Forrás: Népszava

A Fideszen belül is ellentétet okozott, hogy Orbán Viktor a Financial Times válaszlevele után újabb frontot nyitott a brit lappal szemben. Azt mondta ugyanis, pártja jogászai még vizsgálódnak, mert az újság xenofóbnak, idegengyűlölőnek nevezte őt. Párttársa Deutsch Tamás azonban már lezárná az ügyet, miként a lap vezető szerkesztője, Hugh Carnegy is, aki közölte: Orbán mostani szavai ellenére sem hagyták figyelmen kívül az újságírás alapszabályait.

A Fidesz kontra Financial Times (FT) ügyet a brit lap szeretné lezártnak tekinteni – mondta lapunknak Hugh Carnegy, az FT vezető szerkesztője. Kérdésünkre, mi a véleménye arról, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök hamisítással vádolta a lapot, egyebek közt azt állítva, hogy olyanokat adott a szájába, amiket sohasem mondott, Carnegy úgy válaszolt: tudomása van a magyar politikus tegnapi televíziós nyilatkozatáról, amelyben a Fidesz-elnök különösen azt sérelmezte, hogy a brit gazdasági lapban közölt Magyarország-melléklet egyik cikke idegengyűlölőnek nevezi őt. Carnegy erre csak azt tudta válaszolni, hogy ő és az FT kitart amellett, amit a Deutsch Tamásnak címzett levelében már megírt. A szerkesztő megerősítette: nem fogadják el azt a fideszes vádat, amely szerint a lap munkatársai a Magyarországról szóló bármelyik cikkükben figyelmen kívül hagyták volna az újságírás alapszabályait. Éppen ellenkezőleg: ezeket a cikkeket az alapos kutatómunka és tárgyismeret jellemzi. Ezért most sem tud mást mondani, mint hogy visszautasítja az ellentétes állításokat – tette hozzá a Népszavának Hugh Carnegy.

Orbán Viktor annak ellenére nyitott új frontot a brit lap ellen, hogy – információnk szerint – a Fidesz mindent elkövet a vita lezárása érdekében. A Fidesz elnöke az MTV Nap-kelte című műsorában kijelentette: még van elrendeznivaló a Financial Times-ügyben. Közölte: sérelmezi, hogy a brit lap mellékletében xenofóbnak, idegengyűlölőnek nevezte őt. „A mi jogászaink most vizsgálják a történetet, ezt jeleztük is a Financial Timesnak” – mondta. Orbán kifogásolta azt is, hogy a lap olyan mondatot adott a szájába, amit soha nem mondott, nevezetesen azt írta, hogy „idegen tőkéről” beszélt. Emellett a Fidesz egyik alelnökétől is idéznek egy olyan mondatot, ami nem hangzott el; „tehát vannak benne kifejezetten hamisítások” – tette hozzá Orbán. Úgy vélte, Európában a legsúlyosabb vád, ha a választások előtt három hónappal egy nemzetközileg jegyzett újság azt írja a választásokon résztvevő egyik párt vezetőjéről, hogy xenofób.

A volt kormányfő egyébként úgy vélte, hogy „a sajtónak nekimenni általában nem okos dolog”. Mint fogalmazott: „az ember elszenved méltánytalanságokat, amit nem árt időnként szóvá tenni, de szerintem ellenséges viszonyt, vagy támadó viszonyt kialakítani butaság, mert a sajtónak meg a politikának mindig együtt kell működnie”.

Ugyanakkor Deutsch Tamás, aki végig kezelte az ellenzéki pártban az ügyet, kijelentette: a Fidesz megkapta a Financial Times válaszlevelét, és ezzel lezártnak tekinti a vitát. A frakcióvezető-helyettes kijelentette: ő a Fidesz pénteki elnökségi ülésén azon véleményének ad majd hangot, hogy a pártja és Orbán Viktor is tekintse az ügyet lezártnak. Némileg meglepő, hogy a politikusnak ebben az ügyben más a véleménye, mint főnökének, ugyanis információnk szerint éppen az ismét a párt élvonalába került Deutsch ötlete volt az is, hogy a Fidesz jelentessen meg hirdetéseket, amelyekben azt állították: a magyar kormány fizetett a brit lapnak azért, hogy az kedvező színben tüntesse fel a magyar gazdaságot az országról szóló mellékletében.

A brit lappal kialakult konfliktust is részben az ellenzéki párt által megjelentetett hirdetések okozták. A Fidesz ugyanis az Országgyűlésben, majd sajtótájékoztatókon, valamint fizetett hirdetésekben is azt állította: Gyurcsány Ferenc kormányfő 20 millió forintot fizetett a napilapnak, hogy egy mellékletében kedvező színben tüntesse fel a magyar gazdaságot. Válaszul a Magyarországon dolgozó külföldi újságírók szervezete a HIPA, de az FT londoni szerkesztősége is elítélte a hirdetéseket, s a lap levélben kért magyarázatot a Fidesztől.

Az FT két hétig várt a párt válaszára, amelyet végül Deutsch készített el Orbán megbízatásából. E levélben bocsánatot ugyan nem kértek, de sajnálkozásukat fejezték ki, s mint írták: az ellenzéki pártnak nem az általuk nagyra tartott lappal, hanem a magyar kormánnyal és annak egyes tagjaival van vitája. A fideszes képviselő ugyanakkor értetlenségét fejezte ki az FT Fidesszel kapcsolatos „túlzó és vehemens” megnyilatkozásai miatt. Mint írta, megítélése szerint az a magyar és nemzetközi nyilvánosság előtt kavart indokolatlan perpatvar talán nem engedi tisztán láttatni, hogy ezzel az újság a magyar pártpolitikai viták aktív szereplőjévé vált. „Olyan szereplővé, aki a kétségkívül meglévő, komoly nemzetközi tekintélyére hivatkozva akarva-akaratlanul korlátozni kívánja a Fideszt politizálásának és megnyilvánulásainak szabadságában”.

Válaszul az FT nevében Hugh Carnegy azt írta, hogy lapja „nagyon örül”, hogy a Fidesz elismeri a lap szerkesztőinek és tudósítóinak objektivitását, professzionalizmusát és függetlenségét. Tudomásul veszik egyben a Fidesz sajnálkozását az FT integritásának megsértése miatt. Carnegy erőteljesen visszautasította azt a feltételezést, hogy a magyar kormánynak bármilyen formában előzetes betekintése lett volna a Magyarországról készült külön riport tartalmába. A szerkesztő vitába szállt azzal a váddal is, amely szerint újságíróik „az újságírás alapszabályait hagyták figyelmen kívül”. A levél szerint a Magyarország-jelentés cikkei kiterjedt kutatómunka, valamint a magyar gazdaság és a politikai rendszer ismerete alapján készültek.

*keret

Külföldi lapot, legalábbis tudomásunk szerint még nem perelt be Orbán, magyart viszont már annál inkább. Pedig épp az FT 2001-ben azt írta Orbánról, hogy „a miniszterelnöki interjúnak az ORTT által többször kritizált, egyoldalúsága, diszkriminatív magatartása, a zsidóság, a romák és más etnikai és kulturális kisebbségek – mint például a homoszexuálisok – elleni előítéletek terjesztése miatt elmarasztalt műsor adott teret”. Ugyanabban az évben a román Curentul úgy fogalmazott, hogy „Orbán Viktor a náci Németországnak a második világháború idején és az azt megelőző időkben történt, az élettér elméletével igazolt területi hódításainak szellemét idéző megfogalmazással újította fel Magyarország és a határon túl élő magyarok közös életterének eszméjét”.

*keret

Orbán Viktor tegnap peres kedvében lehetett, mert ugyancsak a Nap-keltében közölte: lehet, hogy perre „kell” menni azzal az internetes lappal, amely vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett ellene az Országgyűlés mentelmi bizottságánál. Mint közölte, még nem olvasta Géczi József Alajosnak, a mentelmi bizottság elnökének levelét, csak az újságokból értesült a hírről. Ismeretes, Géczi kedden levélben fordult Orbánhoz és nyilatkozattételre kérte vagyonnyilatkozatával és vagyongyarapodásával kapcsolatban, miután a Stop.hu internetes lap főszerkesztője január 3-án vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás iránti kezdeményezést nyújtott be vele szemben.

Kepecs Ferenc, Simon Zoltán