesztin biztonsági erők tagjai tegnap Gázában ideiglenesen elfoglalták a rendőrség parancsnokságának épületét és a levegőbe lövöldözve követelték, hogy ne bocsássák el őket, illetve hogy a biztonsági erők maradjanak Mahmúd Abbász elnök felügyelete alatt, és ne helyezzék őket a kormány fennhatósága alá. Maga Abbász is hangsúlyozta, hogy kezében marad a biztonsági erők feletti felügyelet. Egy másik tüntetés során Gázában az Európai Unió irodáit foglalták el a tüntetők, tiltakozásul egy dán újság karikatúrái ellen, amelyek gúnyt űztek Mohammed prófétából. A szilaj tüntetések hatására a dán külügyminisztérium utasította a térségben lévő dán állampolgárokat, hogy a lehetőségek szerint ne lépjenek palesztin területre.

Az izraeli kormány eközben elhatározta, hogy egyelőre nem utalja át a palesztinoknak a határátkelőkön kiszedett adókat és vámokat – mintegy 220 millió sekelt – és kivárja, hogy Hamász-kormány alakul-e. „El sem képzelhető, hogy pénzt folyósítsunk egy kormánynak, amely élén Izrael megsemmisítésére törő emberek állnak”, mondta Ehud Olmert ügyvezető miniszterelnök.A „kvartett” (USA, Európai Unió, Oroszország és ENSZ) tagjai Brüsszelben tanácskoztak a kérdésről. Feltételezések szerint a segélyek folyósítását ahhoz kötik, hogy a Hamász ismerje el Izraelt, mondjon le a fegyveres harcról és tartsa tiszteletben a múltban megkötött megállapodásokat.

Angela Merkel német kancellár jeruzsálemi látogatása során gyakorlatilag magáévá tette az izraeli kormány álláspontját, amely szerint nem szabad kapcsolatba lépni a Hamasz-kormánnyal, amíg e szervezet el nem ismeri Izrael létjogosultságát, és nem hagy fel a terrorakciókkal. Merkel Izraelben nagyon pozitív benyomást tett, miután több mint két órán át időzött a Jad Vasem Holokauszt-központban – hosszabb ideig, mint amennyit az izraeli vezetőkkel folytatott politikai tárgyalásainak szentelt. Tegnap Merkel Ramallahba látogatott, ahol Mahmúd Abbásszal találkozott és egyebek között arra buzdította a palesztin elnököt, hogy folytassa erőfeszítéseit a palesztin-izraeli viszály tárgyalásos alapon elérhető, békés megoldása irányában.

Kizárta Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, hogy Washington pénzügyi támogatásban részesítse a palesztin területeken megalakuló Hamász-kormányt. Az Egyesült Államok azt akarja, hogy az arab országok és más adományozó államok is zárják el a pénzcsapokat – jelentette ki Rice vasárnap este, Londonba tartó repülőgépe fedélzetén. A brit fővárosban az amerikai politikus a közel-keleti béketeremtésben közvetítő kvartett többi tagjának képviselőivel – Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, valamint az Európai Unió és Oroszország illetékeseivel – tárgyal a Hamász radikális palesztin szervezet választási győzelme után kialakult helyzetről, a békefolyamat kilátásairól és a követendő nemzetközi stratégiáról.

A zsidó telepesek hosszú habozás után úgy döntöttek, hogy elfogadják a hadsereg javaslatát és önkéntesen távoznak a korábban önkényesen elfoglalt arab épületekből a hebroni piactéren. Kiürítésükre a Legfelsőbb Bíróság kötelezte a hatóságokat. A telepeseknek megígérték, hogy a tulajdonosi problémák megoldása után visszatérhetnek a kiürített házakba. Ezzel szemben Amona illegális települést 4000 katona és rendőr készül kiüríteni és itt valószínűleg a telepesek erőszakos ellenállása várható. A telepesek több száz fanatikus fiatalt hoztak Amonába és állításuk szerint, ami a Gáza övezetbeli zsidó települések kiürítése idején történt „gyerekjátéknak fog tűnni” azzal szemben, ami Amonában vár a katonákra.

Az Ariel Saron izraeli kormányfő alapította Kadima (Előre) párt a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint erősödött a Hamász szélsőséges palesztin szervezet választási győzelme óta, ugyanakkor jelentősen csökkent azoknak a száma, akik a további egyoldalú izraeli kivonulásokat támogatják. A TNS/Teleszeker intézet felmérése szerint, amelyet a Maariv című izraeli napilap hétfői száma közölt, a Kadima, amelyet Saron január 4-i agyvérzése óta Ehud Olmert ügyvezető miniszterelnök vezet, 42 mandátumhoz jutna a 120 tagú knesszetben, ha most tartanák az izraeli parlamenti választásokat. A legutóbbi felmérés még 41 képviselőhelyet jósolt a pártnak a március 28-i voksoláson. A korábbihoz képes három mandátummal többre számít a palesztinokkal szemben kemény vonalat képviselő Likud, 13 helyett 16 képviselői helyet vár. Ugyanakkor a Munkapárt 22 helyett csak 19 képviselőt küldhetne a kneszetbe a felmérés szerint. Ami a vezető politikusok népszerűségét illeti, a megváltozott körülmények között Olmertet tartják a legmegfelelőbb kormányfőnek: 38,7 százalék választotta őt, szemben Benjámin Netanjahuval, a Likud vezetőjével, aki 28,7 százalékot kapott, míg Amir Perecnek, a Munkapárt új vezetőjének csak 7,5 százalék jutott.

Népszava online