A pártok és az egyházak is együtt emlékeznek a holokauszt áldozataira
Népszabadság * Munkatársunktól * 2006. január 27.
Hatszáz fehér léggömb emelkedik az égbe ma délután a Kossuth térről – ez a jelképes cselekedet is a holokauszt áldozataira emlékeztet. A pártok és többek között a nagy egyházak vezetői is együtt gyújtanak gyertyát a gyászünnepen.
Az ENSZ tavaly a holokauszt emléknapjává nyilvánította január 27-ét, azt a napot, amikor 1945-ben a szovjet csapatok felszabadították az auschwitzi megsemmisítő tábort. Az idén először megtartott nemzetközi emléknapon az Országház felsőházi termében is megemlékezést rendeznek. A ma délelőtti eseményen közjogi méltóságok, vezető politikusok, a diplomáciai testületek, valamint a hazai zsidó és cigány szervezetek képviselői is jelen lesznek. Szili Katalin házelnök, Gyurcsány Ferenc kormányfő és Sólyom László köztársasági elnök is beszédet mond. A rendezvényt a televízió élő adásban közvetíti az m1-en.
A parlamenti esemény után a megemlékezés a Kossuth téren folytatódik az Élet Menete Alapítvány szervezésében. Schweitzer József országos nyugalmazott főrabbi után Erdő Péter bíboros, a püspöki kar elnökének beszéde következik, felszólal Demszky Gábor főpolgármester is. (A tervektől eltérően Steven Spielberg filmrendező nem vesz részt a megemlékezésen.)
Hat gyertyát gyújtanak a hatmillió áldozat emlékére, akik közül hatszázezer magyar volt.
Az első gyertyát Gyurcsány Ferenc, Szili Katalin és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyújtja meg.
A második gyertyát a négy parlamenti párt vezetői: Hiller István szocialista, Orbán Viktor fideszes és Kuncze Gábor liberális pártelnök, Dávid Ibolya nevében pedig Herényi Károly, az MDF parlamenti frakciójának vezetője.
A harmadik gyertyát az ENSZ, Izrael, az Egyesült Államok és Oroszország képviselői gyújtják meg.
A negyediket egyházi személyiségek (Schweitzer József, Erdő Péter, illetve a református és az evangélikus egyház vezetői),
az ötödiket a túlélők képviselői,
a hatodikat pedig Demszky Gábor, továbbá Székely Gábor, a Holokauszt Központ Közalapítvány elnöke, roma és zsidó fiatalok, illetve Verő Tamás rabbi és Gordon Gábor az Élet Menete Alapítvány vezetői lobbantják lángra. A megemlékezés végén hatszáz fehér léggömböt eresztenek az égbe, amelyekre az áldozatok neveit írják.
A Páva utcai holokauszt- emlékközpontban az áldozatok emlékfala előtt idézik fel a múltat, majd túlélők és szemtanúk, diákok és idősek gyújtanak mécseseket.
Az ENSZ emléknapja alkalmából Roma holokauszt és rasszizmus a mai Európában címmel kiállítás nyílik a Centrális Galériában (V. kerület, Arany János utca 32.). A Strasbourgból érkező „utazó kiállítást” Budapesten március 12-ig lehet megtekinteni, később Pécsett, Prágában, Brnóban, majd Lengyelországban és Hollandiában is látható lesz.
l Nem kizárólag a haláltáborokban folyt a népirtás. A zsidó származású, de katolikus vallású Radnóti Miklóst munkaszolgálatosként lőtték agyon Abdán. Munkaszolgálatosként halt meg Rejtő Jenő és Szerb Antal is: Rejtő a keleti fronton, Szerb a nyugati határszélen. Mások a gettóban vagy a nyilasok vérengzéseiben pusztultak el. A Páva utcai emlékközpontban külön tabló emlékezik meg a híres művészekről, sportolókról, értelmiségiekről. Néhányan közülük: Ámos Imre festő, Bálint György újságíró, Braun „Csibi” József válogatott labdarúgó, Gelléri Andor Endre író, Halász Gábor író, Hirsch Zoltán, a világhírű „Zoli” bohóc, Kner Imre tipográfus, K. Havas Géza filozófus, Pap Ká-roly író, Petschauer Attila vívó, Sárközi György szerkesztő, Szomory Dezső író.
l Az ENSZ közgyűlése tavaly januárban rendkívüli ülésszakot tartott az auschwitz-birkenaui haláltáborok felszabadításának 60. évfordulója alkalmából. Gömbös Ervin, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára szerint akkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává kellene nyilvánítani. A kezdeményezést öt ország – Izrael, Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada és Oroszország – indította el, ehhez kilencven állam csatlakozott. Az ENSZ közgyűlése végül 2005. november 1-jén ellenszavazat nélkül döntött a holokauszt emléknapról. A főtitkár ElieWieselt, a Nobel-békedíjas írót idézte: Nem volt valamennyi áldozat zsidó, de valamennyi zsidó áldozat volt.
Kérdésünkre, miért kellett sok évtizedet várni arra, hogy emléknapja legyen a holokauszt áldozatainak, Gömbös Ervin magánvéleményként elmondta: ebben a kérdésben korábban aligha sikerült volna egységes álláspontot kialakítani az ENSZ-ben. A közgyűlés a hetvenes évek első felében még a cionizmus elítéléséről hozott határozatot. Igaz, időközben ezt visszavonta.