Forrás: Népszava

Az izraeli TV 10. csatornájának értesülése szerint – amelyet később más források is megerősítettek – nyomozók olyan bizonyítékokat szereztek, hogy Ariel Saron miniszterelnök 3 millió dollárt kapott közeli ismerősétől, Martin James Schlaf osztrák-zsidó üzletembertől. Saron a kapott összeget részben a törvénytelenül szerzett választási adományok visszatérítésére használta fel. A rendőrség szerint a feltárt adatok megalapozhatják a gyanút, hogy Schlaf megvesztegette a miniszterelnököt, az pedig elfogadta a vesztegetésére szánt összeget.

Ügyészségi források szerint az adatok nem elegendőek vádirat benyújtására, sem Schlaf, sem Saron ellen és a vizsgálat aligha fejeződik be a március végi választások előtt – de a hírek a rendőrségi vizsgálat legújabb eredményeiről máris árnyékot vetnek az izraeli választási kampányra. Főleg jobboldali körök igyekeznek kétségbe vonni, hogy az adott körülmények között Saron erkölcsi szempontból (nem is szólva egészségi állapotáról és a ma, csütörtökön, végrehajtandó szív-katéterezésről) pályázhat-e a miniszterelnöki posztra. Annál is inkább, mert Saron fia, Omri, tegnap lemondott képviselői mandátumáról, miután beismerő vallomást tett korrupciós üzelmeiről és a bíróság immár büntetésének mértékéről tárgyal. Mindenesetre, a felmérések szerint a legújab korrupciós affér sem csökkentette Saron pártja, a Kadima támogatottságát.

A washingtoni elnöki szóvivő tegnap határozottan kiállt a palesztin választások a kijelölt időben – tehát január 25-én – való megtartása mellett és egyértelműen felszólította Izraelt, ne gördítsen akadályokat a kelet-jeruzsálemi palesztinok választási jogának érvényesítése elé. Izrael valószínűleg valamilyen úton-módon aláveti magát Washington akaratának – de éppen palesztin belső források követelik egyre határozottabban a választások elhalasztását, a palesztin területeken növekvő anarchiára utalva. Tegnap egy az „al-Aksza Mártírjai Brigádokhoz” tartozó fegyveres csoport elfoglalta a gázai-egyiptomi határátkelőt és követelte vezetőjük, Ala el-Hamasz szabadon bocsátását. El-Hamaszt három brit állampolgár elrablása miatt tartóztatták le. Egy másik fegyveres csoport elfoglalt Rafahban két épületet – az egyik a választási bizottságé, a másik a palesztin parlament tulajdona – és ugyancsak Ala el-Hamasz szabadon bocsátását követelte. A rendfenntartást akadályozza, hogy a „lázadókhoz” gyakran a palesztin biztonsági erők tagjai is csatlakoznak. A palesztinok egyébként az éjszaka folyamán hat rakétát lőttek ki izraeli területre – de egyikük sem okozott kárt. Az Iszlám Dzsihád szerint a rakétatűz megtorlás volt egy Dzsihád-vezető két nappal korábbi „célzott likvidációjára”, izraeli állítások szerint pedig éppen a célzott likvidáció volt hivatott az előző rakétatámadásokat megtorolni. Yehuda Lahav, Tel-Aviv