Még az életéért küzd az izraeli kormányfő
Hírszerző információ 2006. január 10. 10:00
Még mindig életveszélyes állapotban van a mesterséges kómából ébredező Ariel Saron, az biztos azonban, hogy a politikába már nem térhet vissza. Az izraeli miniszterelnök alapította új pártnak, a Kadimának megmaradtak a győzelmi esélyei a márciusi választásokon.
Még semmi sem biztos a múlt héten súlyos agyvérzésen átesett Ariel Saron izraeli kormányfő felépülésével kapcsolatban. Bár a mesterséges kómából fokozatosan ébredő kormányfő teste eddig jól reagált az ingerekre, és Saron lélegezni is képes, a BBC ma reggeli jelentése szerint még abban sem biztosak a Hadassza kórház orvosai, hogy egyáltalán túléli Saron az agyvérzést.
A brit hírügynökség a New York-i egyetemi klinika stroke központjának egy orvosát is idézi, aki szerint az eddigi jelek (a kormányfő megmozdította egyik karját és lábát) bíztatóak ugyan, de nem lehet hosszabb távú következtetéseket levonni belőlük a felépülésre vonatkozóan. Elképzelhető, hogy csak Saron legalapvetőbb életfunkciói térnek majd vissza.
Talán lesz még pár szép éve
Azt mindenki biztosra veszi, hogy a 78 éves Saron soha nem tér már vissza a politikába. Az izraeli lapok vezércikkei közül több egyfajta politikai nekrológnak is tekinthető már. A balközépnek mondott Ma”ariv és a vallásos, jobboldali Affiliate Hatzofe egyaránt azt írta: leginkább abban lehet bízni, hogy Saronnak lesz még néhány szép éve a farmján az unokái között.
Kivonulás Gázából: Saron pókerjátszmája
Az első sokk elmúltával megindultak a politikai játszmák is, hiszen a Kadima feltűnésével érzékeny veszteség érte a eddigi két legerősebb pártot, a jobboldali Likudot és a baloldali Munkapártot. Ariel Saron mindkét formációból meghatározó politikusokat tudott ugyanis maga mellé csábítani.
A nagyobb veszteség érthetően a Likudot érte, melynek Saron is alapítója volt. A népszerűségét vesztett párt most a „hűtlenek” visszacsábításával próbálkozik, Benjamin Netanjahu pártelnök, volt kormányfő már több nyilatkozatban kijelentette, hogy „mindenkit hazavárnak” a Likudba.
Saron nélkül is a pártja esélyes
Megfigyelők szerint ugyanakkor egy Saron nélküli Likud újra szövetségre léphet a szélsőjobboldali vallásos pártokkal, akik nem támogatták Saron egyoldalú lépéseit a telepek felszámolására.
Az Amir Perec vezette Munkapárt kényes helyzetben van, hiszen Saron egyik legfontosabb politikai céljukat „nyúlta le”/tette magáévá, az izraeliek, palesztinok békés egymás mellett élését – elkülönítve egymástól. A hétvégén az is kiderült, hogy a Munkapárt emblematikus alakja, Simon Peresz marad a Kadimában.
Az új párt sorsa egyelőre bizonytalan, bár a BBC a legfrissebb közvéleménykutatási-adatokat idézve azt írta, még mindig a Kadima a legesélyesebb a győzelemre. A márciusi választások után 36-42 helyre számíthat a 120 tagú törvényhozásban, a Knesszetben. Egyes kommentárok szerint az a Kadima szerencséje, hogy már „nincs elég ideje” frakciókra szakadni az elkövetkező hetekben.
És a palesztinok?
Állandó határ lesz a biztonsági kerítésből? Egyelőre szintén kérdés, hogy mi lesz a palesztin területeken tartandó választásokkal. Ezeket január 25-re írták ki, de az egyre nagyobb káosz, erőszak és a Palesztin Hatóság a rend fenntartásában való tehetetlensége miatt időről időre felmerül a halasztás kérdése. (Igaz, az Egyesült Államok mindeddig „hallani sem akart” a halasztásról.) Ez akár még jól is jöhetne a Mahmud Abbasz vezette Fatahnak, hiszen egyelőre minden jel arra mutat, hogy a szélsőséges Hamasz elsöprő győzelmet arat majd.
A Hamasz vezetői már be is jelentették a hétvégén, hogy csak a „fegyverek nyelvén” hajlandóak tárgyalni Izraellel.
Három lehetőség
A The New York Times hétvégi vezércikke szerint mindenesetre három út áll az izraeli választók előtt. Az első a Likud hagyományos receptje: minél erősebb nyomást gyakorolni a palesztinokra, akár katonai beavatkozás útján is.
Lassan magához tért A második a Munkapárt kínálta módszer: tárgyalások és területi engedmények útján előre vinni a békefolyamatot. Az 1990-ben létrejött oslói megállapodás óta azonban a szélsőséges palesztin erők mindig merényletekkel válaszoltak az enyhülésre, így sikerrel blokkolták a békefolyamatot.
A harmadik lehet a Saron kínálta út: a különélés, és az izraeliek biztonságának megteremtése egyoldalú lépésekkel, mint a telepek kiürítése vagy a biztonsági kerítés, amit hivatalosan „ideiglenesnek” minősítenek ugyan, de ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy ezek lesznek Izrael és a majdan megalakítandó palesztin állam végleges határai.
A szimpla elkülönítésen túl azonban a Kadimának, valamint Izrael új vezetőinek arra is figyelnie kell, hogy egy életképes államalakulat jöhessen létre a palesztinoknak átadott területeken – hívta fel a figyelmet a liberális amerikai napilap vezércikke.
