Forrás: Népszava

Kétséget kizáróan bizonyított, hogy Kondor Katalin beszervezése sikeres volt – állította a volt rádióelnökkel kapcsolatba hozott iratok ismeretében tegnap a Fővárosi Bíróságon Varga László történész. A szakértő tanú egyúttal rámutatott: abszurd az a feltételezés, hogy statisztikai, vagy más okból hamisították volna a hiteles dokumentumokat. A Kondor Katalin által indított kártérítési per tegnapi tárgyalásán a volt rádióelnök közeli barátai is tanúvallomást tettek.

Tanúmeghallgatásokkal – köztük Varga László történész vallomásával – és Kondor Katalin közeli ismerőseinek beszámolóival folytatódott tegnap a volt rádióelnök lapunk ellen indított kártérítési perének tárgyalása. Kondor Katalin tízmillió forint megfizetését kéri, miután jogerősen megnyerte az állítólagos ügynökmúltja kapcsán indított sajtóhelyreigazítási pert. Mint ismert: még 2003-ban a Népszava birtokába került egy úgynevezett 6-os karton (illetve annak másolata), melynek tanúsága szerint a rádió elnöke 1974 és 1983 között a Budapesti Rendőr-főkapitányság III/II-B alosztályának hazafias alapon beszervezett, Vári fedőnevű titkos megbízottja volt. Az iraton a beszervező tiszt rubrikájában Szalánczy Béla neve szerepel. A 6-os karton hitelességét a mostanit megelőző tárgyalássorozatokon sem kérdőjelezték meg érdemben, még Bálint László, Kondor nemzetbiztonsági tanácsadója is valódinak minősítette az iratot. A sajtóhelyreigazítási perben ezért a bíróság korábban úgy vélekedett: annyi mindenképp megállapítható, hogy a rádió elnökét valóban nyilvántartásba vette a Kádár-rendszer állambiztonsági szolgálata.

Sajtóhelyreigazítás: Kondor jogerősen nyert

Az ítélőtábla szerint azonban azt korábban a Népszavának nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítania, hogy a nyilvántartásba vétel valós ügynöki tevékenységet takart. A 6-os karton mellett – hivatkozott az ítélőtábla egy korabeli belügyminiszteri parancsra – egy hálózati személyhez más dokumentumok is tartoztak, például az úgynevezett munka- és személyi dosszié is. A korábbi jogerős ítélet rövid szóbeli indoklása szerint önmagában a 6-os karton nem bizonyító erejű, a már említett dossziék pedig nem találhatók meg. Igaz, a bíróságnak nem pusztán a 6-os karton állt rendelkezésére, hanem két másik irat is, melyet a Nemzetbiztonsági Hivatal még az elsőfokú eljárásban küldött meg a Fővárosi Bíróságnak. Az egyik egy úgynevezett K-(konspirációs)lakás igénylési lap – ebben Szalánczy Béla azt kéri, hogy egy Vári fedőnevű személy (lásd a már említett 6-os kartont) használhasson egy Békesi fedőnevű lakást.

A BRFK III/II -B alosztályán szolgáló Bábás József, aki a bíróságon határozottan Kondor utolsó tartótisztjének vallotta magát, az elsőfokú tárgyaláson azt állította: ebben a Béke úti lakásban többször találkozott Kondorral. (Bábás a sajtóhelyreigazítási per után hirtelen elhunyt). Szalánczy a korábbi eljárásban kijelentette: az igénylési lapon valóban az ő aláírása látható és az alosztályt vezető Zengő Zoltán is elismerte, hogy ő szignálta az irathoz tartozó záradékot. Várira viszont nem emlékeztek. A másik irat egy költségelszámolás volt, melynek tanúsága szerint Bábás 30 forintot költött, amikor a Vári fedőnevű hálózati személlyel találkozott. A fenti két iratot azonban az ítélőtábla az ügy szempontjából többé-kevésbé érdektelennek minősítette.

Kártérítés: újravizsgált iratok

Ezek a dokumentumok (a 6-os karton, a javaslat és a költségelszámolás) most ismét előtérbe kerültek a Kondor Katalin által indított kártérítési perben. A tegnapi tárgyaláson Varga László történész is tanúvallomást tett és szakértőként értékelte az említett iratokat. A szakember több mint tíz éve foglalkozik az állambiztonsági szolgálatok történetével és működésével. 1995-ben elnöke volt a belügyminisztériumban létrehozott iratfeltáró bizottságnak és meghívott tagja az UNESCO szakbizottságának is, amely az elnyomórendszerek politikai rendőrségeivel, illetve az azokhoz köthető iratokkal foglalkozik.

Varga László a tárgyaláson lapunk jogi képviselőjétől átvette, majd egy rövid szünetben megvizsgálta az iratokat. Tanúvallomásában úgy fogalmazott: „1998-ban, még a választások előtt három külföldi hírügynökség is megkeresett, mondván megkapták Orbán Viktor, az akkori listavezető 6-os kartonjának előlapját. Ebből azonban még nem állapítható meg semmi. Már akkor sajtótájékoztatón elmondtam, hogy ez utóbbi eset valótlan és hiteltelen volt. Ahhoz, hogy a beszervezés tényét megállapíthassuk, szükség van a karton hátlapjára is. Jelen esetben megállapítható, hogy a beszervezés sikerrel megtörtént” – mondta Varga László, utalva a 6-os karton hátlapján lévő bejegyzésekre, Szalánczy Béla nevére és az állítólagos beszervezés időpontjának feltüntetésére. A történész rámutatott, hogy a 6-os kartonon szereplő, kézzel felvezetett kódszám azt mutatja, hogy a kartont mikorfilmen is rögzítették. (Ez utóbbi bebizonyosodott korábban, a korábbi eljárásban előkerült a vonatkozó elektronikus dokumentum) A szakértő a megvizsgált iratmásolatok alapján azt is kijelentette, hogy a vonatkozó irat hálózati naplóját 1989-ben megsemmisítették. A Vári fedőnevű ügynök későbbi kizárására (legalábbis ez szerepel a hiteles kartonon) saját kérésének megfelelően került sor, ezt Varga vélhető magánéleti, szakmai indokokkal magyarázta.

Varga László: Kondort beszervezték

A szakmai körben is nagy tiszteletnek örvendő Varga László a tárgyalás során többször is úgy fogalmazott: „az iratok kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a beszervezés megtörtént, az nem megtévesztés volt. Ezt a számítógépes adattár is megerősíti, ahogyan a többi irat is”. Bírói kérdésre, miszerint előfordulhatott-e, hogy ugyanazon alosztályon belül több Vári fedőnevű ügynök is dolgozott, a tanú azt felelte: a fedőneveket általában maguk a beszervezettek választották. Az előfordulhatott, hogy a sokakat mozgató hálózati szervezetben ugyanaz volt két megbízott fedőneve, de az abszurd és minden kétséget kizáróan lehetetlen, hogy ez ugyanazon szervezeti egységen belül is előfordulhatott.

Varga László rámutatott: a Szalánczy Béla által aláírt javaslat Vári fedőnevű ügynökre utal, az ezen iraton szerepeltetett dátum és a 6-os karton adatai (dátum és fedőnév, illetve beszervező tiszt neve) megegyeznek, ami arra utal, hogy Vári egyenlő volt Kondor Katalinnal. Varga László meghallgatásán kérdésként felmerült – ami egyébként a korábbi tárgyaláson is fontos pont volt -, hogy a Kondor-féle hiteles 6-os kartont csak statisztikai célból, hamis költségelszámolás vagy más hamisítás érdekében készítették. Varga ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „a szigorú katonai rendszabályok szerint működő állambiztonsági szervezet nem arra épült, hogy saját magát tegye tönkre. Ha hamis adat kerül a rendszerbe, az önmagát dönti össze. Azért is kizárt a manipuláció, mert a rendszerben nem lehetett volna hamis adatokat egyszemélyi döntés alapján bevinni. Mivel a különböző adathordozók ráadásul fizikailag is más-más helyen voltak, így talán egyetlen olyan beosztás, illetve poszt volt, amelynek birtokában ilyen méretű manipulációt végre lehetett hajtani, ez pedig az akkori belügyminiszteré. Kérdés, hogy miért pont Kondor Katalin esetében hajtottak volna végre ilyen manipulációt” – mondta Varga László, majd hozzátette: 1974-ben (amikor Vári 6-os kartonját készítették) ha valaki ilyen típusú hamis dokumentumot készített volna, az felért volna egy „ellenforradalmi lázítással”.

Dezinformációk és kérdőjelek

Varga László történész tanúvallomása után Kondor Katalin ügyvédje arra kért választ a szakértőtől: vajon mennyiben tekinthető „szentírásnak” egy 6-os karton, hiszen a 2003-as törvény szerint mindez nem elegendő valaki érintettségének bizonyításához. Mint ismert: a Vári fedőnevű ügynök munkadossziéja, illetve jelentései nem kerültek elő. Varga László szerint a tevékenység ismeretéhez és a teljes képhez valóban szükségesek lehetnek a jelentések, a sikeres beszervezés tényét számára – mint szakértő történész számára – viszont már a hitelesnek elfogadott karton is bizonyítja.

Kondor Katalin ügyvédje felvetette: miért nem szerepel sem Kondor, sem az állítólagos beszervező tiszt, Szalánczy Béla aláírása a kartonon? Varga László úgy válaszolt: Kondornak nem is volt szabad ismernie a vele kapcsolatos adminisztrációt, a tisztnek pedig a szabályok szerint nem is kellett aláírnia azt. A volt rádióelnök jogi képviselője ezután ismertette a BRFK III/II-B alosztályán akkor dolgozó Szalánczy Béla tanúvallomásának egy részletét, amelyben határozottan állította, hogy nem volt Kondor Katalin beszervezője, sem tartója. Varga erre válaszul azt mondta: Szalánczy ebben az esetben (az iratok tanúsága szerint) dezinformálja a közvéleményt. A felperesi oldal képviselője a tanúként meghallgatott történészt ezután szembesítette egy korábbi írásával, amely a HVG című lapban jelent meg s amely a titkosszolgálati múlttal kapcsolatos hamisításokról szólt. Varga László nem látott ellentmondást mostani és a korábbi nyilatkozata között, sőt fenntartotta véleményét, miszerint elítélendő, hogy 6-os kartonok landolnak újságok szerkesztőségeiben.

Varga röviden kitért a hiteles ügynöklistákkal kapcsolatos véleményére is, amelyet korábban a 168Óra című lapnak nyilatkozva bővebben is kifejtett. A hetilapnak tavaly márciusban arra a kérdésre, hogy a meglévő adatok alapján össze lehet-e állítani egy hiteles ügynöklistát úgy fogalmazott: „Listát nem és az nem is mondana semmit. Az egyének magatartása, körülményei eltérőek. Egy levéltárban, irattárban sem listák vannak, hanem kartonok. Azokat kell alapul venni, így dolgoztak az állambiztonsági irattárakban is. Ha valamit meg akartak nézni, nem listákon keresgéltek, hanem a precízen tárolt kartonok között.”

Erkölcsi tartás és katarzis

Varga László meghallgatása után a Kondor Katalin által felkért tanúkat kérdezte a bíróság. Elsőként Moldován Katalin, az RTV Részletes című műsormagazin főszerkesztője nyilatkozott. Mint mondta, Kondor Katalin hiteles ember, akinek személye „garantálta a közszolgálatiságot a Magyar Rádióban”. A szerkesztőnő ismeretei szerint a Népszava példányszáma hétezerrel megnőtt a cikksorozat idején, így az „üzletnek sem volt rossz”. Moldován hozzátette: örömmel olvasta a bíróság korábban meghozott jogerős ítéletét, amely azonban véleménye szerint kevés publicitást kapott; tapasztalata szerint tíz emberből kilenc nem tudja, hogy Kondor pert nyert az ügyben. Moldován később szó szerint úgy fogalmazott: „megdöbbentett, hogy egy ilyen magas erkölcsű emberrel ez megtörténhet, igazi katartikus élmény volt a számomra”.

Endrődy Tamásné Katona Terézia, a Magyar Rádió műsorelemző és egyeztető csoportjának vezetője tanúvallomásában – személyes példán keresztül – arról beszélt: a külföldi szaksajtó sem foglalkozott Kondor pernyerésével, csak az ügynökváddal. Zentai Judit szőrme-divattervező, Kondor Katalin közeli jóbarátjaként nyilatkozott a bíróságon. Elmondta, hogy a volt rádióelnöknek felbecsülhetetlen kárt okoztak. „Kati nemcsak itthon, hanem a határokon túl is ajnározott rádióriporter, sztár, akinek a szavahihetősége a legfontosabb” – mondta, majd hozzátette, hogy az eset miatt Kondor láthatóan vékonyabb lett, kétségbeesettebb és szomorúbb. „Ha médiaegyensúly lenne, nemcsak a rágalom, hanem a helyreigazítás is megfelelő publicitást kapott volna” – tette hozzá a szőrme-divattervező.

Szabó Veronika énekes, a Magyar Rádió énekkarának tagja szintén nagyformátumú személyiségnek írta le Kondort, akinek ügye a határokon túl is hatással volt az emberekre. Az énekes (ahogyan meglepő módon szinte mindegyik Kondor-tanú is) arról számolt be, hogy közeli ismerőseik körében sokan mondták az esetről: „nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél”. Szabó szerint előfordul, hogy a „harasztot odaviszik és zörgetik”. Körösvölgyi László, a Hungexpo és a gödöllői kastély korábbi igazgatója, mint Kondor egykori interjúalanya tett vallomást a volt rádióelnök mellett. Mint fogalmazott: látszott, hogy Kondort megviseli az eset, „nyomta a lelkét az igaztalan vád”. Pataki Árpád bíró a tárgyalást elnapolta, ítélet legkorábban május 4-én születhet.

keret1:

Kondor Katalin ex-rádióelnök olyan szerződést kötött az MR kuratóriumának volt fideszes elnökével – a jelenleg elnök-helyettes -, Szadai Károllyal, hogy elnöki mandátumának lejárta esetén egy évig ne vigye „tudását” más médiumhoz, cserébe pedig 24 millió forintot kap az MR Rt-től kárpótlás címén. Információink szerint az összeget már felvette Kondor. Az MR kuratóriumának MSZP által jelölt elnöke Gellért Kis Gábor törvény adta felügyeleti jogkörében eljárva a Fővárosi Bírósághoz fordult és a szerződés „kárpótlással” kapcsolatos passzusa miatt kért semmisségi eljárást.

keret2:

Politikusok és ismert médiaszereplők bevonásával rövidesen önálló női kampányt indít a Fidesz. A Fidesz női kampányában való részvételre a nők helyzetével foglalkozó szombati konferencián felkérést kapott Kondor Katalin is. Csakhogy Kondort a Magyar Rádió a mai napig alkalmazza vezető szerkesztőként, a volt rádióelnök a szombat Reggeli Krónikát szerkeszti és vezeti. A közmédium Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata (XII/1.2) szerint azonban: „A műsorszolgáltatói tevékenységgel összeférhetetlen, hogy a Magyar Rádió Rt. belső és rendszeresen foglalkoztatott külső munkatársa pártpolitikai, kormányzati tisztséget töltsön be, ha párt vagy pártfrakció jelölése, illetve delegálása alapján tölt be tisztséget vagy testületi tagságot, továbbá, ha nyilvános, pártpolitikai szereplést vállal.” Kondor egyébként még az MR elnökeként hozott mai napig érvényben lévő rendelkezést, miszerint az MR Rt. munkatársai politikai szereplést nem vállalhatnak.

keret3:

Noha a médiatörvény kategórikusan fogalmaz, 70.