Forrás: NépszavaMa ünnepli először a világ a Holokauszt Emléknapot; január 27-ét az auschwitzi koncentrációs tábor 1945-ös felszabadítása emlékére nyilvánította az ENSZ közgyűlése nemzetközi emléknappá. A parlamentben beszédet mondtak a közjogi méltóságok, a Páva utcában túlélők és fiatalok együtt emlékeztek.
A holokauszt minden ember számára és minden időben figyelmeztető jel a gyűlölet, intolerancia, rasszizmus és előítéletek veszélyeire – idézte fel az ENSZ határozatának egy szövegrészét Sólyom László a Holokauszt Emléknap parlamenti megemlékezésén. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: a későbbi generációk kötelessége, hogy fenntartsák azt az erkölcsi rendet, amelyben Auschwitz és az általa jelképezett népirtás megismételhetetlen.
„Muszáj értenie Magyarországnak, hogy elsőrendű dolga megóvni polgárait, hogy az első parancsa minden közösségnek, minden nemzetnek, minden országnak, hogy gyámolítsd az összeset, hogy védd meg, hogy annak vallhassa magát, aki” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamenti megemlékezésen.
Szili Katalin házelnök szerint a holokausztra emlékezve a kegyelet érzése mellett éberséget is kell tanúsítani, mert nem lehet megengedni, hogy egyetlen vallási, vagy etnikai kisebbséget akár csak verbális erőszak is érjen. A holokauszt a közös múlt része, de a magyar társadalom egésze még nem nézett szembe múltjával – vélekedett Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a parlamentben. Nagyné Váradi Anna, a Romaügyi Tanács tagja kijelentette: az emberiség szörnyű, hosszan gyógyuló sebet kapott.
Ki kell mondani, hogy Auschwitz a magyar történelem legnagyobb temetője, és hogy az lett, abban nagy a korabeli magyar politika és hatóságok felelőssége is – hangsúlyozta Kovács Tamás történész a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont megemlékezésén.
NÉPSZAVA Online
